Ikonikus divatbemutatók 2. - A Versace szupermodell-forradalma megismételhetetlen
A divat legdiadalmasabb időszaka az 1980-as évek második felétől köszöntött be, rövid, de annál intenzívebb periódus volt ez. Teljesen átpozícionálta a divat helyzetét, ami immár a popkultúra részévé vált, a márkák pedig egyre inkább az identitásképzés alkotóelemeivé lettek. A hírességek panteonjába pedig diadalmasan bevonultak a szupermodellek. Gianni Versace 1991 márciusában divatházának őszi-téli kollekciójával feledhetetlen körülmények között megkoronázta, és le is zárta ezt az időszakot.
Ezeket láttad már?
Itt jönnek a szupermodellek!
Az MTV teljesen megváltoztatta a fiatalok életét, a zenei adó a nyolcvanas években felforgatta a mindennapi szórakozást, megújította az információáramlást, és formálta a tinédzserek érdeklődési köreit. A kilencvenes évek kultfilmjének, a Spinédzsereknek a főhőse, az Alicia Silverstone által alakított Cher aligha lett volna már gimis évei alatt valóságos divatguru, ha nincs az MTV House of Style című műsora. Az 1989-ben startoló show reflektált arra, hogy kirobbant a szupermodell-láz, és a korábban szinte névtelen manökenek első számú hírességekké váltak. A modellek rocksztárok, filmes bálványok barátnőiként a legmenőbb partik, vörös szőnyeges események királynői lettek, klipekben babonázták meg a fiatalok képzeletét. Részben ennek is lett a folyománya, hogy a divatmárkák is kiszakadtak a korábbi belterjes közegükből, és egyre nagyobb figyelmet és ismertséget szereztek. Míg a hetvenes évek átlagos tinijei valószínűleg mit sem tudtak a korszak - amúgy csupán egy szűk elit számára elérhető - divatházairól, addig a már említett Cher Horowitz Fendi bevásárlótáskával egyensúlyozik, és egy vörös Alaia miniruhában indul a buliba.
A divatmárkák a nyolcvanas évektől egyre inkább fontos szerepet kezdenek játszani a fiatalok identitásképzésben, amiben a Run-DMC My Adidas című slágerének éppúgy megvan a szerepe, mint a szupermodelleknek, akik szakmájuknál fogva ezeknek a márkáknak az arcai voltak. Így az általuk reklámozott márkákat is menővé, vágyottá varázsolták a korábban a divatházak iránt kevéssé érdeklődő fiatalok számára. Minden idők egyik leghíresebb Vogue címlapján 1990 januárjában Peter Lindbergh fotóján a korszak legismertebb és legnépszerűbb öt szupermodelljével, Naomi Campbellel, Linda Evangelistával, Tatjana Patitz-cal, Christy Turlingtonnal és Cindy Crawforddal hirdették meg a szupermodell-korszak triumfálását.
Ezt a magazint kezébe véve született meg George Michael fejében a gondolat, hogy a Freedom! ´90 című slágeréhez ennek az öt szupermodellnek a szereplésével készítsen reprezentatív videóklipet. Az MTV imádta a slágert és a klipet, így aztán szinte óránként lejátszották.
Az elképesztő sikerre Gianni Versace reagált a leggyorsabban, és elhatározta, hogy a márkája 1991. márciusára esedékes divatshow-ján olyat tesz, ami szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt, összehozza az ünnepelt sztármodelleket a kifutóra is.
A pompa császára: Gianni Versace
Az olasz divat mágikus aurája részben visszavezethető az 1900-es évek első felére, amikor Elsa Schiaparelli vetélkedett Coco Chanellel a divat királynője címért. Ugyan Schiaparelli is Párizsban dolgozott, mégis a kreációinak attraktív, művészi jellege egyértelműen különbözött Coco Chanel inkább praktikus szemléletétől. Mintha ez a különbségtétel valamelyest meg is alapozta volna az olasz divat önképét, amely egyfelől az olyan márkák révén, mint a Prada vagy a Gucci ezer szállal kötődik a régi, hagyományos és magas színvonalú mesterségbeli (például bőrfeldolgozás) tudás tiszteletéhez, másfelől Schiaparelli örökségének hála, a ruhára művészi produktumként tekint, amellyel hatni, meglepni és elkápráztatni szeretné a vásárlóit, nézőit. Az eredetileg építésznek készülő Gianni Versace számára egyértelműen Schiaparelli hozzáállása iránymutató. A Kalábriából származó dizájner számára a helyi gazdag örökséggel bíró ókori kultúra emlékei, és az erős vallásosság, és vallásos művészet volt az egyik alapvető inspirációforrás, ugyanakkor rajongott Andy Warhol és a pop-art művészeinek színes és formabontó, játékos stílusáért is. Ebből jött létre a rendkívül eklektikus, meglepő elemeket vegyítő stílusa. Ő valóban megfogadta "a túlzásokban ne tarts semmi mértéket" ajánlását, hiszen annyiban minden példaképe megerősítette Versace látásmódját, hogy a hatás mindenek felett áll.
Az ékszerhalmozás, a státuszdarabok, az óriáslogók, - az egyszerre rémisztő és megrémisztett gorgófő, mint a márka jelképe -, a merész sziluettek és a vibrálóan élénk színek azonnal felismerhetővé tették a kreációit. Nem csupán a ruhák tervezésében igyekezett nagyszabású dolgokat létrehozni, és 1991 márciusában valószínűleg minden idők egyik legdrágább és legpazarabb divatshow-jával ünnepelte az addigra csúcsra érő márkáját és a szupermodell-korszakot. Nem véletlenül mondta róla Anna Wintour, hogy mindenkinél jobban értett a médiához és marketinghez a divatvilágban, hiszen soha korábban akkora visszhangot még divatbemutató nem váltott ki, mint ez.
A legvidámabb fekete - az évtized divatshow-ja
A Fiera Milano kiállítóterében szinte sötétben csendül fel az előző év végének megaslágere, George Michael Freedom! ´90 című dala, és a 15 méter hosszú márványkifutóra kilép tiszta fekete szettben a peroxidszőke hajú Linda Evangelista. Ujjatlan kisfeketét visel, hangsúlyos aranycsatos övvel, a megjelenését a fekete bőrkesztyű és a combközépig érő lakkhatású fekete bőrcsizma egészíti ki, így a mindig kissé szigorúnak tűnő szupermodell kicsit olyan, mint egy domina. Nagyon hasonló szettben, fekete pólóruhában követi őt Karen Mulder, a holland gyönyörűségről se kellett annak idején megmagyarázni, hogy kicsoda. Cindy Crawford mellrészen kivágott ujjatlan fekete overallban vonul, jön Claudia Schiffer mélyen kivágott fekete felsőben, hogy fokozza a hatást, unott kacérsággal végigsimítja a dekoltázsát.
A Guns ´N´ Roses videóinak királynője, Stephanie Seymour érkezik szintén csupa feketében, őt követi az 1991-ben majd a Wicked Game videójában a fél világot őrületbe kergető Helena Christensen. Már szinte ráunnánk a sok-sok feketére, amikor megjelenik Christy Turlington az első kisfekete kicsit nőiesebb sziluettű, de már narancsszínű változatában, de természetesen továbbra is a lakkhatású bőrcsizmában. A csizma ugyanaz, de a ruha immár napsárga, a viselője Yasmeen Ghauri, aki szintén videóklip-szereplő sztármodell. És jön, mit jön, vonul a legendás járásával Naomi búzakék ruhában, és az elmaradhatatlan lakkhatású csizmában, aztán amikor megérkezik Marpessa Hennink, a nyolcvanas évek suriname-i származású legendás modellje, beindul az őrület, neki ugyan fekete még a ruhája, de a csizmája immár napsárga. Innentől minden elképzelhető verzióban variálódnak a már felvezetett színek és sziluettek. Látszik, ahogy kibomlik Gianni Versace képzelete, mintha organikusan következne egyik darab a másikból, a variációknak sosem akar vége szakadni. Kiskosztüm rakott miniszoknyával, hosszított reveres zakó bőrnadrággal - keresetlenül vagány, vagy éppen merészen szexi darabok váltogatják egymást. Aztán egyszercsak felbukkannak a minták, és innen elképesztő, felsorolhatatlan mintahalmozás kezdődik.
Gianni Versace nem kevesebb, mint 97 lookot álmodott meg erre a show-ra, és minden benne van, de tényleg minden, amitől a Verasce megkerülhetetlen volt ebben az időszakban. Lenyűgöző sokszínűség és változatosság, és mindent felülíró merészség, ami sosem erőltetett, hiszen ez a mindenki által bálványozott Gianni természetes stílusa, ő az, aki képes igazi divadarabbá emelni a nyolcvanas évek edzőszettjeinek lycra nadrágját is. Már a show vége felé megjelennek azok az elemek, amelyekből majd létrejön minden idők egyik legszexibb vörös szőnyeges szettje, Elizabeth Hurley híres oldalt összekapcsolt, merészen dekoltált ruhája, amelyre majd csak három évvel később csodálkozik rá a világ. Christy Turlington a show záró szettjében gyöngyökkel, kövekkel kirakott bolerót és alatta egy hasonlóan díszes melltartót visel, megelőlegezve ezzel a Victoria´s Secret csodamelltartóit.
Az 1991-es őszi-téli kollekció a Versace mesterkollekciója, esszenciája Gianni Versace sok irányba nyitott, sokféle inspirációt egybe terelő, páratlan mesterségbeli tudásról számot adó pályájának. A hangulata a boldogság, modern és eleven, egy ajándék a nőknek
- így foglalta össze mindazt, amit szerinte tudni kell erről a kollekcióról. A dizájner elárulta azt is, hogy a kiindulópont a fekete szín volt, az érdekelte, hogy mit tud kezdeni a feketével. "Minden lehetséges színnel jól lehet variálni a feketét, ez a fekete lett a legvidámabb fekete" - avatta be a dizájner a sajtót a bemutató után.
Diadalmas hattyúdal
A Versace 1991-es show-ja az internetkorszak előtt képes volt az egész világot bejáró médiavisszhangot kiváltani. Nem is csoda, hiszen ma már természetesnek tartjuk, hogy egy-egy neves divatház kifutóján felbukkan pár sztármodell, de a szupermodell-korszakban egy negyedórás munkára Linda Evangelista, vagy éppen Stephanie Seymour szintű sztárok elérhetetlenek voltak. Egyet-egyet még csak-csak a kifutóra lehetett csábítani, na de hogy mindenkit? Ez teljességgel elképzelhetetlennek tűnt, a divatház 25 és 50 ezer dollár között fizetett a legismertebb modelljeinek ezért a munkáért, nem számolva az inflációval, ez akár 15 millió forint is lehetett negyed óráért! Mesés összeg, elképesztő lehetett a végszámla, de biztosan megérte, mindenki, de mindenki beszélt a show-ról, hatalmas szenzációnak számított, olyan reklámot generált a szenzációs gárda együttes vonulása, amit aligha lehet pénzben kifejezni. Aki addig nem akart valamit a Versace kollekciójából, az innentől másról sem álmodott, csak hogy ő is részese legyen annak a felszabadult életérzésnek, amit a márka közvetített. Kétségtelenül ennek a korszaknak a csúcspontja volt ez a bemutató, amely olyan későbbi sztártervezőket inspirált, mint Olivier Rousteing, Riccardo Tisci vagy Jeremy Scott. De 1991 tavasz volt talán az utolsó pillanat, amikor a világ, és benne a divatvilág ennyire pozitív és örömteli tudott lenni, őszre a popkultúrát letarolta a grunge, fellángolt az Öböl-háború, Jugoszlávia szétesése után a délszláv háború is kibontakozott. Új idők jöttek, más ideálokkal, más hangsúlyokkal, persze nem történt minden egyszerre, az átmenet eltartott egy ideig, a MTV-n még pár évig ment a House of Style, egy darabig még a keresztnevükön emlegetett modelleket, Cindyt, Claudiát, Naomit, Lindát bálványozta a nagyközönség, de hamarosan Kate Moss lett az etalon. A Versace grandiózus és harsány bujasága sem passzolt annyira a következő évek kockás inges stílusához, ráadásul pár év múlva tragikus körülmények között elhunyt Gianni Versace halálával egy időre megtört a divatház. Az 1991-es show egy különleges, időn kívüli pillanatban született, pazarló és hivalkodó a kollekció és a körítés is, olyan ami talán se előtte, se utána nem születhetett volna meg ebben a formában. Minden darabja, momentuma ikonikus, ha vannak csúcspillanatai a divattörténetnek, akkor ez az 1991-es március eleji negyedóra biztosan közte van.
