Túltermelés, túlfogyasztás és a divatipar válasza a problémára

A fenntarthatósághoz hozzá tartozik, hogy megválogatjuk mit vásárolunk és honnan. A helyi tervezőktől való vásárlásnak köszönhetően sokkal jobb minőségű és hosszabb ideig hordható ruháknak leszünk a tulajdonosai, ráadásul a helyi tervezők nem engedhetik meg maguknak, hogy túltermeljenek így nem keletkezik felesleg. Pontosabban, felesleg keletkezik, de apró anyagdarabokról beszélünk, amelyből sokan dekorációt készítenek a ruhákra, esetleg kiegészítőket.

Ha ezek a tervezők és márkák még arra is figyelnek, hogy ruháik 100% fenntartható, természetes, újrahasznosított vagy bármilyen, a környezetre nem káros anyagból és módon készüljenek, akkor tényleg nagyon sok jót tettünk egy kisvállalkozás és a környezet támogatásáért egyszerre, amikor tőlük vásároltunk.

A Fast Fashion éppen ennek az ellenkezőjéről híres. Már amikor a boltba besétálunk láthatjuk, hogy ruhák tömkelege a polcokon, vállfákon, mindenhol, ahova csak nézni tudunk. Több, mint amennyi eladásra kerül teljes áron vagy leárazva. Túltermelésnek hívják. Mivel ezeket a ruhákat sokkal olcsóbban tudjuk beszerezni, mint a kisvállalkozások által készített ruhákat és kiegészítőket, ezért természetesen többet is veszünk belőlük. Túlfogyasztás.

A Fast Fashion ruháknak a többsége sajnos hulladéklerakókban végzi, pedig újra lehetne hasznosítani őket, újra lehetne viselni őket egy kis javítás segítségével, esetleg akár a jó állapotú és hordható ruhadaraboknak még új gazdát is könnyedén találunk a használtruhaboltok segítségével.

A hulladéklerakóban vagy szemétégetőben kikötő ruhák rendkívül károsak a környezetre és ez is a túltermelés és a túlfogyasztás eredménye.

Tegye fel a kezét, akinek több ruhája van, mint amit hord?

Mindig vannak kivételek, de senkit nem szabad hibáztatni azért, amit vásárol, ahogyan vásárol, hiszen a probléma megoldása az okozóval kezdődhetne. Ez esetben magával a márkával, ahova berendelik a több száz vagy ezer ruhadarabot, anélkül, hogy tudnák, hogy ezt mind el is fogják adni. Statisztikák szerint a ruhák nagyjából 20-30%-a kerül eladásra teljes áron, a maradékot leárazva tudják eladni a márkák, de még így is 30% az, ami sosem kerül eladásra.

A témában készült egy cikk a Vogue Business weboldalán, ami inspirált arra, hogy beszéljünk a túltermelés-túlfogyasztás témáról és azokról, akik tesznek azért, hogy ezt megakadályozzák.

Sok olyan márkával találkoztam itthon és a világhálón is, ahol lehetőség van arra, hogy a régi dolgainkat megjavíttassuk, így nem kell újat venni, ezáltal a gyártó is kevesebbet készít el, amivel kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe, kevesebb vizet pazarlunk az előállításhoz, miközben nagyon sokat teszünk a környezetért. Itt nem feltétlenül 1 termékről beszélünk, hanem több tucatról.

A problémára a megoldás a “slow fashion”, amiről már sok magyar tervezőtől is hallottam. A The Sustainability Club cikkét használva a slow fashion 3 okból is nagyon jó megoldás a túltermelés - túlfogyasztás problémájára:

Egyrészt azért, mert a vásárlókat arra ösztönzi, hogy tudatosabban, okosabban, hosszú távra vásároljanak, figyeljenek arra, hogy a megvásárolt darabokat évek múltán is tudják viselni, valamint, hogy ezek lehetőleg újrahasznosított, fenntartható vagy természetes anyagokból készüljenek.

Másrészt a tervezőt arra inspirálja, hogy válogassa meg az anyagot, az anyag színezéséhez használt festéket, figyeljen oda a varrodai és a termelésnél dolgozók megérdemelt fizetésére és legyen felelős munkavállaló.

Harmadrészt pedig a slow fashion azt is jelenti, hogy a már megvásárolt darabjainkat használjuk fel újra, alakítsuk át, javíttassuk meg vagy kerüljön egy újabb tulajdonoshoz újraeladás útján.

A Japánoknál ennek már lassan kiteljesedik a kultúrája, amiről itt olvashattok.

A francia Veja márka az egyik úttörő a megoldásban, hiszen Bordeaux-ban megnyitották az első olyan boltot, ahol a régi Veja márkájú cipőket megjavíttathatjuk, megtisztíttathatjuk és újrahasznosíthatjuk.

Ezen kívül ebben a Test Hubban azok a Veja cipők is elérhetőek, amelyek prototípusként készültek, de sosem kerültek piacra, vagy régi kollekciókból maradtak fent. Ezt a modellt véleményem szerint az összes cipőmárka átvehetné.

Stella McCartney már régóta tervez környezettudatosan, és 2019-ben megújította szerződését a The RealReal használtruha webshoppal, miszerint Stella ruhái sosem fognak hulladéklerakóba kerülni, hanem addig maradnak az oldalon, amíg új gazdára nem találnak.

Az Adidas is említésre méltó, hiszen egyre több termékük készül óceánból összegyűjtött műanyagból egy környezettudatos újrahasznosítási technológia segítségével.

Az Amazon újítása, hogy mostantól a Climate Pledge Friendly jelöléssel találjuk meg azokat a termékeket az oldalon, amelyek megfelelnek a fenntarthatósági elvárásoknak és környezettudatosak. Ezzel a vásárlóknak is könnyebb dolguk van és biztonságosan vásárolhatnak fenntartható termékeket.

Magyarországon is rengeteg olyan márkával találkozunk, ahol a termékek kis mennyiségben készülnek, újrahasznosított vagy természetes anyagokból. Az ilyen márkák között szerepel a Spycraft, a Playame, a Philomén és az OAT AVA is.

A túltermelés és a túlfogyasztás problémájára tehát nemcsak mi, vásárlók lehetünk a megoldás azáltal, hogy tudatosabban vásárolunk, hanem a márkák is azáltal, hogy több újrahasznosított terméket gyártanak, kisebb mennyiségben és etikusabb módon és hosszú távon gondolkodnak újrahasznosítási és javíttatási megoldásokat is keresve.

Mindkét félnek egyformán kell tennie a fenntarthatóbb és környezettudatosabb divatért, úgyhogy kezd azzal, hogy megnézed, mi az, amire igazán szükséged van a szekrényedben és legyél tudatosabb vásárló a következő shopping-túra során!

Írta: Pongrácz Dóra