Ahol megállt az idő – Virtuális séta a Memento Park szobrai között
A GLAMOUR legújabb lapszámának egyik editorial-fotózása különleges helyszínen, a Memento Park grandiózus szobrai között valósult meg. A Memento Park Közép-Európa első tematikus múzeumaként és egyedülálló kulturális-idegenforgalmi látványosságként állít emléket a kommunista diktatúra bukásának.
Ezeket láttad már?
A parkban a kommunista rendszer ideológiai alapjait és vezéralakjait dicsőítő, egykor köztéren álló szobrokat és emlékműveket gyűjtötték össze, lehetőséget biztosítva ezzel a történelmi korszak kritikai és a diktatúrával kapcsolatos emlékezet feldolgozására és megőrzésére.
Holp Judittal, a Memento Park turizmusért és civil kapcsolatokért felelős igazgatójával beszélgettünk a két évig tartó szoborvitákról, a gyógyulás folyamatáról, a kollektív emlékezetről, valamint a park és divat összekapcsolódási lehetőségeiről.
Mikor és milyen szándékkal nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára a szoborpark?
A politikai rendszerváltozás 1989 és 1990 között zajlott le Közép-Kelet Európában – a társadalom addigra már 45 évnyi diktatúrát tudott maga mögött. A Memento Park létrejötte mindenképpen csodaként értékelendő, ugyanis kizárólag Magyarországon, Budapesten döntött úgy a lakosság, hogy érdemes megmenteni az államszocializmus ideje alatti politikai akaratot visszhangozó köztéri szobrokat. Egy ilyen alulról jövő kezdeményezés egyetlen másik rendszerváltó országban sem indult el, és további csoda, hogy az akkori rendszerváltó pártok kellő érzékenységgel reagáltak erre az akcióra.
Történt egy társadalmi politikai összefogás, amelynek eredményeként 1990-től 1992-ig úgynevezett szoborviták zajlottak le Budapesten: minden kerület saját hatáskörben dönthetett a kerületi lakosok közreműködésével, hogy mely szobrokra tartanak igényt, és melyeket szeretnék eltávolítani a közterekről. A korabeli felmérések szerint a budapesti lakosság mindössze 20%-a pusztította volna el a ezeket az alkotásokat, 80% a megőrzés mellett voksolt: ez egy elképesztően nagy arány. Végül a politikusok, szociológusok, városvédők és politológusok segítettek a nyilvános viták lezárásában – az újraértelmezhető szobrokat megőrizték, és eltávolították azokat, amelyeket végérvényesen megbélyegzett a politikai propaganda.
Említenél egy konkrét példát, ahol sikeresen megvalósult az újraértelmezés kísérlete?
A III. kerületben állt egy felszabadulási emlékmű, amely egy légies nőalakot ábrázolt, köpenyén egy körülbelül 15x15 cm-es ötágú vörös csillaggal. 1991-ben a Fővárosi Közgyűlés által hozott döntés alapján ez a szobor a helyén maradt volna, de pár helyi erő nem értett egyet az ítélettel, és ledöntötték a szobrot, majd az ismeretlen vandálok a fejétől is megszabadították. Ifj. Szabó István szobrászművész, a mű alkotója új fejet készített neki, eltávolította az ötágú csillagot, hogy így 1999-től a három településből egyesült Bátonyterenye kisterenyei főterén kaphasson helyet, immár ‘Flóra’ néven.
Milyen szép, hogy a diktatúra lenyomatainak sorsáról egy ilyen demokratikus döntés született.
Az idegenvezetőkkel, történészekkel, látogatókkal sokat beszélgetünk erről a kérdésről. E diskurzusok végkövetkeztetése mindig az, hogy a Kádár-korszak kultúrpolitikája, és általában véve puha diktatúrája lehetett az, ami előkészítette a magyar társadalom számára ezt a döntést A 35 évnyi puha diktatúra kultúrpolitikája a művészeteken, zenén, filmen keresztül hagyott egy szelepet, amely lehetővé tette a traumák, feszültségek és frusztrációk – valamilyen – feldolgozását. Képtelenség összehasonlítani a magyarországi ‘70-es, ’80-as éveket a párhuzamosan zajló lengyelországi vagy romániai helyzettel. A magyarok a rendszerváltás idején már kevesebb feszültséget tápláltak a szobrok iránt – de egy kataklizma alkalmával mi ellen forduljon a nép?
Nyilván a tárgyi emlékek ellen, hiszen a politikusok egyébként is buktak. A többi rendszerváltó országban az évek, évtizedek alatt szisztematikusan, eltávolították, elpusztították a tárgykultúrát, kizárólag nálunk történt egy ennyire időszerű és előremutató megoldás. Arról nem is beszélve, hogy amikor a fővárosi közgyűlés kulturális bizottsága kiírta az építészeti tervpályázatot, az emlékművek megőrzése mellett voksoló többség olyan megoldásra számított, amely nem gúnyként vagy iróniával közelíti meg a témát, hanem sokkal inkább a feldolgozást tudja segíteni.
A Memento Park, koncepcionális nevén “Egy mondat a zsarnokságról emlékpark építészeti terveit Eleőd Ákos Ybl- és Podmaniczky-díjas építőművész készítette. Az ő politikailag semleges alkotói elgondolása a feldolgozás és az emlékezés kulcsa, a Memento Park megépítésének pillanatában, a látogatáskor és a jövőben is, és nemcsak a magyaroknak, hanem bárkinek, aki a diktatúra áldozatává vált.
Szerinted milyen hatással van a Memento Park a magyarok kollektív emlékezetére?
Mindenki másképp élte meg az államszocializmus diktatórikus az időszakát. Tágan véve 45 évről beszélünk, s ez a periódus két részre oszlik, a Rákosi-korszak kemény- és a Kádár-éra puha diktatúrájára. Az sem mindegy ám, hogy kit milyen életszakaszban ért el ez az időszak.
Kapcsolódva a legfrissebb divatanyagunkhoz (és egyben kollaborációnkhoz): mit gondolsz arról, amikor a divat egy ilyen markáns helyszínnel párosul? Szerinted a kollekció elvonatkoztatható a helyszíntől, vagy épp ellenkezőleg, elvárható, hogy valamilyen módon reflekáljon rá?
Különleges kifejezési nyelv, amely a disszonanciát és harmóniát egyaránt elbírja. Igenis lehet a legmeghökkentőbb helyszíneket a legrózsaszínebb hangulatú ruhákkal vagy éppen témába vágó öltözékkel ábrázolni. A divat egy olyan különleges kifejezési nyelv, amely a disszonanciát és harmóniát egyaránt elbírja. Igenis lehet a legmeghökkentőbb helyszíneket a legrózsaszínebb hangulatú ruhákkal vagy éppen témába vágó öltözékkel ábrázolni.
Bármilyen fotózásnál, filmforgatásnál, videóklip megkeresésnél hangsúlyozzuk, hogy a Memento Park háttérként is használható, nem kell feltétlenül erre a sémára felhúzni valamit. Persze, ha valakinek az a művészeti elgondolása, mi támogatni fogjuk benne! A divatnak és művészetnek az a dolga, hogy szabadon szárnyaljon: egy jó koncepció bárhol megállja a helyét.
Az offline tervezés és naplózás tizenkét legnagyobb előnye - Változtasd meg az életedet a BuJóval!