„Ez nem csak egy cipővásár, hanem egy kulturális platform” Trunk Tamás a Sneakerness Budapestről és a street és sneaker kultúráról
A Sneakerness Budapest Trunk Tamás vezetésével egy egyedülálló esemény lett, ahol a sneaker kultúra és a streetwear világa találkozik. Az esemény célja, hogy ne csak egy vásárlási élményt nyújtson, hanem egy inspiráló kulturális platformot is teremtsen. Tamás, aki fiatalkorától szenvedélyesen rajong a sneaker világért, most olyan rendezvényt hozott létre, ahol a divat, a zene, a művészet és a sport is központi szerepet kap.
Ezeket láttad már?
A sneaker szubkultúra a 80-as években alakult ki, amikor a sportcipők utcai viseletté váltak. A nyugati országokban hamar népszerű lett, nálunk azonban az elmúlt hét évben vált igazán felkapottá, részben a közösségi média és a TikTok hatására. A fiatalok ma már aktívan alakítják ezt a kultúrát, nem csak fogyasztói, hanem résztvevői, vállalkozásokba kezdenek. A sneaker többé nem csak divat, hanem egyfajta önkifejezési eszköz is, amely összekapcsolja a művészetet, a zenét, a sportot, a fiatalokat és a régebb óta fiatalokat. Életkortól függetlenül kihagyhatatlan program a Sneakerness Budapest!
Trunk Tamással stílusosan a Millenárison található NormaGrand kávézóban találkoztunk, közel a Sneakerness helyszínéhez, Buda szívében. Mindketten matcha lattét rendeltünk, és belevágtunk a beszélgetésbe, amit alig tudtunk abbahagyni.
Mesélj egy kicsit a sneaker szubkultúráról!
A 80-as években indult, amikor a sportcipők az utcára is kikerültek. Gyakran elfelejtjük, hogy ez egy óriási innováció volt akkoriban. A kopogós öltönycipők mellett hirtelen megjelentek a gumitalpú cipők, amik nem kopogtak, hanem „surrantak”, innen ered a „sneaker” elnevezés is. Ez a stílus a nyugati országokban gyorsan népszerűvé vált, nálunk az utóbbi hét évben lett igazán felkapott, nyilván a fiatalok között a resell előtérben van, részben a közösségi média és a TikTok hatására.
A fiatalok ma már nemcsak fogyasztják ezt a kultúrát, hanem aktív résztvevői is lettek, vállalkozásokat indítanak, cipőket gyűjtenek, adnak-vesznek. A sneaker ma már nemcsak divat, hanem egyfajta önkifejezési eszköz, aminek része a street art és zene is. Ezért az általam szervezett események is több szinten közelítik meg ezt a világot: zene, művészet, sport és divat, mind összekapcsolódik egy helyen.
Nyilván az eredeti elemek, mint a street art, egy kicsit háttérbe szorultak mostanában a fiatalok körében, legalábbis nem annyira vannak jelen a TikTokon és más platformokon. Én azonban próbálom visszahozni ezeket az elemeket, és beépíteni az eseményeimbe.
Említetted, hogy a Sneakerness egy nemzetközi esemény. Hogyan jött létre, és miben más, mint más sneaker rendezvények?
A Sneakerness egy globális hálózat része, de a budapesti liszensz eseményt saját márkámmal saját erőből építettem fel. A Sneakerness rendezvényem nem csupán cipővásár, mint a legtöbb hasonló esemény, hanem egy kulturális platform is. Van egy nagy vállalkozói vásári oldal, ahol tizenhét országból érkező eladók kínálják a portékáikat, de emellett van egy Culture Street színpadunk is, ahol street art művészek, zenészek és sportolók lépnek fel.
Ez egy nemzetközi kultúraalapú perspektívát nyújt a fiataloknak, ami számomra nagyon fontos. Szeretném, ha az eseményeink inspirációt adnának a fiataloknak, és egy többlet értéket képviselnének.
Szerintem igazán érdekes ebben az egész sneaker és street kultúrában az, hogy amikor hét-nyolc évvel ezelőtt berobbant a közösségi média és a digitális világ, sokan azt jósolták, hogy a fiatalok mindenhol ugyanazt fogják fogyasztani, és ezáltal uniformizáltak lesznek. Azonban épp az ellenkezője történt: az identitások, a színek és a szubkultúrák még nagyobb szerepet kaptak, mint valaha. A streetwear kultúrában különösen látható ez, hiszen a helyi mozgalmak és nemzeti identitások felerősödtek.
Egy orosz divattervező, aki nagyon népszerűvé tette a kelet-európai esztétikát, Gosha Rubchinskiy annak idején azt mondta, hogy neki fontosabb az, mi történik Kijevben, mint New Yorkban (ez a kijelentése jelenleg sajnos ma még egyéb jelentést is hordoz). És ezt ma már nagyon jól látjuk, hogy a streetwear világában a helyi kezdeményezések is érdekesek lehetnek egy teljesen másik országban vagy kultúrában.
Mit is jelent a sneakerheadség?
Hogyan indult nálad a sneaker rajongás?
Nagyon fiatalon kerültem be a sneaker világba. Az első ilyen rendezvény, amin részt vettem, a Sneaker CON volt. Akkoriban 12 évesen már beleástam magam a történetekbe és adtam-vettem cipőket. Azonban engem sosem igazán a kereskedelmi oldal vonzott, hanem inkább az alkotás, az, hogy valami maradandót hozzak létre. Emlékszem, 12-13 évesen a szüleimmel beszélgetve mondtam ki először, hogy ebben a sneaker kultúrában nemzetközi szinten szeretnék valami hatást elérni.
Ezután írtam meg az első könyvemet, és elkezdtem építeni a nemzetközi kapcsolathálómat. Többek között kapcsolatba kerültem Steve Smith-szel, aki a Yeezy cipők tervezésében játszott kulcsszerepet, aki ki is posztolta a könyvem. Így léptem be a nemzetközi sneaker világba, és 14 évesen már a Sneakerness nemzetközi kommunikációjában is szerepet vállaltam sok támogatást kaptam és én is sokat adtam.
Később döntöttem úgy, hogy saját eseményt szeretnék csinálni. Ebben a Sneakerness alapítójával is egyetértettünk, abban is, hogy ez lehetne saját márka alatt, de sok közös célunk és projektünk van az alapítóval, ezért lett az esemény Sneakerness Budapest. Fontos volt számomra, hogy ne egy külvárosi területen legyen az esemény, hanem központi helyen, például a Millenárison, ahol mindenki számára elérhető és érthető élményt nyújtunk. Bár a költségek itt magasabbak, hiszek abban, hogy hosszú távon kifizetődik az, hogy egy minőségi és mindenki számára elérhető rendezvényt szervezek.
Sikerült egy olyan programot összeállítanom, ami nemzetközi szinten is egyedülálló. Itt nem csak cipőket lehet venni, hanem kerekasztal-beszélgetések, fellépések és koncertek is színesítik a programot, így egy teljes élményt kínálunk a látogatóknak.
Budapest szerepe ebben a világban érdekes kérdés. Szerinted mit tud hozzáadni a város a nemzetközi sneaker kultúrához?
Budapest nagyon izgalmas szerepet tölt be most a világban. Egy nagy vállalkozó ismerősöm például azt mondta, hogy Budapest lesz az új Szingapúr, és bár ez egy merész hasonlat, van benne igazság. A város sármja és kelet-közép-európai karaktere egyre vonzóbbá válik. Azt látom, hogy a helyi értékek nagyon erősek, és ezeket érdemes beépíteni a sneaker kultúrába is. Például a Millenáris helyszín azért is fontos, mert a város esztétikája, szépsége – mint például a Duna, a Vár – mind részévé válik az élménynek, amit a nemzetközi vendégek is megtapasztalnak. Így a város maga is inspiráció forrása lehet.
Az esemény helyszínén több nemzetközi vendég is részt vett, ami számomra nagyon fontos. Tavaly elhoztam volt Jeff Staple-t és Hiroshi Fujiwara-t, és idén is eljön Jeff Staple. Az ő jelenlétük miatt sok nemzetközi kereskedő és látogató érkezett, hiszen először szerepeltek Európában egy kerekasztal-beszélgetésen, ami igazi kuriózumnak számít. Az is különleges volt, hogy a látogatók találkozhattak velük, és aláírathatták a cipőiket. Emiatt is nagyon szeretném, hogy ha ezek az emberek, akik például Hollandiából, Finnországból, Olaszországból vagy Spanyolországból érkeznek, Budapestre jönnének, és felfedeznék a város kulturális, esztétikai értékeit.
A márkám, a Sordeo esetében is ezek az értékek kerülnek előtérbe. Idén első alkalommal a kontinensre jön a Culture Kicks az USA-ból, akiknek a fiatalok örülnek nagyon, akik live-ban adják veszik a cipőket, alkudoznak show-szerűen.
Tavaly volt az első rendezvény, 2023 novemberében, ami hatalmas siker volt. Ez most a második alkalom, és tartalmilag, valamint szervezési szempontból is úgy érzem, hogy még jobb lesz. Bízom benne, hogy a látogatók is így fogják megélni!
Érdekel, hogy mit gondolsz a Culture Kicks-ről, akik egyszerre számítanak médiának és divatmárkának, ami nagyon korszerű megközelítés a részükről.
A Culture Kicksben az a nagyon izgalmas, hogy egyszerre működnek vállalkozásként és showként, és ezzel a fiatalok számára vonzóvá teszik nemcsak a szubkultúrát, hanem a vállalkozói életet is. Kicsit olyanok, mint a kosárlabdában a Harlem Globetrotters: nemcsak a kosárra dobás a lényeg, hanem az, hogy valami extrém, látványos módon csinálják, amitől a fiatalok még jobban megszeretik.
Nem félnek bevállalni őrült helyzeteket, például érmefeldobással döntenek arról, hogy egy cipőt ingyen adnak-e, vagy 30 ezer dollárt kérnek érte. Ez persze teljesen őrült üzleti szempontból, de pont ez vonzza a fiatalokat – izgalmas nekik, nézik, követik.
Ez az, ami inspirál engem is bennük: az a szenvedély és kemény munka, amit belefektetnek, hogy szórakoztassák a közönségüket, miközben vállalkozásra is ösztönzik őket. Azóta, hogy hónapok óta tárgyalunk és találkozunk online, egy nagyon jó emberi kapcsolat alakult ki köztünk. Mindannyian fiatal vállalkozók vagyunk, akik alvásidőt sem kímélve építjük a saját utunkat.
Ami még különösen érdekes, az a médium használata, ahogy Shepard Fairey, az OBEY alapítója is mondta: a médium maga az üzenet. Például volt egy eset, amikor Donald Trump kiadott egy sneaker dropot, és ők álltak a kommunikációja mögött. Ez egy merész, de zseniális lépés volt arra, hogy egy fiatal kultúrát hogyan lehet megmozgatni és megszólítani teljesen új eszközökkel.
Egyszerre tudnak szórakoztatni, vállalkozásra ösztönözni, és közben a kultúrát is építeni. Nemcsak médiát csinálnak belőle, hanem márkát is építenek, és egy nagyon érdekes, újszerű módon kapcsolják össze ezeket a területeket. Itthon, ha ezt a témát valaki kereskedői szemszögből közelíti meg, az általában csak a pénzre koncentrál, nagyon kevés kultúraépítéssel. Ők viszont sokoldalúan, kreatívan építik fel ezt az egészet, ami szerintem nagyon izgalmas és példaértékű.
Egyébként ők Trump támogatói?
Nem, egyáltalán nem. Amikor Trump kihozta azt a cipőt, a kommunikációs csapata őket kérte fel őket szakértőként, hogy koordinálják a dropot. Ők ezt elfogadták és üzleti modellben megcsinálták. Náluk ebben semmilyen politikai állásfoglalás nem volt, sem előtte, sem közben, sem azóta. Az viszont igaz, hogy elképesztő jelenetek játszódtak le akkor azon a sneakerdropon, ami tényleg nagyon emlékezetes volt.
A nő, akinek karrierjét a „nagy elsők” jellemzik és ez még csak a kezdet! Kicsoda Kamala Harris?
A kollaborációk kora
Ez a szubkultúra mennyire kapcsolódik a fiatalokhoz? Vagy szerinted független az életkortól, tehát idősebb korban is lehet valaki sneakerhead?
Nagyon jó kérdés! A fiatalok nagyon felkapták ezt a kultúrát, és így új perspektívába került. A közösségi média, különösen a TikTok megjelenésével mindenki „prozumer” lett, tehát egyszerre gyártó és fogyasztó. Ez abszolút szerves része lett a mai ifjúsági kultúrának. Ahogy már említettem, globális szinten is az egyik legmeghatározóbb kulturális elem.
Például az Alfa-generációról készítettem egy kutatást a készülő könyvemhez, és az adatok is alátámasztják, hogy míg tíz évvel ezelőtt a fiatalok kedvenc márkái olyanok voltak, mint a McDonald's, a Haribo vagy a Wii, addig ma már a Nike, az Apple, az Adidas és a Samsung vezetik a listát. Ez azt mutatja, hogy ez a kultúra központi témává vált az új generáció számára.
De ez egyáltalán nem életkorhoz kötött. Ahogy említettem, ezt a kultúrát egy korábbi generáció hozta létre, és most is sok felnőtt érdeklődik iránta. Sőt, egyre többen találnak benne izgalmat. Valahol a sneaker világnak van egy szimbolikus jelentése is: ma már nem csak klasszikus öltönycipőben lehet nagy üzleteket kötni.
Éppen tegnap Szombathelyen tartottam egy előadást, ahol fantasztikus fogadtatásban részesültem. A Haladás stadionban hatalmas kivetítőn mutattak be, és ott volt a szombathelyi főispán is, aki egy Kobe sneakerben jött. Ő is azt mondta, hogy imádja ezt a kultúrát, és aktívan részt vesz benne. Tehát egy vezető ember is része lehet ennek, ami mutatja, hogy ez a két világ nem zárja ki egymást.
Eközben ennek a világnak van egy lázadó, forradalmi szimbolikája is, ami tovább növeli az izgalmat. Egy tökéletes példa erre a GRAMPS Company, amely szintén részt vesz a Snekernessen. Bizonyítja, hogy a sneaker kultúra valóban egy kapocs lehet a generációk között. Ott van például GRAMPS, aki a világ legismertebb nagypapája. Közel tízmillió követője van. Az egész történet onnan indult, hogy az unokájával, Janikkal, egy karácsonyi családi poénból ráadták a nagyapára az unoka ruháit, lefotózták, és a fotók virálissá váltak. Ez az egyszerű ötlet teljesen felforgatta az életét.
Alois, a nagypapa, eredetileg üvegfúvóként dolgozott, és nagyon sikeres karriert épített fel, de ez az új szerep még szorosabbra fűzte a kapcsolatot közte és az unokája között. A család azóta is együtt vesz részt az eseményeken. Nagyon jó viszonyban vagyok velük, és idén is jönnek Budapestre.
Egyébként itt bejelenthetem először, hogy az idei eseményre szerveztem egy kollaborációt a GRAMPS ruhamárkájuk és a Samsung között, és a Sneakerness Budapest-en lesz a teszt drop. Én koordináltam és mediáltam ezt a kollabot, ami nagyon izgalmas volt. Most már egyre több szerepet vállalok az ilyen kollaborációk létrehozásában. Izgatottan várom, hogy a projekt bemutatkozzon!
Milyen termékek vannak a kollaborációban?
Póló, sapka és pulcsi, amelyek mind kifejezetten limitált darabok. Ez része a dropkultúrának, ahol a „friends and family” fogalom is megjelenik. Ez azt jelenti, hogy bizonyos termékeket nem hoznak forgalomba széles körben, hanem csak egy szűk, belső kör számára érhetőek el.
A Sneakerness Budapest-en érdemes vásárolni?
Nagyon is! Az emberek belépnek, és elképesztő mennyiségű inger és kereskedő fogadja őket. Vannak olyan márkák, amelyek kifejezetten márkaépítési céllal érkeznek, de az esemény szíve-lelke a kereskedők. Ebben az évben nagyjából kétszáz kiállítónk lesz tizenhét különböző országból, tehát a világ minden tájáról. Jönnek Tajvanból is sneakerkereskedők, és ahogy említettem, az USA-ból a Culture Kick-s. Lesznek termékek minden árkategóriában. Természetesen lesznek kiállítva és eladásra kínálva nagyon drága, különleges, akár tízmilliós cipők is, mint tavaly, és a kereskedők hihetetlen jó árú sneakerekkel és ajánlatokkal is készülnek. Nemcsak a sneaker, hanem a vintage, streetwear, és a műalkotásokkal készülő asztalok is!
Ami egy gyakori tévhit, hogy itt csak nagyon drága cipők vannak, pedig valójában rengeteg remek ár-érték arányú darab is lesz. Folyamatosan átbeszélem a kereskedőkkel, hogy mivel készülnek, és örülök, hogy egyre többet tudunk megmutatni róluk. Az is fontos számomra, hogy minden asztalon legyen legalább két sneaker, ami a piaci ár alatt van, vagyis igazi „steal”. Tehát például bejöhetsz, és mondjuk hétezer forintért kitúrhatsz egy menő cipőt. Ez mindenkinek előnyös! Lesz mindenféle méret, akár egészen 52-ig is, szóval igazi őrület lesz! Emellett sok kis márka is megjelenik, hazai márkák, fiatal vállalkozók. Nagyon megható volt például, amikor tavaly az első nap végén egy fiatal srác, aki másfél éve alapította a saját márkáját, elérzékenyülve mesélte, hogy egy nap alatt megcsinálta azt a forgalmat, amit addig másfél év alatt sikerült elérnie. Ez fantasztikus érzés, látni, hogy ilyen hatása van az eseménynek, és így segíthetjük a fiatal vállalkozókat.
Mi a helyzet a resell és second hand cipőkkel, illetve az ökotudatos gondolkodással?
A legmeghatározóbb magyar second hand szereplők is ott lesznek, de jönnek Csehországból, Szlovákiából és más környező országokból is. A vintage kultúra nagyon jellemző a Sneakernessre. Nagyon jó látni, és szerintem érdekes is, hogy sokan tévesen ítélik meg ezt a világot, azt gondolva, hogy a fiatalok csak drága cipőket vásárolnak. Kívülről könnyű ráhúzni ezt az előítéletet, de ha kicsit jobban utánanézünk, kiderül, hogy a sneaker kultúra egy teljesen más értékekkel bíró jelenség. Mindenki az egyedi, limitált darabokat keresi, amiket csak kevesen tudnak megszerezni. Ha valaki először találkozik ezzel a kultúrával, természetes, hogy a drágább darabokra figyel fel, mert úgy gondolja, hogy ezek kevésbé elérhetőek, és így exkluzívabbak.
Manapság azonban ez nem feltétlenül igaz, hiszen a digitális világ, a StockX és más platformok segítségével minden elérhetővé vált egy kattintásra, ha van pénzed. A drága dolgok sem annyira exkluzívak, mert már könnyebben hozzáférhetők. Így ez a generáció nagyon gyorsan végigment a fogyasztói életcikluson, és most pont a vintage, a second hand lett a menő ebben a kultúrában. Virgil Abloh, aki sajnos már elhunyt, ezt már évekkel ezelőtt megjósolta. 2020-ban kijelentette, hogy a vintage lesz a következő nagy dolog a streetwear világában, és ez valóban bekövetkezett. Az igazán limitált darabok most már azok, amiket nem lehet újra megvenni, mert egyediek – például egy különleges darabot találni egy second hand üzletben, vagy egyedi márkát indítani.
Ezért is van sok fiatal vállalkozó, akik saját márkát indítanak, és pont ez a dinamika van jelen a vintage és second hand világában is. Sokan szülők régi ruháit, cipőit keresik elő, és újrahasznosítják őket. Egyes márkák például úgy működnek, hogy vintage darabokra nyomják rá az egyedi printjeiket, és így új termékként adják el.
Virgil Abloh első márkája, a Pyrex Vision, például arról szólt, hogy turkálókban vásárolt Ralph Lauren ingeket 20 dollárért, rányomtatta a saját designját, majd 300 dollárért adta el. Persze, elsőre furcsának tűnhet, de valójában ez egy fenntartható megoldás, hiszen új életet adunk régi ruháknak.
Ez a jövő?
Igen, ez a jövő. A már meglévő dolgokat újra felhasználjuk, új szintekre emeljük, és új esztétikai kategóriákba helyezzük őket. Sokkal több történet és lélek van így ezekben a ruhákban.
Mi a kollaborációk lényege a sneaker világban?
A kollaboráció kívülről egyszerűnek tűnhet: két márka összerakja a logóját, és kész. De valójában ez sokkal összetettebb. A kollaboráció lényege, hogy két márka összeáll, és közösen hoznak létre valami újat. A megnyílás különböző vízióval és márkakultúrával rendelkező márkáknak igazi pozitív kihívás is lehet, aminek a végterméke nagyon nagyon izgalmas tud lenni.
A kollaboráció attól igazán izgalmas, akkor válik valóban sikeressé, amikor mindkét márka ki tud lépni a klasszikus arculati kézikönyvéből, egyesítik a történeteiket, és ezzel teljesen újat hoznak létre. Korábban a márkák úgy kerestek együttműködő partnereket, hogy hasonló értékekkel és célcsoportokkal rendelkező márkákat kerestek, de manapság éppen ennek az ellentéte az, ami sikeres lehet. Az igazán érdekes dolgok akkor születnek, amikor két, egymástól teljesen különböző kultúrából, szubkultúrából vagy iparágból érkező márka, művész vagy üzlet áll össze.
Például az Oversize Guo, egy huszonkét-három éves pekingi kerámiaművész, aki kollaborál a Global Nike-kal vagy az NBA-vel, és nekik készít valamit. Az ilyen kollaborációk izgalmasak, mert bár sokan félnek attól, hogy ha egy márka kilép az arculatából, akkor elveszíti a saját identitását, valójában pont ez a lényege a kollaborációnak: amíg a márka lényege benne van, addig az on-brand marad, és új, izgalmas történeteket lehet elmesélni.
Természetesen, ha üzleti szempontból nézzük, az ilyen együttműködések segíthetnek új célcsoportokat elérni, de szerintem a legfontosabb egy ilyen kollaborációban az a bizalmi összhang, amit akár a fiatalokkal, akár egy adott szubkultúrával lehet elérni. Ez olyan, mintha a két márka azt üzenné: „Én látom, amit csinálsz, megértem és tisztelem, még ha kívülről nézve nem is vagyok része ennek a világnak, de van köztünk valamilyen összhang.”
Az algoritmusoknak is szerepük van ebben a kollaborációs trendben?
A közösségi média buborékokba zár bennünket, ami elsőre negatívnak tűnik, hiszen szűkíti a látókört és hamis információs illúziókat kelt. Ugyanakkor éppen ezek a buborékok felerősítik a kollaborációk hatását. Gondoljunk csak arra, amikor egy márka, mint a Nike, összeáll a Tiffany-val. A Tiffany hagyományosan egy 40 év feletti, fehér kultúrakedvelő közönséget céloz meg, míg a Nike inkább a streetball világára fókuszál. Amikor ezek a két különböző buborék találkozik, először meglepődnek az emberek, de végül az irányok összeérnek, és az ilyen furcsa párosítások különösen érdeklik az embereket.
Világsztárok Budapesten
Az egyik sztárvendégről, Jeff Staple-ről mesélj egy kicsit!
Ő a dropkultúra egyik megalkotója, mert hozzá köthető az első olyan sneaker drop, ami tényleg sorban állással, őrült hype-pal és médiavisszhanggal történt 2005-ben. Akkor dolgozott együtt a Nike-val, és kihozták a Pigeon Dunk-ot, ami gyakorlatilag beindította a sneakerhead kultúra felemelkedését. Fontos megérteni, hogy a sneakerhead kultúra nemcsak vásárlásról vagy életformáról szól, hanem az utcai kultúra iránti tiszteletről is. Az utcából nőtte ki magát.
Amikor a Nike felkérte Jeffet, hogy készítsen egy New Yorkot szimbolizáló cipőt, ő nem a klasszikus ikonokat választotta, mint például a Szabadság-szobor, hanem azt, ami számára igazán New Yorkot jelentette: a galambot, ami az utcai élet egyik legismertebb szimbóluma. A cipő narancsszínű talppal és szürke felső résszel készült, ami azonnal rezonált az emberekkel, mert ez az, ami igazán New Yorkból, az utcáról származik. Ha valami szokványosabbat választott volna, valószínűleg nem lett volna ekkora hatása.
Amikor a cipőt droppolták, teljes káosz alakult ki az üzletek előtt. Több száz ember állt sorba, a rendőrség lezárta a területet, és mindenkit evakuáltak, akkora volt a felhajtás. Másnap a New York Post címlapjára került az esemény, és minden amerikai híradó beszámolt róla. Ekkor kezdték el az emberek igazán érteni, hogy mi is az a sneaker hype, és hogy képesek emberek órákon át sorban állni egy limitált sportcipőért. Ma már ez a cipő körülbelül 15-20 millió forintot ér, ami egészen elképesztő.
Jeff Staple mára globális ikonná vált a sneaker és streetwear kultúrában. Számos streetwear és nonfashion márkával kollaborált, és valódi kollabsztárrá nőtte ki magát, miközben hű maradt az utcai kultúra gyökereihez, és folyamatosan meg is mozgatja azt. Tavaly sikerült elhoznom őt Magyarországra, ami hatalmas dolog volt, hiszen ritka, hogy egy ilyen kaliberű nemzetközi vendég Európában, különösen egy ilyen eseményen jelenjen meg.
Hogyan sikerült elérni, hogy eljöjjön?
A kapcsolat felvétele is önmagában óriási eredmény volt, de az, hogy meg tudtam finanszírozni, és megérte a végén, nagy kihívás volt. Emlékszem, hogy amikor csak 100 eladott jegyem volt márciusban, és beszélgettem a barátnőmmel Facetime-on, azt kérdezte: „Sikerült már elég jegyet eladnod, hogy kifizetődő legyen így a rendezvény?” És én akkor azt mondtam: „Nem, de nem is érdekel.” Nagyon nehéz volt, de végül megérte. Jeff is eljött Magyarországra, és teljesen lenyűgözte az esemény. Nem tudta, mire számítson, de végül nagyon pozitív élménnyel távozott.
Körülbelül mennyibe kerül, hogy eljöjjön egy ilyen kategóriájú sztár Budapestre?
Ez mindenképp tizenmilliós, nyolc számjegyű összeg, de az ilyen megegyezések pontos paraméterei azonban nem nyilvánosak. De maga az, hogy eljön, nemcsak a pénzről szól, hanem a bizalomról is. Amikor megérkezett, és teljesen odavolt az eseményért, egy tiszteletteljes, profi munkakapcsolat alakult ki. Megható pillanat volt, amikor tavaly a színpadon a kerekasztal beszélgetés alatt elővette a pulcsija alól a könyvemet, a „Márkák. Sneakerek. Z generáció.” -t, és ott a színpadon kért meg, hogy írjam alá neki, a tisztelete jeléül. Hihetetlen érzés volt!
A szenzációs mélysége az együttműködésnek, hogy érkezéséhez kapcsolódva egy közös kollabot hozhattunk létre magyar márkánkkal, a Schafer Andris focistával közös Sordeóval. A „Sordeo” márkanév latinul „koszos” vagy „jelentéktelen”, ami azt szimbolizálja, hogy sokszor a kisebb lépések és a kemény munka elveszik a nagy, csillogó sikertörténetek mellett. Ez a márka azért sikeres, mert nem félünk bepiszkolni a kezünket, nem félünk a munkától. Jeff is ezt képviseli, az ő galambja ugyanezt jelképezi: az utcán él, megküzd a túlélésért, de közben menő és magasztos is.
A dizájnban is megjelenik majd ez az eszme. A galamb, ami a streetwear világában az egyik legnagyobb megtiszteltetés, most rákerül a mi logónkra is. Jeff Staple galambja és a mi Sordeo ikonunk kölcsönösen „tagelik” egymást, ami izgalmas koncepció lesz, hiszen a graffiti kultúrából ered. Jeff graffiti iránti kötődése erős, és ez is megjelenik majd a közös dizájnunkban.
Milyen termékek lesznek a kollaborációban?
Lesz pulcsi és kétféle póló, izgalmas dizájnokkal. A graffiti kultúrához való kapcsolódás is megjelenik: egymásra tagelünk a dizájnokban. Jeff galambja ráül a mi logónkra, míg a mi Sordeo “tenyér” logonk találkozik Jeff Staple logójával. Ez a kölcsönös interakció nagyon izgalmas szerintem. Andrissal való közös érdeklődésünkből és szimpátiánkból indult el ez a Sordeo sztori, és neki is nagyon egyedi stílusa van mind a cipőkben, mind a divatban, ami nem a klasszikus focista sztereotípia. Ő is tiszteli és szereti az utcai művészetet, így ez a kollaboráció valóban különleges lesz.
Milyen fellépők lesznek az eseményen?
A színpad „Culture Street” néven fog futni – ez egy kis játék a szavakkal, hiszen a street kultúra és a kultúra itt egymásra talál. Nagyon fontos számomra, hogy közel hozzuk a streetkultúrát, és megmutassuk azt az iróniát, ami mindig is jellemezte: a legnagyobb sztárok az utcáról indulnak, és az élethez való hozzáálláukban nem hagyják ezt a kultúrát. Szeretném, hogy ez az esemény is ezt a közvetlen kapcsolatot nyújtsa.
Lesznek a magyar fiatalok kedvenc rapperei. Lmen Prala, Mikee Mikanyc, Falkon, Gently da Spittah. Olyan tehetséges előadók is fellépnek, mint HazeTomika, Szilver, Fini, Sallai, Sikkboy Kiddie, akik mind fiatalok, de már most nagyon izgalmas és tehetséges karakterek. Nagyon fontos, hogy generációk találkozzanak ezen a színpadon is. Még nem jelentettük be hivatalosan, de most elárulom, hogy a McDonald's Budapest Open Mic is képviselteti magát, ahol fiatalok is felléphetnek, és lesz kerekasztal-beszélgetés Ganxsta Zoleeval, Saiiddal, valamint Colival és Gegevel, ami szintén generációkat kapcsol majd össze.
Nagyon izgalmas az is, hogy például fellép majd Gently Da Spittah, akit nagyon tisztelek. Ő egy 19 éves srác, aki klasszikus jazz zongorát tanul konzervatóriumban, és ezeket az alapokat ötvözi a modern hiphoppal. Ez az, ami a streetkultúrában mindig is jelen volt – az, hogy különböző forrásokból merítünk inspirációt, legyen az helyi értékek vagy klasszikus zenei motívumok, amiket modern alkotásokba építünk be. Ez a zenei összetettség és különböző generációk találkozása a színpadon is megjelenik majd.
A művészetek is nagy hangsúlyt kapnak. Ott lesznek a MISS KK és Rapa 73 is, akik a klasszikus művészethez viszonyítva mutatnak be egy görbe tükröt, és ezzel felforgatják a művészet hagyományos megítélését. Az utcai művészet, a graffiti és a street art is jelen lesz az eseményen, és a sneaker kultúrában is sokszor visszaköszönek ezeknek az elemei.
Emellett a hölgyek és a sport és is fontos szerepet kap majd. Horváth Laura, aki CrossFit világbajnok szintén részt vesz az eseményen. A Sneakerness tehát nemcsak egy szűk körnek szól, hanem egy generációkat átfogó, családok számára is izgalmas program. Tavaly is sok család jött el, és idén is számítunk rájuk. Ez egy országos jelentőségű rendezvény, ahol a fiatalok, szülők és érdeklődők egyaránt megtalálják a számukra izgalmas tartalmat. Célom, hogy mindenki, aki eljön, akár csak kíváncsiságból, megtalálja benne az élményt, és megértse, miért annyira fontos ez a világ a fiatalok számára.
Ne maradj le az idei Sneakerness Budapest fesztiválról, vedd meg a jegyed itt.
