Marics Peti: „Tisztában vagyok a kvalitásaimmal, és hogy nem vagyok egy Pavarotti vagy egy Beyoncé„

Nem véletlen, hogy a csatorna Marics Peti nevét dobta be, hogy minél nagyobb nézettséget garantáljon a vetélkedőnek. A fiatal énekes profi a szórakoztatásban, a Dancing with the Starsban viszont egy ország előtt bizonyította be azt is, hogy létezik egy másik, nagyon komoly és elszánt oldala. Újabb megnyerő tulajdonságokat is felfedeztünk Petiben a produkció sajtóbemutatóján készült az interjú során.

A nálad is fiatalabb, 22 éves Pető Brúnó műsorvezető társad az egyik barátod is egyben….

A zene világa hozott össze minket, és azóta egyre szorosabb a kapcsoltunk, napról napra erősödik a barátságunk. Emlékszem, amikor csak álmodoztunk róla, milyen lenne műsorvezetőként szerepelni, és most itt vagyunk. Hatalmas tapasztalat volt leforgatni a produkciót, nem gondoltuk, hogy ilyen élményeket tudunk megélni egy műsor felvétele során.

Sok fellépésen vagyunk túl, ahol durva impulzusokat értek minket, ám ez a produkció is nyújtott olyan emlékezetes pillanatokat, amiket életünk végéig emlegetni fogunk.

Ha már macskáról van szó, szereted az állatokat?

Imádom az összes állatot, mindig is tartottunk cicákat. A legutóbbi kedvenc, Tukó felnőtt, és inkább vadállatnak gondolta magát, aki jobban szeretett volna a szabadban élni. Ahogy egyre jobban megismerte a kinti világot, egyre többet akart kimenni, majd egyre messzebb kóborolt, és egyre ritkábban jött haza. Szabadnak született, engedtük, hadd élje az életét, pedig bent is jó dolga volt.

Schoblocher Barbara: „Énekesnő vagyok, és nem egy celeb”

Kicsit olyan a cica, mint te?

Én azért még hazajárok, ő már nem nagyon. Próbálom mindig úgy tervezni, hogy amikor nem három napig robotoltam, és az egyetlen szabadnapomon pihenésre lenne szükségem, akkor mindenképpen hazanézek a mamámhoz. Ezt a szokást megtartottam, ez fontos mindkettőnknek.

Ezek szerint nem vagy olyan vad, mint amilyennek sokszor tűnsz? Vágysz a családi melegre?

Lazán kezelem a világ dolgait, de attól még nagyon szeretem az anyukámat. Amikor hazamegyek, jókat beszélgetünk, és mindig megölelgetem, megpuszilgatom. Nem vagyok anyuci kisfia, de örülök, hogy becsületben és szeretetben felneveltek. Tisztelem és szeretem a szüleimet.

Különleges a kapcsolatod az anyukáddal?

Nagyon anyás voltam, a bátyáim nem annyira, mint én. Kiskoromban anya nem tudott lerakni a karjaiból, mert egyből ordítani kezdtem. Mesélték, hogy főzött, és közben a kezében tartott. Egy pillanatra félre rakott, és mire visszafordult, fejjel beleestem a tálba.

Miért van az, hogy a képernyőn az utazó realityben minden mondatod hemzsegett a káromkodástól?

Szeretek káromkodni. Benne van az alapvető szóhasználatomban egy csomó csúnya szó. Ha épp olyan környezetben vagyok, akkor meglepően tud váltani az agyam, és leállni erről a rossz szokásról, mint most a sajtótájékoztatón, ahol semmi ilyen nem hagyta el a számat.

Ha most Brúnóval beszélgetnék, akkor biztosan becsúszanna pár keményebb kifejezés. Amikor az Ázsia-Expresszeben szerepeltünk, megkérdeztem előre, mi lesz akkor, ha káromkodunk. Megnyugtattak, hogy majd kisípolják. A realityben nem akartam folyamatosan kontrollálni magamat, és önazonosan akartam viselkedni az extrém körülmények között.

Egy ilyen típusú műsorban vagy épp akció volt, vagy ideges voltam, vagy nagyon örültem. Az impulzív szituációkban valóban gyakrabban fejezem ki csúnyán magamat.

Nyári Dia: „A húszas éveim elején-közepén sok lehetőségtől elestem, mert teltebb volt az alakom”

Nagyon fiatalon lettél sztár, nem nagy neked a kabát?

Szerinted nagy? Ha úgy gondolod, hogy igen, akkor nem ismersz. Az, hogy magabiztos vagyok és hülyéskedem, még nem jelenti ezt. Szerintem én nagyon messze vagyok attól, hogy azt lehessen mondani rám, hogy el vagyok szállva. Tisztában vagyok a kvalitásaimmal, a képességeimmel, és azzal is, hogy nem vagyok egy Pavarotti vagy egy Beyoncé.

Az előadóművészi tevékenység összetettebb annál, hogy valaki leénekli a csillagokat vagy sem. Érdekes hangszínnel, jó ötletekkel ugyanúgy lehet sikereket elérni. Azt mindenki láthatta a Dancing with the Starsban, hogy szorgalmasan és alázatos is tudok lenni.

A műsorvezetés az egyik álmod volt?

Ez egy olyan területe a médiának, ami már fiatal korom óta érdekel. Amikor elkezdtünk zenével foglalkozni és a komolyabban beszélgettünk terveinktől, Brúnó azt mondta, szívesen kipróbálná a műsorvezetést. Tettünk egy fogadalmat 3 éve, hogy mi ketten egyszer műsort fogunk vezetni. Most realizálódott, ennek nagyon örülünk.

„Kevés elismerést kapok” - Keveházi Lili-interjú

Vannak még terveid, álmaid? 27 évesen már majdnem mindet elértél, mi visz még előre?

A Puskás Arénában nem koncerteztünk még, az izgat. A zenének sosincs vége, annyira gyönyörű ez a szakma. Tegnap éjjel, amikor hazamentem a stúdióból, felkeltettem a szüleimet, hogy elújságoljam nekik, hogy megírtam életem zenéjét. Annyira jó alkotni, a legjobb dolog a világon. Az ad életcélt, amikor a haverokkal egy közös munka után úgy megyek ki a stúdióból, hogy alkottam és hozzáadtam valamit a világhoz, ami hiányzott az én buborékomból. Ez boldogsággá tesz.

Mindig van hova fejlődni, és én is messze vagyok még attól, ahova zeneileg fejlődni lehet. Érdekel a filmvilág is, van tervem abban a körben, élvezem a színészkedést. Tisztában vagyok vele, hogy négy-öt év múlva már mások lesznek a prioritások, például a család.

Nem félsz, hogy hamar kiégsz?

Tudatosabb vagyok, mint amilyennek tűnök. Kifelé nem mutatom, de a háttérben összedugjuk a fejünket és komoly dolgok, döntéseket is hozunk, le tudok elemezni szcenáriókat. Ólmozom a lapjaimat, és minden évben azt a visszajelzést kaptam, hogy jól terveztem és jól csinálom a dolgaimat. Van menedzserem is, vele szoktam átbeszélni a dolgokat, hogy mit és hogyan ütemezünk, és ha baj van, akkor mi a megoldás, hogy a legjobban jöjjünk ki belőle.

Tóth Andi: „Nem titok az sem, hogy nyolc éve járok pszichológushoz”

Érdekes, hogy már beszélsz a családtervezésről, nem úgy látod magad, mint egy öreg rocker…

27 éves vagyok, nem akarok idős apuka lenni, és több gyereket is szeretnék majd. Két testvérrel nőttem fel, természetes, hogy én is több gyereket szeretnék. Ha kiszámolod, hogy ne legyek túl idős, akkor 35 körül bele kell vágni a családalapitásba. Még a húszas éveimet eltöltöm úgy, ahogy most épp a legjobbnak gondolom, aztán fejlődni kell tovább.

Gondolsz arra, hogy több lábon állj, ha egy nap nem tudsz zenélésből, szereplésből élni?

Már ki van építve a második bázisom. Jelenleg is állok annyi lábon, hogy nem lehet problémám. Szívesen csinálok a zene mellett más dolgokat, és vállalkozási ötleteim is vannak még, amiket a közeljövőben szeretnék csinálni.