Elveszi a munkád, árt a kreativitásodnak - de vajon tényleg olyan szörnyű a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia rohamosan fejlődő terület, amely az elmúlt években gombamód növekszik, és a lehető legváltozatosabb területeken teheti hatékonyabbá a munka és a magánélet egyensúlyát.
Ezeket láttad már?
Nap mint nap találkozol a mesterséges intelligenciával, akár tudsz róla, akár nem. Például amikor parancsot adsz Sirinek, hogy hívjon fel valakit, vagy online vásárlás közben, amikor egy webáruház hasonló termékeket ajánl neked, mint amiket nézegettél – mindezek mögött a mesterséges intelligencia húzódik meg. Azonban, ahogyan minden új technológia esetén, az AI-jal kapcsolatban is felmerülnek bizonyos félelmek és aggodalmak.
Vajon egy nap a Terminátor című filmhez hasonlóan átveszi az irányítást felettünk?
Kíváncsiak voltunk, milyen pszichológiai következményei lehetnek az AI-forradalomnak.
- Milyen problémákra nyújthat megoldást a mesterséges intelligencia?
- Szeretnél cikkötleteket a blogodra?
- A legjobb születésnapi ajándékokat keresed?
- Tudni szeretnéd, hogy a vakáció alatt milyen programokat érdemes tervezni?
- Gyorsan elolvasnád egy könyv összefoglalóját, hogy megértsd a mondanivalóját?
- Arra vagy kíváncsi, hogyan írj forgatókönyvet a Tiktok- vagy Youtube-videóidhoz?
- Üzleti, értékesítési vagy vállalkozói tanácsokra vágysz?
Ez csupán néhány olyan példa azon számtalan lehetőség közül, ahol az MI a segítségedre lehet, ha körültekintően alkalmazod. Akárcsak a közösségimédia-platformok vagy maga az internet is, a mesterséges intelligencia is kiválthat mentális, pszichológiai problémákat, ezért ennek tudatosítása az első lépés a megelőzés érdekében. Az, hogy milyen hatása lesz a munka világára, a mentális egészségre vagy általában a jövőre nézve, még nem lehet pontosan megjósolni, de vannak tendenciák, amelyeket már most be lehet azonosítani.
Elveszítheted a munkahelyed?
Az egyik leggyakoribb félelem, amivel a mesterséges intelligencia térhódításával kapcsolatban találkozhatunk, hogy kiválthatja az emberi munkát, így lesznek olyan cégek és iparágak, ahol leépítés várható. A Goldman Sachs elemzése szerint körülbelül háromszázmillió munkahely szűnhet meg vagy alakulhat át az MI hatására. Ha úgy tekintünk az AI-forradalomra, mint a történelem más, ipari és technológiai forradalmaira, akkor nem is kell annyira messzire visszamennünk az időben. Az internet az 1990-es évek végén teljesen megváltoztatta az életünket, és ennek hatására is munkahelyek szűntek meg vagy alakultak át; jelentősen megváltoztatta a postai dolgozók és az irodai alkalmazottak munkaköreit.
Arról se feledkezzünk meg, hogy ott, ahol munkahelyek tűntek el, új lehetőségek is kialakultak. Így jött létre az online marketing, a különböző streamingszolgáltatások vagy az e-kereskedelem is. A munkahelyük megszűnésével szembesülők a „nem vagyok elég jó” érzését, az önbecsülésük megkérdőjelezését és a jövőjükkel kapcsolatos aggodalmakat élhetik át. Az átképzés és az új munkához való alkalmazkodás szorongáshoz vezethet, különösen akkor, ha éveket töltöttek korábbi szakmájuk elsajátításával.
Beszűkülhet a gondolkodás és a kreativitás?
Az egyik jelenség, ami megkülönböztetheti az MI-t és az emberi munkát, az az egyedi, kreatív ötletek és gondolatok létrehozása. A mesterséges intelligencia ugyanis meglévő adatok, adatbázisok alapján dolgozik. A hatalmas mennyiségű információ tárolására és visszakeresésére képes MI-rendszerek az úgynevezett „Googlehatáshoz” vagyis digitális amnéziához vezethetnek. Ez azt jelenti, hogy elfelejthetsz dolgokat, mivel könnyedén támaszkodsz külső forrásokra, egyszerűen csak „ráguglizol” a témára, megkérdezed a Chat GPT-t vagy azonnal a GPS-edhez nyúlsz eligazításért. Ez befolyásolja az információ megőrzésének és felidézésének képességét, és átformálhatja az emberi memória működését, ami a kognitív feldolgozás felszínesebbé válásához vezethet.
A mesterséges intelligencia algoritmusai egyre inkább részt vesznek a döntéshozatali folyamatokban is, az orvosi diagnózisoktól a pénzügyi befektetésekig. Bár ezek a rendszerek gyorsan és hatékonyan dolgozzák fel az adatokat, nem képesek az emberi érzelmek árnyalt megértésére, pedig gyakran fontos szerepet játszanak az összetett döntéshozatalban. Ha főként a mesterséges intelligenciára hagyatkozunk, az a felelősségvállalás és az életünk feletti kontroll érzésének csökkenéséhez vezethet.
Etikai kérdések is felmerülnek
A magánélet védelmével és a megfigyeléssel kapcsolatos aggodalmak paranoiához is vezethetnek. Az a gondolat, hogy a mesterséges intelligenciával működő rendszerek folyamatosan megfigyelnek és manipulálhatnak, technoszorongást okozhat. Az MI egyértelmű etikai iránymutatások nélküli fejlesztése erkölcsi dilemmákat vethet fel.
Például az önjáró járművek megjelenése a klasszikus „troliprobléma” morális kérdését vetíti előre, amikor a MI-rendszernek a másodperc törtrésze alatt olyan döntéseket kell hoznia, amelyek egy élet feláldozásával járnak mások megmentése érdekében. Az ilyen erkölcsi dilemmáknak kitettek – akár programozók, akár felhasználók, akár szemlélők – jelentős stresszt vagy traumát élhetnek át, miközben megküzdenek e döntések következményeivel.
Megküzdési stratégiák
Bár a mesterséges intelligencia térnyerése potenciális pszichológiai következményekkel jár, egyéni és társadalmi szinten is kidolgozhatunk megküzdési stratégiákat. Az oktatás és a képzések kulcsszerepet játszanak abban, hogy megértsd az AI lehetőségeit és korlátait, és így tudatos döntéseket hozhass. A Boston Consulting Group egy átfogó kutatást is végzett tizennyolc ország tizenháromezer munkavállalójával. A felmérésből kiderült, hogy az alkalmazottak 85 százaléka úgy gondolja, hogy további tréningekre és képzésekre lesz szüksége, hogy lépést tartson a fejlődéssel. Abban is rendkívül megoszlanak a nézetek a vállalatok között, milyen mértékben engedélyezik a mesterséges intelligencia eszközök használatát a munkahelyen. Amíg a dél-koreai Samsung betiltotta ezek alkalmazását, addig az amerikai PWC rendkívüli tudatossággal készíti elő az egész szervezet számára az átfogó MI-oktatást.
Az MI-ból fakadó szervezeti szorongás mérsékelhető, és azon cégvezetőknek, menedzsereknek, akik szeretnék a mindennapi munkát gyorsítani, hasznos lehet, ha úgy kezelik a MI-rendszerek bevezetését, mint bármilyen más szervezeti változást: érdemes azt nyíltan kommunikálni és edukációs programokat kidolgozni. A MI számos munkakörben hasznos segítség lehet, például a marketingesek és szövegírók munkáját jelentős mértékben meggyorsíthatja, azonban nem tudja hozzátenni ezekhez a létrejött produktumokhoz a személyes tapasztalatot, az egyedi történeteket.
Ha tehát csak a MI-t használod eszközként a munkádban, jelentős mértékben csökkentheti a kreativitásodat. Ha szeretnéd megelőzni a kreativitásod hanyatlását, akkor javaslom, hogy tekints a MI-eszközökre úgy, mintha egy asszisztenssel dolgoznál együtt: az ötletei, javaslatai nélkülözhetetlenek, hiszen ezekkel számos terhet levesz a válladról, időt és energiát spórol meg, hogy te a legfontosabb dolgokkal foglalkozz.
Yohji Yamamoto: „Az igazi divat eltűnőben van, de amíg élek, harcolok érte”