Általában Krausz Gábor szerelmi életéről ír a bulvársajtó, miközben elismert gasztroszakember és gondoskodó apuka, aki számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy a kislányával is megszerettesse a számára kedves ételeket.
Krausz Gábor legutóbb Szicíliát és annak ízeit fedezte fel párjával, Mikes Anna táncművésszel, akivel a Dancing with the Stars alatt ismerkedett meg. A séf digitális címlapinterjúnkban azt is elárulta nekünk, hogy kislánya, Hanni számára melyik lett a táncos műsor kedvenc pillanata.
Hogy telik a nyarad, mennyire sűrű?
Hála istennek, jól telik. Annával nemrégiben jöttünk haza Szicíliából, egy hetet pihentünk együtt. Azóta dolgozom. Persze akad majd még némi szabadidőm, és Törökországba megyünk majd a kislányommal egy barátokkal, családdal közös nyaralásra.
Egy séf az étkezés szempontjából hogyan nyaral? Vannak bakancslistás helyeid, ahol meg kell kóstolni az ételt, vagy elengeded a munkát, és spontán átadod magad a helyi ízeknek?
Mivel Szicíliát választottuk, és nekem kedvencem az olasz konyha, igyekeztünk minél több kis helyi vendéglőt kipróbálni. Itthon sem szeretem a tömeget, és ez akkor is igaz, amikor külföldön vagyok. Találtunk egy-két olyan vendéglőt, ahová csak a helyiek járnak, és kicsit távolabb esik a turisták által látogatott részektől. Egyszerűen zseniális volt mindegyik!
Június harmadik vasárnapján az apákat ünnepeljük, mi viszont, ahogy az anyák esetében, úgy gondoljuk, egy nap nem elég ahhoz, hogy érdemi diskurzust kezdeményezzünk a szerepeikről és a kihívásaikról. Hiszünk az egyenlőségben, a saját eszközeinkkel szeretnénk elősegíteni azt, ezért indítottuk el az Apák hetét.
Szil Péter pszichoterapeuta a hetvenes évektől részt vett a patriarchális berendezkedéssel és a szexizmussal szemben kritikus férfimozgalom munkájában (mely nem keverendő össze a feminizmusellenes „férfijogi mozgalommal”!). Élt Svédországban, az Egyesült Államokban és Spanyolországban. Számos publikációja jelent meg (egyebek mellett) a férfiszerepek témájában. Jelenleg a Stop-Férfierőszak Projekt munkatársa és a zuglói Békés Otthon program szakértője. Három, már felnőtt gyermeke és négy unokája van.
Az anyák napja mellett már az apák is kapnak dedikált ünnepnapot. Fontosnak, hasznosnak tartod-e az apák napját?
Attól függ, hogy a gyakorlatban miről szól. Az apák napja ideális esetben közös útkeresés az apaszerep új fogalmai és gyakorlata felé. Ahogyan azonban a nemzetközi nőnap is értelmét veszti, ha a virágajándékozás és a nők áldozatvállalásának dicsőítése áll a középpontjában, jelenlegi formájában az apák napjával sem értek egyet. Mindkét ünnepnek a nemek egyenlőségéről, az egyenlő munkamegosztásról kellene szólnia. Úgy látom, hogy az apák napja jelenleg sok esetben a férfiak valós részvállalását eltúlzó, ajnározó ünneplés, így ebben a formában nem hasznos.
De hát az utóbbi években növekedett az apák otthoni szerepvállalása, nem igaz?
Az „új apa” inkább a sajtóban, és nem a szociológiai tényekben létező jelenség. Több ország felméréseiből tudjuk, hogy a férfiak napjainkban még mindig egyenlőtlenül veszik ki a részüket az otthoni munkából. Ott, ahol a ráfordított idő tekintetében mégis egyenlő a részvállalásuk, általában inkább az érzelmileg kielégítő, kényelmesebb feladatokat végzik el. A mindennapi, monoton, ám legnagyobb megterhelést jelentő rutinfeladatok tömkelege és a diszpécserszerep továbbra is az anyára hárul.
Gianni Annoni és Simon Kornél a GLAMOUR által indított Apák hete alkalmából Szél Dávid szakpszichológus segítségével beszélgettek az apaság dilemmáiról, szépségeiről és kihívásairól. Elmesélték, milyen örökölt mintákat hoztak magukkal, hogyan szabnak határokat, és arról is nyíltan beszéltek, szerintük lehet-e egy apa érzelgős. Szó esett idealizált helyzetekről, teóriákról, na meg a valóságról és a spontán nevelési praktikákról. Kattints, és hallgasd meg a beszélgetésüket!
„Nem érzem magam férfiatlannak, amiért én maradok otthon a gyerekkel, miközben a feleségem dolgozik”
Ma is sokan meglepődnek, amikor kiderül, hogy az apa marad otthon a kisgyerekkel, ameddig az anya munkában van. Vannak, akik anyagi megfontolásból döntenek így, mások pedig ebben a felállásban érzik komfortosan magukat. Nézzük, miben más, amikor apa marad otthon az első két évben a gyerekkel.
Az elmúlt években egyre több apa dönt úgy, hogy ő marad otthon a gyermekkel, ameddig az anya dolgozik. Bár a pontos statisztikák országonként eltérőek, globálisan növekvő tendencia figyelhető meg. Az Egyesült Államokban például 2019-ben a Pew Research Center adatai szerint az apák aránya 7% volt az összes otthon maradó szülő között, ami növekedést mutat az előző évtizedekhez képest.
Európában és más fejlett országokban is hasonló növekedés figyelhető meg, különösen a skandináv országokban, ahol a társadalmi támogatás és a nemi szerepek rugalmassága elősegíti ezt a trendet. Az apák otthonmaradása egyre inkább elfogadottá válik, bár még mindig találkozhatunk társadalmi előítéletekkel és sztereotípiákkal. Nézzük, hogyan mutat egy ilyen szerepcsere a valóságban.
Az apa hiánya vagy az általa okozott traumák erőteljesen meghatározzák az életünk alakulását, párkapcsolatainkat is. Simon Basset, Anthony Bridgerton (és testvérei), Kate és Edwina Sharma mind apa nélkül nőttek fel, sőt, Simon esetében még traumatizálásról is beszélhetünk. Bár ők csak fiktív szereplők, de történetüket akár a valóság is inspirálhatta volna, mivel valószínűleg sokkal többen szenvednek az apasebtől, mint ahányan azt bevallják maguknak vagy egyáltalán tudnak róla.
De mi az az apaseb?
Egyre több szakértő és podcast foglalkozik a szülő, pontosabban az apa-, illetve anyasebekkel és ez nem véletlen. Már Freud is azt vallotta hogy a gyermek élete első öt évében olyan fejlődési szakaszokon megy át, ami hatással van személyisége alakulására, és ebben igen nagy szerepük van a szülőknek, illetve a hiányuknak. Hiszen a gyerekek alapvető igénye, hogy biztonságban érezzék magukat, ezt pedig az őket nevelő felnőttektől kapják meg elsőként.
De mi történik akkor, ha az apa nem volt jelen a gyermek életében, mert érzelmileg vagy fizikailag távol maradt? Milyen hatással van rá, ha az apja fizikálisan vagy verbálisan bántalmazta? Egyes embereknél nagy a valószínűsége annak, hogy létrejön az apaseb, ugyanis ezen “forgatókönyvek” bármelyike okozhat traumát. „A szülősebek (anyaseb és apaseb) szinte mindig valamilyen elhanyagoló vagy bántalmazó szülői magatartásból gyökereznek.
Azt mondhatjuk, hogy a feltétel nélküli szeretet és elfogadás érzésének megtapasztalását az anyához köthetjük, míg a védelmező, a stabilitást és útmutatást nyújtó szülői minőség az apához társítható (jellemzően a nyugati kultúrában). Ha ezek a megtapasztalások hiányoznak vagy sérülnek gyermekkorban, akkor az anyában és az apában való csalódottság érzése eltérő mintázatot mutathat, ahogyan az is, milyen hatást gyakorolnak ránk és hogyan befolyásolják a felnőttkori kapcsolódásainkat” - mondja Dr. Truzsi Alexandra pszichológus.
Azt már a legtöbben szerencsére tudjuk, hogy a modern nőnek korántsem csak a konyhában a helye, és nem kizárólag gyerekszülésre jó, ahogyan azt is, hogy az apuka is képes főzni és pelenkát cserélni. Mégis, amikor arról van szó, pontosan mi is az apa szerepe párja várandóssága alatt és kisbabája életének első heteiben, hónapjaiban, sok bizonytalansággal találkozhatunk a férfiak és a nők részéről is. Regős Judit családi tanácsadóval, a Szülők Háza alapítójával beszélgettünk.
Judit végzettségét tekintve szociológus, de immár húsz éve segít családoknak tanácsaival, nemrég pedig megjelent egy remek könyve is, Nem születtél anyának címmel, melyben az első pozitív teszttől egészen a gyerekek óvodás koráig lát el tanácsokkal minden leendő és gyakorló anyát. Judit nem csak szakemberként, hanem négy gyermek anyukájaként is maximális empátiával és megértéssel viseltetik minden anyával, apával és családdal szemben. Számára biztosan nincsnek kínos kérdések vagy szégyellni való ügyetlenségek - hiszen tudja, hogy az anyaságot, az apaságot és a családdá válást tanulni kell, nem jön magától.
A családdá válás folyamat
A baba megszületésével nem alakul automatikusan családdá a pár. Judit szerint nagyon gyakori az az elvárás, hogy minden magától történjen, és sokan nem számolnak azzal, hogy a gyermekáldás nem csak a szülők viszonyát, hanem a tágabb rokonságot is erőteljesen érinti. Az új felálláshoz pedig csak akkor lehet sikeresen alkalmazkodni, ha tudatában vagyunk annak, hogy nagy változások elébe nézünk, és hogy nem minden fog elsőre gördülékenyen menni, s hogy egy repesve várt baba születése sem kizárólag boldog és kiegyensúlyozott pillanatokat hoz magával.
Az anyaszerep sok nő számára természetesen jön, ebben nagy segítségünkre van az a kilenc hónap "felkészülési" idő, amíg fokozatosan észleljük testünkben és lelkünkben a változásokat. Az apák élete azonban igazán jellegzetesen csak a baba születésével kezd megváltozni, és ahhoz, hogy képesek legyenek túlélni ezeket a változásokat, a párnak aktívan együtt kell működnie.
Bizonyított tény, hogy azok a bébik, akik rendszeresen hallották az édesapjuk hangját magzatként, születésük után könnyebben megnyugszanak az ő karjukban is. Gyakran előfordul, hogy az édesapák azt érzik, hogy feleslegesek és kívülállók, hiszen a terhesség kilenc hónapja alatt is csak külső szemlélők lehettek, a szülés után pedig többek között a szoptatás miatt is csak az édesanyjára van szüksége az újszülöttnek. Pedig az apai ösztönök léteznek, és nagyon is aktivizálhatóak!