A földiepret is lehet rosszul enni, és valószínűleg rosszul is etted egész életedben: ez a helyes módszer a szakember szerint
Ha a gyümölcs- és zöldségfogyasztásról van szó, gyakran arról hallhatunk, hogy nap mint nap ott a helyük a tányérunkon. Mi több, zöldséget vagy gyümölcsöt minden étkezés alkalmával érdemes fogyasztanunk. Ahhoz azonban, hogy maximálisan élvezni tudjuk az előnyeiket, ez még önmagában olykor nem elég. Egy háziorvos nemrégiben például arra hívta fel a figyelmet, hogy még a földiepret is lehet rosszul enni.
Ezeket láttad már?
Az NHS háziorvosa, dr. Karan Raj a közelmúltban arról beszélt, hogy sokan valószínűleg rosszul eszünk különféle zöldségeket és gyümölcsöket, és még csak nem is sejtjük, hogy érdemes lenne változtatnunk. Többek közt azt is elárulta, hogyan ideális enni a földiepret a lehető legtöbb egészségügyi előny élvezése érdekében, de más gyümölcsökről és zöldségekről is meglepő dolgokat árult el.
Ezt ne tedd soha a földieperrel
Dr. Karan Raj egy videójában megjegyezte, hogy soha ne dobjuk ki az eper zöldjét - számolt be róla a Mirror. Ennek oka pedig nem más, mint hogy ugyanolyan értékes, mint maga a piros bogyó. „A tápértéke megegyezik magával a bogyóval. A levelek tele vannak polifenolokkal, amelyek antioxidánsok, és a levelek majdnem annyi C-vitamint tartalmaznak, mint a bogyó. Arról nem is beszélve, hogy a zöldje más tápanyagokat is tartalmaz, például magnéziumot és egy extra adag rostot is” - árulta el az orvos.
Az almát sem mindegy, hogyan esszük
Dr. Raj arról is beszélt, hogy ha almát eszünk, akkor bizony a magházát is érdemes elfogyasztanunk. „A legtöbb jó bélbaktérium vagy hasznos probiotikum, amely az almában található, és amely jót tesz az egészségünknek, valójában az alma magjában található, nem pedig a gyümölcs húsában vagy héjában” - mondta a doktor.
Ezután pedig azt is elárulta, hogy „míg a virágszirom magasabb A-vitamin-szinttel büszkélkedhet, a szár sok más tápanyagot tartalmaz, mint például a C-, E-, és K-vitamin, a kálium, a magnézium, a vas, a folsav és a cink. Arról nem is beszélve, hogy több benne az oldhatatlan rost, ami hozzájárul a napi rostbevitelhez”.
Ugyanitt fontos megjegyezni, hogy az alma magjára sokszor mérgezőként szoktak hivatkozni, méghozzá azért, mert amygdalint tartalmaz, ami az emésztőrendszerben történő anyagcsere során erősen mérgező hidrogén-cianiddá (HCN) bomolhat. A Britannica szerint szerencsére azonban több tényező is van, amely valószínűtlenné teszi, hogy az almamag komoly veszélyt jelentene számunkra.
Először is, az amygdalin csak akkor hozzáférhető, ha a magokat összetörték vagy megrágták, az egész, ép mag át tud haladni a szervezetünkön. Másodszor, az emberi szervezet kis dózisban is képes feldolgozni a HCN-t, így néhány megrágott mag általában teljesen ártalmatlan - írja a Britannica.
Végül, egy átlagos felnőttnek több száz zúzott magot is meg kellene ennie (almafajtától függően) ahhoz, hogy cianidmérgezés veszélyének legyen kitéve. Egy átlagos alma körülbelül öt-nyolc magot tartalmaz, így hacsak valaki nem a sokadik almamagot eszi meg egymás után alaposan megrágva, akkor aligha van oka aggódni az almamagok miatt.
A retekkel levelei se vesszenek kárba
Végezetül dr. Raj arról is beszélt, hogy ha retket eszünk, akkor a növény leveleit is érdemes elfogyasztanunk, ugyanis tele vannak A- és C-vitaminnal. Összességében tehát, ha ezentúl földiepret vagy retket tervezel enni, a zöldjükkel is érdemes számolnod, dr. Raj pedig az alma magházának fogyasztását is jó ötletnek tartja.
Mindezeken túlmenően az NHS által kiadott Eatwell Guide szerint felnőttként érdemes törekednünk arra, hogy naponta legalább 5 adag különféle gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk, amelyek között lehetnek friss, fagyasztott, konzerves, szárított opciók is, illetve gyümölcs- és zöldséglevek is, de azt is kiemelték, hogy a helyes táplálkozás mellett a megfelelő folyadékbevitel is kulcsfontosságú az egészségünk megőrzéséhez.
