9 jel, amiből felismered, ha valaki borderline személyiségzavarban szenved
A lakosság 2-3 százaléka él borderline személyiségzavarral, és bár a téma egyre több figyelmet kap, az érintetteket még mindig erős stigmatizáció éri. A különböző mentális problémák jelenléte és az arról való kommunikáció ugyan egyre nyíltabb, viszont továbbra sem tudunk annyit róluk, mint amennyit kellene - és ez a borderline személyiségzavarról is elmondható. Ezért annyira fontos, hogy kendőzetlenül beszéljünk az élet kevésbé napos oldaláról is, ezért cikkünkből most megtudhatod, mi az a 9 jel, ami erre a mentális zavarra utal.
Ezeket láttad már?
A tabusítás még mindig jelen van abban a tekintetben, hogy sokan hajlamosak elbagatellizálni a tüneteket, amikor pedig már egyértelművé válik, hogy nagy a baj, akkor homokba dugni a fejüket, mintha az egész jelenség nem is létezne. Holott egy borderline személyiségzavarban szenvedő személy esetében a düh nem hiszti, a depresszió nem pillanatnyi szomorúság, az öngyilkossági kísérlet pedig nem figyelemfelkeltés. Akár tagadjuk, akár nem, pszichiátriai betegségek mindig is voltak, vannak és lesznek, mi pedig csak annyit tehetünk - ahelyett, hogy elfordítanánk a fejünket -, hogy elfogadóan, támogatón és szeretettel fordulunk az érintettek felé.
Mi is pontosan a borderline személyiségzavar?
A “borderline” szó határvonalat jelent, ezt az elnevezést pedig azért kapta, mert az ebben szenvedő személy a pszichózis és a neurózis mezsgyéjén mozog. Ezen a skálán elmozdulhat egyik, illetve másik irányba is, és amikor az előbbi állapotba érkezik, akkor jelenhetnek meg hallucinációk, azaz tévképzetek.
Ugyanakkor gyakori az is, hogy végig a neurózis állapotában marad, és teljesen tisztában van a valósággal - ez egy spektrum, és az állapot súlyosságához mérten tudják megállapítani a szakemberek, ki hol helyezkedik el rajta. A borderline személyiségzavar másik elnevezése határeseti vagy érzelmileg instabil személyiségzavar, ami igen beszédes: az ebben küzdő személy élete egy soha véget nem érő érzelmi hullámvasút.
Nem egyenlő a bipoláris zavarral
Sokan összekeverik a borderline személyiségzavart és a bipoláris zavart, ami némileg érthető, ugyanis bizonyos tünetek megegyeznek, viszont mások teljesen eltérőek. Egy borderline-os személynek például naponta akár többször is változhat a hangulata, míg egy bipoláris zavarral küzdő ember hosszabb perióduson keresztül él át depressziós vagy mániás epizódot. Utóbbi esetében a hipománia, azaz a felhőtlen boldogság, eufória is megjelenhet, a borderline viszont az esetek többségében alaphangulatát tekintve depresszív. Mivel mindkét zavart komorbiditás jellemzi, ezért gyakran kéz a kézben járnak.
Milyen tünetek jellemzik?
A borderline személyiségzavar diagnózisának felállításához az érintett személynek a kilenc kritérium közül legalább ötnek kell megfelelnie:
- Kétségbeesetten ragaszkodó, folyamatosan retteg az elhagyástól. Ez a félelem esetenként valós, míg máskor teljesen alaptalan, az érzés azonban annyira erős, hogy depressziót, félelmet, szorongást okozhat.
- Instabil emberi kapcsolatok vannak jelen az életében: egyszer idealizálja az adott személyt, majd egy következő alkalommal - mondjuk kisebb konfliktus után - már szélsőségesen negatívan viszonyul hozzá. Emiatt nehéz számára, hogy mély, bensőséges és hosszan tartó kapcsolatokat alakítson ki.
- Rendkívül törékeny az önképe, ezáltal könnyen elbizonytalanodik és megkérdőjelezi önmagát. Mivel folyamatos identitáskrízisben van, illetve nehezen tud elköteleződni, sokszor munkahelyet vált vagy kapcsolatból kapcsolatba ugrál.
- Jellemző rá az impulzivitás és az önkontroll hiánya, ezért hajlamos féktelen, kifejezetten veszélyes életmódot folytatni. Az önsorsrontó tevékenységek közé tartozhat az alkoholfogyasztás, a droghasználat, továbbá promiszkuitás, falásrohamok, szerencsejáték, túlzott költekezés.
- Önsértő viselkedés jellemzi, így gyakoriak a falcolások és az öngyilkossági kísérletek. Ezeket többségében nem figyelemfelkeltési célból csinálja, hanem mert a mentális fájdalmát ilyen módon próbálja meg enyhíteni. A falcolás ugyanis olyan kémiai folyamatokat indít be az agyban, amelyek átmenetileg ugyan, de csökkenthetik a lelki kínt.
- Szélsőségesen változik a hangulata a legkisebb külső tényezők hatásától is, és ezek naponta többször is válthatják egymást. Az alaphangulat - főként a betegség kezeletlen állapotában - többségében depresszív.
- Nehezen tudja megfékezni a dühét, haragját, ami verbális, esetenként fizikai agresszióban is megnyilvánulhat.
- Átmeneti, stresszhez kapcsolódó paranoid gondolatok vagy súlyos disszociatív tünetek jelentkezhetnek nála, melyek során átlépi azt a bizonyos határvonalat, és pszichózis állapotba kerül. Ilyenkor elveszti a kapcsolatot a valósággal és téveszméi lehetnek.
- Krónikus ürességérzet, ami tulajdonképpen a “semminek nincs értelme” és “nem tart sehová az életem” gondolatok formájában manifesztálódhat. Egyfajta kiégett állapot, amely a magány kínzó érzésével járhat.
Mitől alakulhat ki?
A pontos okot a mai napig kutatják az orvosok. Pszichológus szakemberek szerint a személyiségtorzulást trauma, vagy traumák sorozata váltja ki, amely a korai gyermekkorban történik, és jellemzően az anya-gyerek kapcsolat sérülése a legbefolyásolóbb okozza. Ugyanakkor genetikai tényezők is állhatnak a háttérben, de a betegség eredetét teljesen megfejteni még nem sikerült.
A tudomány mai állása szerint a betegség nem gyógyítható, de gyógyszeres és pszichoterápiás kezeléssel (sématerápia, áttételfókuszú terápia, kognitív viselkedésterápia) szinten tartható, javítható, és a tünetek jellemzően 40 éves kor felett enyhülni kezdenek.
Muszáj komolyan venni
A legtöbb borderline személyiségzavarral élő ember szó szerint küzd az élettel. Több interjúban - amelyben érintettek osztották meg a történetüket - olvasható, hogy itt nem arról van szó, hogy valaki nem szeret élni, hanem, hogy a fejében dúló folyamatos harcok miatt egyszerűen nem képes rá. Ezért választja sok borderline végső kétségbeesésében az öngyilkosságot: az összes mentális zavar közül itt a legmagasabb az öngyilkossági arány: 5-10%. Még belegondolni is szörnyű, hogy 100-ból 5-10 beteg így vet véget az életének.
Van kiút
A fontos - és meglehetősen ijesztő - statisztikai adatok mellett azonban azt is szükséges megemlíteni, hogy a borderline személyiségzavarral élők elsősorban nem mentális zavarral küzdő betegek, hanem hús-vér emberek, akiknek saját egyéniségük, érzéseik, vágyaik, céljaik vannak. Bár jelentős hátránnyal indulnak az életben, amit végig rengeteg akadály és megpróbáltatás nehezít, egy borderline személy - érzelmi kifinomultsága és érzékenysége révén - nagyon szeretetteljes, odaadó, intuitív, művészi hajlamú és különösen tehetséges tud lenni az élet egy vagy több területén.
Híres borderline-os volt Marilyn Monroe, Diana hercegnő és bizonyos feltételezések szerint Amy Winehouse is, a jelenkorban pedig Pete Davidson, Angelina Jolie, Madison Beer, hazánkban pedig Steiner Kristóf az, aki nyíltan felvállalta, hogy ebben a személyiségzavarban szenved.
Hogyan tudunk segíteni nekik?
A korai felismerés életet menthet, ugyanis a kezeletlen borderline súlyos következményeit már nem lehet visszafordítani, megelőzni azonban igen. Az első lépés mindenképpen a szakemberrel történő diagnózis felállítása, majd a pszichoterápiás, szükség esetén pedig gyógyszeres kezelés mielőbbi megkezdése.
Hozzátartozóként a legfontosabb, hogy támogatásunkról biztosítsuk az érintettet, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy egy mentális zavar nemcsak a páciens, hanem a környezetében élők életét is jelentősen befolyásolhatja. Törekedj arra, hogy amiben csak tudod, támogasd a szeretteted, de soha ne feledkezz meg a saját mentális egészségedről sem. Ha úgy érzed, nehezen birkózol meg ezekkel a nehézségekkel, ne félj pszichológusi segítségét sem kérni, vagy a hozzátartozók számára létrehozott támogatói csoportokban a sorstársaidra támaszkodni.
Forrás: nimh.nih.gov, mayoclinic.org, helpguide.org, semmelweis.hu, onlinepszichologus.net
Lelkisegély szolgálat
A nap 24 órájában az ország egész területéről (mobilról és vezetékes telefonról) ingyenesen hívható a 116-123 lelki elsősegély szolgálat vagy az Öngyilkosságmegelőzés weboldalát is felkeresheted, ha úgy érzed, baj van.
Yohji Yamamoto: „Az igazi divat eltűnőben van, de amíg élek, harcolok érte”