Készülj, hamarosan óraállítás, erre kell figyelned
Rövidülnek a nappalok, hosszabbodnak az éjszakák, hamarabb lesz sötét, és esténkét vagy reggel már a kiskabátok is előkerültek. Szaladunk a tél felé, és talán sokaknak eszébe jutott, mit is jelent ez a karácsonyon kívül: hamarosan itt az óraállítás ideje.
Ezeket láttad már?
Az óraállítás minden évben kétszer esedékes, és az oka egyszerű energiatakrékosság. Sokan azonban mára megkérdőjelezik a létjogosultságát, és persze rengeteg érv és ellenérv is van a témában. Nézzük, mit kell tudni az óraállításról.
Honnan jön ez az egész?
Bár most a téli időszámítás következik, maga az ötlet a nyári időszámítással jött, azon egyszerű irányelv szerint, hogy a társadalom működése jobban alkalmazkodjon a napos órákhoz. Korábban a mezőgazdasági berendezkedésű társadalmakban egyértelmű volt, hogy a munka nagyban függ a Nap járásától, de ahogy a társadalom iparosodott, ez a rendszer megbomlott.
A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklinnek tulajdonítják, ám a történészek szerint ez téves, ugyanis az írása a témában nem az óraállításra, hanem egyszerűen a korai kelésre buzdította az embereket. Korábban már javasoltak hasonlót, de az első igazán komolyan megvitatott elképzelés William Willett nevéhez fűződik 1905-ben. Ő négy szakaszban, április négy vasárnapján, 20 perces ciklusokban javasolta az óraállítást. Az ötlet eljutott a brit parlamentig, de leszavazták.
Az országok közül elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916 április 30-án 23:00-kor vezettek be, célja pedig a takarékosság volt, a mesterséges fény iránti igény csökkentése. Érdekesség, hogy Magyarországon 1996-ig egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás, és március utolsó vasárnapjától szeptember utolsó vasárnapjáig tartott.
Van ennek értelme?
Ez az a kérdés, amit valószínűleg nagyon sokan feltesznek magukban, a döntéshozók is. Az emberek utálják ezt az egész hajcihőt, és egy-egy ország energiafogyasztásán sem jelent látványos különbséget a téli és a nyári időszámítás. Brazília, Fehéroroszország, Oroszország és Törökország megszüntette, az Európai Unió nyilvános konzultációt tartott a kérdésről, majd 2018-ban az Európai Bizottság javaslatot tett az eltörlésére. A céldátum 2021 volt, de mint ez cikkünkből is kiderült, egyelőre az időszámítások változása maradt, egyelőre nem tudni meddig.
Mire számíts?
Azon túl, hogy az állandó aggodalomra, hogy időben kellsz-e, még lesz az óraállítással gondod. Kezdve azzal, hogy eleve át kell állítani őket, kivéve ha az órád például wifi-hálózattal az internetre csatlakozik, vagy ismeri az óraállítás funkcióját. A telefonodban megbízhatsz, meg fogja ugrani az új időszámítást, ahogyan valószínűleg a tévéd is. A mikrohullámú sütőd már nem biztos, és attól függően, hogy mikor modell az autód, lehet hogy azzal is el kell babrálnod egy kicsit. Az óraállítás kihat majd a szervezetedre is, az ellenzők szerint pont ez az egyik legnagyobb baj vele, hogy bár egy óra eltérés nem tűnik soknak, mégis sokaknak akár egy hét is kellhet, míg átáll a biológiai órájuk. Addig marad az álmosság, fáradtság, koncentrációzavar, ingerültség. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraállítás a gyerekek, idősek vagy az alvászavarral küzdők számára.
Mikor készülj?
Az óraállítás Magyarországon 2023 október 29-e, a hivatalos időpont a hajnali három, ekkor indul az időutazás, és az órát hajnali kettőre kell állítani, és 2024 március 31-e vasárnapig ez a téli időszámítás vár ránk.
Yohji Yamamoto: „Az igazi divat eltűnőben van, de amíg élek, harcolok érte”