Tényleg lehallgat a Facebook, hogy megtudja, mit szeretnék venni?
A digitális korszak felforgatja az életünket. Bár elképesztő változásokat élünk át, a java még hátravan. Mutasd a kosarad, megmondom ki vagy!
Ezeket láttad már?
Mikor a bevásárlólista hagyományosan a villanyszámlás boríték hátoldalát jelentette, a vásárlási szokásainkról úgy tudhatott meg bárki többet, ha végignézte a kosarunkat. Mára azonban a vásárlásunk, vagy hogy mit eszünk, olyannyira kiszámítható lett, hogy az algoritmusok jóval előttünk meg tudják jósolni, mire lesz szükségünk.
Még azt is tudják, milyen hangulatban vagyunk
A döntéseink egyre kevésbé a sajátjaink, a vásárlásaink során sem. „Jelenleg a legveszélyesebbnek a fizikai vásárlásoknál az »affective AI«-t tartom, ami azt jelenti, hogy a boltban a kamera és a gépi látás a vásárló érzelmeit képes megállapítani, és az érzelmi státusz alapján történik valami. Például kijöhet olyan irány, hogy ha valaki siet, ideges, esetleg valamilyen befolyásoltság alatt áll, annak dinamikus árazással más összeget kell fizetnie, mert azt feltételezik, nem foglalkozik az árakkal” – meséli dr. Tilesch György mesterséges intelligencia szakértő, a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnöke, és a magyarul is megjelent Mesterség és intelligencia című könyv szerzője.
A lehetőségek veszélyesek, pontosan ezért hangsúlyozza ő is, mennyire fontos a megfelelő szabályozás. Az EU ebből a szempontból előrébb jár, mint az Egyesült Államok, nálunk már megfogalmazódott, hogy a kommerciális célú megfigyelési rendszereket tiltani kívánják, vagyis van esély arra, hogy ez a technológia meg sem érkezik, vagy nagyon korlátozva jut el hozzánk.
Viszont nem kell messzire menni, elég csak az Egyesült Királyságba, ahol az Asda áruházlánc teszteli, hogyan tudják az önkiszolgáló kasszák arcelemzéssel eldönteni, elég idős-e a vásárló, hogy alkoholt vegyen. „A gépi látás arcfelismerő része, vagy az érzelmeket felismerő mesterséges intelligencia jelenleg még rettenetes nagy hibaszázalékkal dolgozik” – mondja dr. Tilesch György. Az adatbázisok már sok esetben a mintavételkor elfogultak, például kevés a különböző rasszhoz tartozó ember a tanulás alatt.
Vásárlási szokások és politikai nézetek
Mikor elütjük annyival a dolgot, hogy nem baj, ha egy applikáció tudja, hogy szeretem a zsemlét, de nem szeretem a gombát, akkor látni kell, hogy ez ennél jóval többről szól. Kutatások szerint abból, hogy valaki mit vásárol, lehet következtetni a nemére, korára, anyagi helyzetére, de szexuális beállítottságára vagy politikai nézeteire is. „Nem is kell hozzá túlságosan sok adat, hogy nagyon sok mindent meg tudjanak mondani, és erről sokan nem tudnak” – helyesel dr. Tilesch György, majd hozzáteszi, hogy ez úgy működik, hogy adatklaszterizációs funkciókat építenek be.
Emiatt a gép képes olyan jóslást adni a hozzánk rokonítható fogyasztói szokások, demográfiai mutatók és hasonlók alapján, ami hiába tűnik bűvésztrükknek, működik. Megjósolja, hogy az illető olyan dolgot szeretne, mint a vele különböző adatpontok alapján 97 százalékban megegyező profilú több száz ezer vagy millió ismeretlen. A hatalmas adattömeg és annak hiperpontosságú targetálási képessége azt eredményezi, hogy a rendszer azt mondja, hogy nagy eséllyel nálunk is fog ez vagy az működni.
Mindenkinek van olyan sztorija, hogy amikor valamiről beszélgetett valakivel, azután az internet elkezdett arról hirdetéseket feldobálni. Pontosan ez az adatklaszterizáció annyira eredményes, hogy még csak le se kell hallgatni a telefonokat, hogy enélkül is félelmetes legyen a jelenség.
Az adat érték
Ha valaki személyre szabott kuponokat kap, mert az algoritmus megtanulja, melyik a kedvenc terméke, azon nem sokan bosszankodnak. De fontos tisztában lenni ennek az árával. „A jelenlegi adatgazdaság lényege, hogy ha valaki szerez valamilyen adatot, azt eladja másnak” – mondja a szakértő. Egy egyszerű példával élve: ha valakiről tudják, hogy sokat jár Las Vegasba, ha akciós utazási ajánlatokat kap, örül, de a rendszer azt is ki tudja ennyiből következtetni, hogy valószínűleg szerencsejátékos, továbbá következtet a hozzállására a pénzügyeihez, és ezek alapján kaphat kockázatos vagy kétes befektetési tippeket, hitelreklámokat.
Egy egyszerű adatprofil birtokában is megnövekedhet az emberek sebezhetősége. Sok a csaló hirdetés is a közösségi médiában, mikor jól targetáltan elénk kerül az, amit szeretnénk, de lehet, hogy sosem érkezik meg, vagy egyáltalán nem olyan, mint a képen, mert az egész átverés. A kényelem nagy úr, még ha az ára az adataink kizsákmányolása is.
Szeretünk olyan hirdetéseket látni, ami érdekelhet, és ez egészen odáig juthat, hogy már csak a rendszerek szerint számunkra érdekes dolgokat látjuk. Talán egyszerűbb lesz úgy szállást keresni, hogy csak húsz, valószínűleg nekünk tetsző helyet kell átnézni a kétszáz helyett, vagy jobb lesz, ha az áruház kedvezményes kupont ajánl, hátha akkor több zöldséget és gyümölcsöt eszünk, de fontos tisztában lenni ennek az árával.
„Optimizmusra ad okot, hogy felnő és prémium felhasználóvá válik egy olyan generáció, amely jóval adattudatosabb, és ez a vásárlására is kihat. Egyre több nagyvállalat is felismeri, hogy a márkát erősíti, ha az etikus algoritmusok használatát támogatja. Változnak a fogyasztói és az alkalmazotti szokások, hozzáállások is, és az etikus mesterséges intelligencia használatának stratégiailag is egyre fontosabbnak kell lennie a nagyvállalatok számára” – mondja dr. Tilesch György.
A szakértő legutóbb a Világgazdasági Fórumnak írt kiadványban amellett érvel, hogy ha valaki igazolhatóan és tudatosan etikusan használja az algoritmusokat, figyel az adatvédelemre, a méltányosságra, és ezt a felhasználói, vásárlói tudják, akkor azt sokkal lelkesebben ajánlják tovább - és ez nagyobb promóciós erőt jelent.
