Szorongunk miatta, pedig akár jobbá is tehetnénk - de milyen világ vesz majd minket körül 3-4 év múlva a jövőkutató szerint?
Az emberek mindig is tudni szerették volna, mit tartogat számukra a jövő. Ami közös a múltban és a jelenben, hogy a jövőtől évszázadok óta fél az emberiség, pedig a jövőkutatás éppen azt a célt szolgálja, hogy ez ne legyen így. Rab Árpád jövőkutató segít jobban megismerni, milyen kérdésekkel érdemes mélyebben foglalkoznunk, hogy ne érjen minket annyira váratlanul az, ami előttünk áll.
Ezeket láttad már?
Ismert közhely, hogy a jövőt nem lehet befolyásolni, vagy hogy kiszámíthatatlan. Ezt bármelyik szakember azonnal meg is tudja cáfolni. Itt nem arra kell gondolni, hogy pontosan tudják, mi fog történni öt-tíz év vagy akár két hónap múlva, hanem objektív adatokat elemezve lehet olyan összefüggéseket meglátni, amelyek előrevetítenek bizonyos szcenáriókat. Kutatók már jóval a világjárvány előtt arról beszéltek különböző fórumokon arról, hogy bekövetkezik, ahogyan a klímaválságról, az élelmiszerválságról vagy az energiahordozókkal kapcsolatos kérdésekről is sokat lehetett már hallani az elmúlt évek alatt.
Mit csinál egy jövőkutató?
Könnyű elképzelni úgy a jövőkutató munkáját, hogy az asztalánál ülve mond lehetséges forgatókönyveket, majd amikor valamelyik bekövetkezik, elégedetten csettint, hogy ő megmondta. Viszont a jövőkutatóknak ennél jóval felelősségteljesebb a feladatuk.
Rab Árpád például abban segít, hogy megértsük, bizonyos forgatókönyvek megvalósulása esetén milyen jövő vár ránk, hogy időben felkészülhessünk problémákra, amikre így már jó esetben megvan a válaszunk is, mire bekövetkezik. „A jövőkutatás által feltárunk forgatókönyveket, utána pedig visszajövünk a jelenbe, és elkezdünk úgy működni, hogy a kedvező forgatókönyvek valósuljanak meg, a jóslás helyett a hangsúly a jövőalkotáson van” - összegzi.
Milyen problémákkal kell hamarosan szembenéznünk?
Az energia kérdése már itt van a nyakunkon, ahogyan a klímahelyzetre is megoldást kell találni. De az is izgalmas kérdés, milyen lesz a mindennapi életünk három-négy év múlva. Milyen lesz a közlekedés, mikor az autók már egymással kommunikálnak? Meddig fejlődik a mesterséges intelligencia például a személyre szabott ajánlások tekintetében?
Milyen napi problémákkal fog szembesülni egy átlagember tíz év múlva? Hogyan oldja meg azokat? Milyen technológia veszi körül? Kiben bízik, hogyan dönt, milyen értékeket tart fontosnak? „Fontos, hogy a problémákat összetettségükben lássuk, és ne csak egy dologra figyeljünk, hanem az élet összetettségére, térképezzük fel az egyéni, a közösségi és az üzleti érdekek összetett viszonyát” - avat be a szakértő, mennyi tényezőt vesz figyelembe a munkája során.
Minden probléma egyben lehetőség is
A klímaszorongás vagy a jövőtől való félelem nagyon sok fiatal életében megjelenik, ezért is érdemes látni azt, hogy egy-egy forgatókönyv milyen életet jelent majd itt Magyarországon. Nyilvánvalóan problémát jelent majd, ha nyáron a negyven fok feletti hőmérséklet teljesen normális lesz, hiszen valószínűleg sokan egészen egyszerűen az utcára sem tudnak majd kimenni, de mivel tudjuk, hogy ez lesz, máris több megoldásunk is van a helyzetre, melyeket elkezdünk fejleszteni, felkészülni rá.
„Az emberiség eddig is számos kihívást megoldott, ezeket is meg fogja, a fő kihívás az, hogy olyan megoldásokat alkalmazzunk, melyeknek a legtöbb a nyertese, a társadalmi jólét mellett azért is, mert ezek működnek. Minden probléma, minden kihívás olyan lehetőség, melyet megoldva nem csak kárt mentünk, hanem előrelépünk – és majd megoldjuk azokat a új kihívásokat is, amiket az előrelépésünkkel teremtettünk” - ha pedig a szakember optimista, akkor nekünk is megvan minden okunk arra, hogy a szorongás helyett cselekedjünk.
Patagónia, Maldív-szigetek, Holt-tenger: bakancslistás helyek, ahová érdemes elutazni, mert nem tudni meddig van rá esély, hogy lásd