Soha nem volt ennyire rossz a helyzet: szakértő elemezte a júliusi hőhullámot
Idén júliusban még azok is szenvedtek a nagy hőségben, akik egyébként kedvelik a nyárias időt. Ebben a hónapban több tucat melegrekord dőlt meg, egyes napokon a hőmérő higanyszála 40 fokig is felkúszott. Rég volt ennyire hosszan tartó kánikula? Jól sejted, egy friss kutatás során megerősítették, az egészségünkre gyakorolt hatást tekintve ez volt a legrosszabb hőhullám, amiben valaha részünk volt.
Ezeket láttad már?
Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzéséből kiderült, a gyakoribb, hosszabb és intenzívebb hőhullámokért az emberi eredetű üvegházgáz kibocsátások a felelősek. Hogyan lehetett elviselni a borzalmas hőséget vidéken és a fővárosban? Mi vár ránk a jövőben? Erre is fényt derült a kutatásból.
Ijesztő eredmények
Szabó Péter, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza és Pongrácz Rita, meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa a Másfélfokon számolt be a legfrissebb kutatási eredményekről. Mint írják, a hőhullámokat főként az idősek, a kisgyerekek és a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdők viselik a legnehezebben, statisztikák szerint ezeken a napokon gyakori a többlethalálozás. Pedig a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés hatására várhatóan növekszik majd a hőhullámok gyakorisága, hossza és intenzitása.
A hőhullámok sem egyformák, egyáltalán nem mindegy például, mennyi ideig tart, mekkora ilyenkor a legmagasabb hőmérséklet, de az is nagyon lényeges, mennyire intenzív. A portál egy konkrét példát is hoz: egy 29 fokos átlaghőmérsékletű időszakot könnyebb kibírni 3 napig, mint egy 28 fokosat 9 napig. Ez alapján Budapesten sosem volt még olyan hosszú hőhullám, mint idén júliusban.
Nemcsak a budapestiek szenvedtek azonban, mint írják, déli-délkeleti országrészben sem volt jobb a helyzet. A kelebiai adatokat elemezve kiderült, az idei hőhullám az eddigiek közül a leghosszabb volt, ekkor értük el a legmagasabb hőmérsékletet és az intenzitása is a legerősebb volt.
Mi vár ránk a jövőben?
Bár sokan talán bele sem gondolunk, a hőhullámok gyakoriságának növekedése egyértelműen az emberi tevékenység az oka. Sajnos a jövőben sem számíthatunk sok jóra, „a modelleredmények szerint hazánkban tízszer több hőstresszes napra kell számítanunk, ha a jelenlegi ütemben folytatódnak a globális kibocsátások. (...) A tét az, hogy maradnak-e egyáltalán, és ha igen, mekkora számban, hőstressz-mentes napok júliusban a jövőben.”
Hogyan védekezhetünk ellene?
Mit tehetünk a hőhullámok ellen? Szabó Péter és Pongrácz Rita szerint hosszabb távon segíthet a zöldfelületek növelése, a kék infrastruktúra városon belüli növelése és az épületek megfelelő szigetelése. Mint írják, globálisan kellene visszafognunk a pazarlást és a szükségtelen kibocsátásokat.
Emellett a mindennapokban, a kánikula idején mindenképp igyunk elég folyadékot, hidratáljuk magunkat, árnyékoljunk, sötétítsünk otthonunkban. Időről időre vegyünk hideg zuhanyt vagy fürdőt, tegyünk nedves törölközőt nyakunkra, csuklónkra. Ezeken a területeken úgynevezett pulzuspontok találhatóak, az erek közel vannak a bőrhöz, így könnyebb lehűteni szervezetünket.
Ha esetleg késő este vagy kora reggel kissé lehűl a levegő, használjuk ki az alkalmat és szellőztessük át a lakást. Ha azonban újra kisüt a nap és kúszik fel a hőmérséklet, csukjuk be az ablakokat mindenképp. Válasszunk légáteresztő ágyneműt, a pamut ezúttal is a legjobb választás. Ha tehetjük, ne aludjunk az emeleten, inkább a földszinten vagy ha van, az alagsorban. Használjunk LED-es izzókat, amelyek nem emelik a hőmérsékletet, mint például a hagyományos izzók. Ha esetleg sütnünk-főznünk kell, lehetőleg a reggeli órákban tegyük, és napközben nyugodtan kényeztessük magunkat egy kis fagyival, jégkrémmel.
Forrás: masfelfok.hu, cnn.com
