Senki nem veszi igazán komolyan, pedig demenciát okozhat: egyre több szakértő figyelmeztet a veszélyre
Napjainkban sokunknak szinte minden napja rohanósan telik, tele vagyunk feladatokkal, kihívásokkal, és könnyen érezhetjük azt, hogy mindig van miért aggódnunk. Nem lehet azonban elégszer hangsúlyozni, hogy a sok stressz borzasztóan hat az egészségünkre, akár rövid, akár hosszabb távon. Egy új tanulmány szerint pedig, ha a szorongással küzdünk, az még demenciát is okozhat.
Ezeket láttad már?
A szorongás világszerte rengeteg embert érint, és a kutatók már eddig is számos olyan egészségügyi problémát megállapítottak, melyek kialakulásához köze lehet - az emésztőrendszeri rendellenességektől kezdve a légzési problémákon át egészen a különféle szívbetegségekig. A demenciát azonban jóval ritkábban kapcsolják össze a szorongással, pedig egy új kutatás szerint nagyon is érdemes lehetséges következményként gondolni rá.
A kutatás megdöbbentő eredményt hozott
Az ausztrál Newcastle Egyetem kutatói nemrégiben arra a megállapításra jutottak, hogy azok az idős felnőttek, akik szorongással küzdenek, nagyobb eséllyel szembesülhetnek demenciával, vagyis egy olyan állapottal, amely memóriaproblémákat, viselkedési változásokat és akár mozgásproblémákat is okozhat, a 65 év felettiek pedig eleve a legveszélyeztetettebb korcsoportnak számítanak, ha a kialakulás esélyeiről van szó.
Bár a szorongást és az állandó aggódást már korábban is összefüggésbe hozták különféle memóriaproblémákkal, amelyeket akár még depresszió is kísérhet, ez a tanulmány az első, amely arra a következtetésre jutott, hogy kifejezetten az idősebb korban jelentkező, újonnan fellépő és krónikus szorongás növeli a demencia esélyét. A kutatók továbbá azt is megállapították, hogy amikor a szorongás megszűnt, akkor a demenciára való hajlam is csökkent.
Dr. Kay Khaing, a Newcastle-i Egyetem kutatója így nyilatkozott a Medical News Today-nek: „A szorongás összefügg a demencia patológiájával – idegi gyulladással, neurodegenerációval, neuronális apoptózissal és szív- és érrendszeri betegségekkel. Ezért azt feltételeztük, hogy a szorongás összefüggésbe hozható a demencia kockázatával, és ez vezetett tanulmányunkhoz”. Mostanra pedig már tudjuk, hogy borzasztóan fontos eredményre jutottak.
Így zajlott a kutatás
A Journal of the American Geriatrics című folyóiratban megjelent tanulmány részeként a kutatók körülbelül 2000 ember adatait elemezték, akiknek az átlagos életkora 76 év volt. Minden résztvevő szorongását a Kessler Psychological Distress Scale (K10) segítségével mérték, a résztvevők állapotát átlagosan 10 évig követték nyomon. Az eredmények szerint a krónikus szorongásban szenvedőknél 2,8-szor nagyobb volt a demencia kockázata, míg az újonnan fellépő szorongásosoknál 3,2-szeresére nőtt.
„Tanulmányunkban a krónikus szorongás egy olyan betegség, amely legalább öt évig fennáll, míg az újonnan fellépő szorongás azokra a résztvevőkre vonatkozik, akiknek az első vizsgálat során még nem volt szorongása, de a második vizsgálaton, öt év elteltével már tapasztalták a tüneteket” - mondta dr. Khaing.
A kutatók ezen kutatás eredményeit tekintve úgy vélik, hogy a szorongás időben történő kezelése életképes stratégia lehet a demencia kockázatának csökkentésében. Dr. Khaing hozzátette: „Növekszik a demenciában élők száma. A demencia társadalmi és gazdasági terhei is nőnek.” Ha pedig már csak egyénileg arra gondolunk, hogy milyen borzasztó tünetei lehetnek a demenciának, nem is kétséges, hogy mindannyiunknak tudatosan tennie kellene a megelőzéséért.
Amire mindenképp figyelj
A demencia jelenleg a hetedig vezető halálok világszerte, és gyakorlatilag bárkit érinthet. Ahogy pedig arra sok szakértő felhívja a figyelmet, nemcsak memóriavesztésről szól, hanem a betegség kihatással lehet a beszédmódunkra (idővel komoly beszédproblémákat is okozhat), a gondolkodásunkra, az érzéseinkre és a viselkedésünkre is, akár még a mindennapi tevékenységeinket is ellehetetlenítheti.
Már csak ezért is biztos, hogy csak nyerhetünk azzal, ha tudatosan próbálunk törekedni arra, hogy minél kevesebbet stresszeljünk és leküzdjük a szorongást (persze rengeteg más okunk is van rá). De nagyon fontos az is, hogy nyitott szemmel járjunk, és ha úgy észleljük, hogy a környezetünkben élők közt van olyan, aki folyton magányos, rosszul érzi magát, szorong, próbáljunk meg neki valamilyen módon segíteni, akár csak pár kedves szóval is, hiszen egy kedves cselekedet akár az egészsége szempontjából is nagy áldás lehet.
Forrás: mirror.co.uk, mayoclinic.org, medanta.org, medicalnewstoday.com
