Unod a munkahelyed? Sosem késő váltani, még 40 év felett sem
Az informatikai és távközlési szektor hagyományosan még mindig férfias területnek számít, de mit szólnál, ha azt mondanánk, hogy közben ez az a szegmens, ahol számtalan karrierlehetőség várja nem csak a fiatalokat, de a karrierváltó nőket is. Ráadásul nem kell mindenkinek programozónak lenni, hogy megtalálja a számítását vagy új utat próbáljon ki.
Ezeket láttad már?
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért) és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) együttműködésében meghirdetett „40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén” pályázaton olyan nőket díjaztak, akik példaképek lehetnek nem csak a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, de a karrierváltó nőknek is.
Nem az a cél, hogy mindenki programozó legyen
Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára, Kudari Nóra pedig a Women in Technology Egyesület alelnöke, az IVSZ projektvezetője. Egyikük sem technológiai területen végzett, nem rendelkeznek technológiai vagy programozói tudással, mégis az IT-ban, technológiai cégekkel dolgoznak azért, hogy minél több nő merjen a technológiai szektorban karriert indítani és építeni.
„Vannak technológiai munkakörben dolgozó nők, akik ezen a területen képzik át magukat karrierváltás miatt, és vannak, akik nem informatikusként vagy mérnökként dolgoznak akár digitális munkakörben a technológiai iparágban, valamint olyan nők is, akik az egyik területről mennek át a másikra karrierváltás során” - magyarázza Nóra, hogy az IT-szektorban dolgozni, mit is jelent pontosan.
„Ismerünk olyan negyven feletti közgazdászokat, pénzügyeseket és egyre több pedagógust is, akik a technológiai iparág felé fordultak. A munkakörök átalakulnak, egyre több lesz egyébként is a karrierváltó nő, aki negyven vagy ötven felett kezd bele egy új karrierbe” - meséli Krisztina.
Végtelen lehetőségek és előnyök
A digitalizáció és az IT-terület azért jó, mert a folyamatos fejlődés miatt a benne dolgozók is folyamatosan tudják képezni magukat, ami akár teljesen új területekre is vezetheti őket.
„Aki marketing területen dolgozik, az beleáshatja magát a digitális marketingbe, akihez közel áll a számok világa, az a data science területen elemzőként meg tudja állni a helyét, a CRM-rendszerekkel is meg lehet ismerkedni, és még számtalan lehetőség van a szektorban, ahol nem programozni kell, viszont a digitális készségek magas ismeretére szükség van” - meséli Krisztina, hogyan kell azt érteni, hogy a digitális szakemberek csak egy csoportja foglalkozik kódolással vagy programozással.
Tömegével van szükség olyan szakemberekre, akik számára nem idegen a digitalizáció, és ezzel nem tud lépést tartani az oktatási rendszer, miközben a vállalatok versenyképességét csökkenti, ha nincsenek technológiához értő szakembereik.
Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek kódolnia kell, de fontos, hogy értse a hátteret, az algoritmusokat, és digitális környezetben tudjon dolgozni. „Ahhoz, hogy legyen, aki kódot ír, rengeteg embernek kell mellette csapatban dolgozni” - összegzi Nóra, hogy mit is kell az alatt a kifejezés alatt érteni, hogy digitális szakember.
Az előnyök közé pedig nem csak az sorolható, hogy gyakorlatilag bárhonnan bárhova lehet dolgozni, hanem az a fajta szabadság is, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók saját maguknak oszthatják be az idejüket, és a távmunka vagy a részmunka is sokkal egyszerűbben megoldható.
„Magyarországon a nők foglalkoztatottságának egyik nagy hibája, hogy alig elérhető a részmunkaidős foglalkoztatás, pedig nem csak az informatika, de a több munkakör esetében is olyan gyorsan változnak a trendek és az eszközök, hogy ha valaki gyermekek születése után négy-öt-hat évre otthon marad, nagyon nehéz őt visszaintegrálni a munka világába.
Hatalmas lehetőség lenne a nőknek, ha népszerűbb lenne a részmunkaidős foglalkoztatás, ráadásul a kutatások szerint ez hatékonyság szempontjából is nagyon jó” - meséli Krisztina, aki szerint azért is fontos ezekről a témákról beszélni, mert sok vállalatnál nem is feltétlenül a nyitottság hiányzik, hanem bele sem gondoltak, hogy ez milyen előnyökkel járhat nekik, és a munkavállalóiknak is.
Mikor lehet meglépni?
A karrierváltás a közvélemény szerint általában a fiatalok kiváltsága. Ha valaki húsz-harminc évesen gondolja úgy, hogy újrakezdi, azon jóval kevesebben lepődnek meg, mintha valaki negyvenen felül ugrik fejest valami újba. Pedig ugyanezzel párhuzamosan az egész életen át tartó tanulás eszméjét mindenki elfogadja.
„A kutatások folyamatosan megerősítik, hogy ahogy idősödünk, a kognitív képességeink nem változnak. Ami változik, az a reakcióidő, és a rekreációra fordítandó idő növekszik, vagyis elvileg semmi akadálya nem lehetne, hogy valaki ötven év felett vágjon bele valami újba, és vannak olyan társadalmak, ahol ez teljes mértékben elfogadott.
A magyar munkaerőpiacon viszont megfigyelhető az ageism, azaz az életkor alapú diszkrimináció. Egyrészt a vállalat részéről, aki fél, hogy egy karrierváltás előtt álló idősebb kollégát hogyan tud integrálni, másrészt a munkavállalók, mi, nők nem merünk belevágni, mert nincs elég önbizalom, elég pozitív példa előttünk” - mesél az egyik problémáról Nóra.
Még jó sokáig itt leszünk
A hetvenes évek közepén volt egy demográfiai robbanás, nagyon sokan születtek, és ezek az emberek még nagyjából húsz évet a munkaerőpiacon fognak tölteni, amibe bőven belefér egy új karrier lehetősége. És ez akár hatalmas előny is lehetne.
„Sokkal hatékonyabb egy, a vállalatnál bármilyen területen tapasztalattal rendelkező kollégát felvértezni digitális készségekkel, mint a piacról szerezni egy új munkavállalót. Példának szoktuk hozni például a bankfióki ügyintézőket. Ők rendkívül értékes tapasztalatokkal rendelkeznek a banki rendszerek és folyamatok terén, viszont ahogy egyre jobban átterelődik a banki ügyintézés az online térbe, egyre többször felmerül majd kérdésként, hogy ezek az ügyintézők hol tudnak esetleg a szervezeten belül érvényesülni.
Mi úgy gondoljuk, hogyha ezeknek az egyébként a cég működését ismerő embereknek a digitális kompetenciáit fejlesztik, az nagyon jól hasznosítható lesz a jövőben a digitalizációs folyamatok kialakításánál. Annál is inkább, mivel a munkaerőpiacon jelentős hiány van szakemberekből, tehát nagyon meg kell becsülni egyébként ezeket a szenior embereket” - magyarázza Krisztina.
Jelen esetben azonban a vállalatok egy része még nem értette meg az átképzéssel járó előnyöket, ennek oka többek között azok a sztereotípiák, amelyek a negyvenöt-ötven év feletti munkavállalókat sújtják. Pedig a mai ötvenes generáció teljesen más pszichés és fizikai állapotban van, mint a korábbi generációk ugyanilyen korban.
Rajtuk a világ szeme!
A negyven feletti nők szerepéről nem csak azért érdemes beszélni, mert még jó ideig a munkaerőpiacon lesznek, hanem azért is, mert ők azok, akik kitapossák az utat, példát mutatnak a következő generációnak, hogyan lehet ezt jól csinálni. Fiatalon is bátran el lehet kezdeni karriert építeni az IT világában, és nőként is lehet sikeresnek lenni ebben a hagyományosan férfiasnak tartott iparágban, de azt sem árt megérteni, hogyan lehet fizikailag, pszichológiailag felkészülni arra, hogy akár hatvanévesen is munkahelyet lehet váltani, és lehet karriert változtatni vagy módosítani, vagy akár újrakezdeni.
„Ne feledkezzünk meg az úgynevezett kristály intelligenciáról sem, amit gyakorlatilag a tapasztalatunkkal szerzünk, azaz bölcsebbek leszünk. Nagyon fontos lenne a vállalatoknak tudni, hogy ezt a megszerzett tudást, a bölcsességet üzleti előnyként is használhatják” - zárja a gondolatokat Nóra.
