Hogyan lesz egy roma kislányból egy szervezet jogi igazgatója? Ő maga meséli el
Brassói Vivien Kalocsán született és élt egészen tizenkilenc éves koráig. „Idejártam oviba, általános iskolába és gimibe is," - meséli Vivien, aki ma már elismert roma származású, emberi jogi szakjogász. Szülei a kalocsai paprikamalomban dolgoztak gyári munkásként.
Ezeket láttad már?
„Édesanyám addig dolgozott ott, amíg a testvéremet tizenhárom évesen agydaganattal diagnosztizálták." Ettől kezdve Brassói Vivien roma származású, nemzetközi emberi jogi szakjogász édesanyja otthon maradt, hogy ápolja testvérét, míg édesapja ipari segédmunkásként, majd hegesztőként dolgozott nyugdíjazásáig.
Támogatás és szolidaritás
Vivien szülei mindent megtettek azért, hogy gyermekeik a legjobb oktatást kapják. „Anyukámnak köszönhetem, hogy sem én, sem a testvérem nem szegregált osztályban kezdtük az iskolát” - mondja Vivien. A gimnázium után az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folytatta tanulmányait. „Nagyon nehéz időszak volt. Nem tudtam volna megszerezni a jogi diplomát, ha nincs a Romaversitas Alapítvány."
Vivien szerint az egyetem különösen nagy terhelést jelent azoknak, akik nem városi, középosztálybeli közegből érkeznek, ahol természetes az egyetemi továbbtanulás. „A társadalom egész egyszerűen nem az egyetemre szánt bennünket, amit folyton-folyvást éreztetnek is velünk, gyakran akarva, sokszor pedig akaratlanul. Egy roma fiatalt számtalan olyan élmény ér élete során, amikor csak azért különböztetik meg, mert más a bőre színe. Az iskolában vegzálhatják őket a diákok, de tanárok és akár rendőrök is. Ezek az élethelyzetek lélekölőek és egyénileg nagyon nehéz velük megbirkózni.”
Vivien testvére is nagy hatással volt az életére. „Ő volt az egyik legnagyobb támogatóm, szövetségesem. Mindig őszintén elmondta a véleményét, és jobban hitt abban, hogy megszerzem a jogi diplomámat, mint én magam." Vivien elmondása szerint, rengeteg emberi és szakmai támogatást kapott, aminek a hátrányok leküzdését és a diplomáját is köszönheti, illetve azt, hogy olyan hivatást választhatott, amit szeret.
„Nem vagyok más, nem vagyok kivételes és nem szeretem, ha azt gondolják rólam, hogy ‘na bezzeg, ha neki sikerült, akkor a többinek miért nem megy?!’ Ez a narratíva ráerősít a romákkal szembeni előítéletekre és figyelmen kívül hagyja azt a rendszerszintű romaellenességet, amivel egyénileg nagyon nehéz, szinte lehetetlen megküzdeni.”
Emberi jogok és esélyegyenlőség
„Az érettségi évében nagy nyomás helyezkedett rám. Úgy éreztem, egy lövésem van, jól kell választanom továbbtanulás szempontjából, mert nekem nem lesz második esélyem. A jogászi pályában anyagi stabilitást láttam, a tanulmányaim során rájöttem, hogy főképp az emberi jogok területe érdekel, különösen az antidiszkrimináció." A Romaversitasban, később pedig a CEU Roma Graduate Preparation Programban, és Human Rights LLM programban töltött évek is megerősítették abban, hogy sínen van.
„Egyetemistaként álmom volt az Európai Roma Jogok Központjánál (ERRC) dolgozni, 2016-ban csatlakoztam a szervezethez, és 2020-ban váltam a szervezet egyik jogi igazgatójává. Az identitásom, mint roma nő, központi szerepet játszik az emberi jogi munkámban" - vallja Vivien. A szervezet jelenleg 165 ügyet koordinál Európa tizennyolc országában.
Ezek az ügyek rendőri erőszakkal, lakhatáshoz és közszolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, iskolai szegregációval, etnikai profilalkotással, roma nők reproduktív és szexuális egészségével, valamint roma gyerekek családból való aránytalan kiemelésével kapcsolatosak. A jogi munka mellett pedig emberi jogi monitorozást és érdekérvényesítést, kutatásokat és széles körű szemléletformáló kommunikációs munkát is végeznek.
Kihívások és düh
Vivien szerint a roma nők dühét gyakran megbélyegzi a társadalom. „Abban a pillanatban, amikor a dühömet kifejezem, mások szemében irracionálissá válok, én leszek a hangos, mérges, viselkedni nem tudó roma nő. Dühösnek lenni romaként privilégium, pedig nem kellene annak lennie." Többször tapasztalta azt is, hogy a kiszolgáltatott csoportok, így a romák is sokszor inkább tárgyai, mintsem élvezői különböző projekteknek, kutatásoknak vagy akár stratégiai pereknek.
„Úgy gondolom, hogy sok a hazai romákon segíteni kívánó szervezet akkor tudna valódi változást elérni, ha a vezetőségükben romák is jelen lennének. Bőven rendelkezésre áll elegendő szakképzett tehetséges roma, akik hitelesebben tudnák képviselni a romák perspektíváját. Az elmúlt évek kutatásai azt mutatják, hogy a magyarországi romák az élet minden területén komoly hátránnyal küzdenek. Különösen súlyosak a roma nők és gyermekek problémái, mivel ők a legkiszolgáltatottabbak és ők vannak leginkább kitéve jogsértéseknek.”
Vivien különösen dühös a roma gyerekek jogellenes elkülönítése miatt. „Az iskolai szegregáció több, mint az emberi jogokkal való visszaélés. Minden egyes év elteltével roma gyermekek újabb csoportjai kerülnek be egy olyan rendszerbe, amely cserbenhagyja őket, és ami megtagadja tőlük az esélyegyenlőséget. A magyarországi roma tanulók oktatáshoz való egyenlő hozzáférése még mindig távoli álom. Legfőbb ideje lenne, hogy a roma gyerekek méltányos oktatásban részesüljenek, és hogy az oktatásból ők is profitálni tudjanak."
Stylist: Pintér Judit
Smink: Hajdu Zsófia
Haj: Szepeshelyi Gabriella
Yohji Yamamoto: „Az igazi divat eltűnőben van, de amíg élek, harcolok érte”