Szentesitől Vámosig: 6 zseniális magyar könyv, amit érdemes 2024-ben magaddal vinned a nyaralásra
„Hideg a víz és éget a nap” – szól a VALMAR dal, amely alapján azt gondolhatnánk, nincs is szükségünk másra a tökéletes strandélményhez. A tenger- vagy épp balatonparti ejtőzéseket azonban jócskán kiszínezhetik a könyvek, különösen akkor, ha az alábbi lehetőségek közül válogatod ki a kedvedre valót.
Ezeket láttad már?
Bár műfaj és mondanivaló tekintetében különböző köteteket válogattunk össze, néhány közös vonás azért felfedezhető bennük. Szentesi Éva, Vámos Miklós, Szlavicsek Judit, Huszti Gergely és Lazaridisz Georgnia Sofia köteteiben egyaránt hús-vér emberek, példaképek „jutnak szóhoz”. Történeteikkel inspirálnak, elgondolkodtatnak: lépésre és önreflexióra késztetnek, akár vízparton, akár egy hűvös szobában olvasod őket a légkondi mellett.
1. Ha belső utazásra vágysz: Szentesi Éva, A mai naphoz nincsenek emlékeim
Idén tavasszal megjelent, legújabb alkotásában Szentesi Éva eltávolodik a tőle megszokott, egyes szám első személyű elbeszélő stílustól: külső szemlélőként vizsgálja önmagát, környezetét, családját, és persze, a társadalmat.
Könyve regény helyett sokkal inkább rövid bejegyzések, jegyzetek sokasága: a kötet végére e mozaikokból áll össze egy olyan világ, amelyben csak akkor lehetsz valaki, ha a közösségi médiában az életed legapróbb részleteit is megosztod boldog-boldogtalannal. De akkor a végére mégis mi marad? Éva világában (ezzel együtt talán mindannyiunkéban) fekete fehér alakok sakkjátszmájának lehetünk szemtanúi, de nehéz megállapítani: vajon mi játsszuk ezt a játékot, vagy a világpolitika nagyjai játsszák azt velünk?
2. Ha visszaröppennél a múltba: Vámos Miklós Sánta kutya
Kevésbé a jelen, mint inkább a múlt jelenik meg Vámos Miklós Sánta kutya című regényében. Vámos főhőse, Éva akár a paradicsomból is szabadulhatott volna: őt azonban nem (csak) Isten, hanem a 20. századi történelem tette olyanná, amilyen. Éva szemüvegén keresztül csaknem száz év történéseit követhetjük nyomon (az 1910-es évektől egészen a kétezres évekig), mindeközben a főhős annyi életet él meg, hogy megszámolni is alig lehet.
Éva árvából lesz diák, diákból cseléd, cselédből erőszak áldozata, erőszak áldozatából feleség, feleségből elvált, elváltból szerelmes, szerelmesből anya és még sorolhatnánk. Sorsa végérvényesen összeforr a 20. századi magyar történelem legsúlyosabb eseményeivel: a két világháborúval, a Holokauszttal és ’56-tal. Szinte letehetetlen női regény, egy férfi tollából.
3. Ha szépirodalom helyett krimit olvasnál: Szlavicsek Judit, Halál Tihanyban
Ha fajsúlyos könyvek helyett szórakoztató olvasmányra vágysz, és imádod a krimiket, akkor érdemes Szlavicsek Judit Halál Tihanyban c. könyvéhez nyúlnod. Szlavicsek Judit 2019-ben kezdett komolyan foglalkozni az írással, azóta négy kötete jelent meg, ebből három a Balatoni krimik brand zászlaja alatt.
A címke nem véletlen: Judit nyomozója, Kardos Júlia rendre a Balaton környékén botlik bele a csavarosnál csavarosabb gyilkosságokba. A Halál Tihanyban című kötetben a címadó város a nyomozás központja: egy esküvő utáni reggelen a vendégek arra ébrednek, hogy két holttest is van abban az apró szállodában, ahol megszálltak. Kardos tönkrement, emberi sorsokon keresztül jut el a végső megoldásig, miközben saját démonjaival is meg kell küzdenie. Letehetetlen olvasmány!
4. Ha érdekelnek a transzgenerációs minták: Lazaridisz Georgina Sofia, Az ötödik
Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című kötetének megjelenése óta egyre gyakrabban emlegetjük a „transzgenerációs minták” kifejezést a vacsoraasztaloknál: a generációnk minden erejével azon van, hogy megfejtse és megtörje életének romlott sémáit. Erre a gondolatsorra reflektál Lazaridisz Georgina Sofia kötete, Az ötödik című alkotás, amelyben száz év különbséggel két rokon: Róza, és ükanyja, Katus történetét követhetjük nyomon. A két nő nem sejti: nemcsak a vérük köti őket össze, hanem hivatásuk és sorsuk is, az viszont, hogy mit kezdenek vele, csak rajtuk múlik. Transzgenerációs traumaoldó regény, könnyed stílusban.
5. Ha imádod a kosztümös alkotásokat: Huszti Gergely, Adria csillaga
Nehezen lehetne könyvajánlót írni Huszti Gergely júniusban megjelent kötete nélkül. Az Adria Csillaga az Úrilányok az Adrián-sorozat legújabb fejezete, amelyben ezúttal egy zsidó családból származó lány, Guttman Dalma és testvére, Krisztina kalandos történetét követhetjük nyomon az utolsó békeévben, 1913-ban. Történetük Nagykanizsától kezdve Bécsig, Bécstől az Adriáig kalauzol: míg az egyik testvér az utazás közben felfedezi saját magát, és rég eltemetett adottságait, addig a másik megtapasztalja a pusztító szerelem lángját, amely csaknem felemészti.
A lányok kalandjai leánykereskedők, főurak és konyhalányok kavalkádján keresztül vezet a megbocsátáshoz, miközben mi, olvasók nagyon is tudjuk: a Lungomare verőfényes napsütését, egyúttal kedves szereplőink életét egészen biztosan gyökeresen megváltoztatja az utolsó oldalon közölt hír, miszerint lelőtték az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét.
+1 Ha csak egy kézitáskával indulsz útnak: Vámos Miklós, Ki vinné haza
Az hagyján, hogy Vámos szinte félelmetes módon képes női főszereplő szemüvegén keresztül megírni egy teljes élettörténetet (lásd, Sánta kutya), de a női szükségletekre is érzékenyen reagál. Kifejezetten olvasói kérésre hozta létre a Karcsú Könyvek sorozatot (eddig megjelent: Ötvenhét lépés, Palackposta, Visz a vonat, Teendők halálom után), mondván: ez a pöttöm kötetméret tökéletesen belefér a nők „retiküljébe”. És valóban!
Ki vinné haza című alkotása különös elképzelésen alapul. Az író ugyanis felteszi magának a kérdést: mégis mi történt volna, ha a hetvenes-nyolcvanas években egyik pillanatról a másikra visszatértek volna a haláltáborokban elhalálozott(nak hitt) rokonok? Vajon hogyan tudnának a nagypolgári léthez szokott nagyszülők, nagybácsik és nagynénik, adaptálódni a „modern világhoz”?
Hogy magyarázza el nekik az ember, hogy mi az a Szovjetúnió? Hogy mi az a televízió? Hogy egy cseppnyi lakás nem alkalmas arra, hogy a sok-sok rokon hónapokig egymás hegyén-hátán létezzen? A Ki vinné haza groteszk világában fájdalmas sorsok és komikus helyzetek váltogatják egymást, mindezzel az író arra figyelmeztet: vigyázz, mit gondolsz, még a végén valóra válik!
