Népszerű itthon a Twitter? - Kalandjaim több mint 140 karakterben #2

A Facebookon már a nagymamátok is regisztrált, lehet, hogy sokan éppen emiatt kerestek egy másik fórumot az önkifejezésre és a kapcsolattartásra. Az utóbbi időben pillanatok alatt nagyon népszerűvé vált például az Instagram (Kövessetek @krisztinamaroy), az viszont továbbra is érthetetlen a számomra, hogy a szépreményű Twitter miért lett Magyarországon egy nagyon zárt közeg felülete és miért nem hódította meg a tömegeket úgy, mint mondjuk az Egyesült Királyságban. Ottani kollégáim szinte a Twitteren élnek.

"Ez a magyar átlagnetezőt minősíti, nem a Twittert."- írja az egyik hozzászóló. Mégis, annyival előrébb tartanának a britek az ilyesmiben, mint mi? Egy kedves Twitteráti (bár az itthoni közösség ezt a kifejezést nem használja, én külföldön mindig ezt hallom a menő twitterezők megnevezéseként) ajánlott egy cikket, amit ugyan pár éve írt Dojcsák Dániel: (de később majd kiderül, hogy a helyzet azóta sem változott), és kifejti, hogy a Facebook berobbanása tulajdonképpen keresztbe tett a Twitternek.

Tovább árnyalta és érthetőbbé tette az itthoni szituációt Szöllősi Gábor Unix rendszermérnök cikke, melyet éppen az én, médiagegnek beillő kérdésem alapján írt.

A Facebookon azokat olvasom, akiket ismerek, a Twitteren azokat, akiket ismerni szeretnék

Egy ideje fennállt a veszély, hogy ráununk rokonainkra, ismerőseinkre és számtalan embertől hallottam már az utóbbi években, hogy a Facebook unalmas, majd azt, hogy a Facebook tulajdonképpen egy hirdetési oldal. Mégis mindenki rajta lóg. Ráadásul az oldal folyamatosan változik és igyekszik elérni, hogy akárhogyanis, de kényszeres felhasználók legyünk.

A Twitterrel kapcsolatban többen elmondták nekem az utóbbi napokban, hetekben, hogy kezdetben voltak nagy fellángolások szakmai körökben, de ez idővel alábbhagyott és senki sem kísérletezett tovább az oldal népszerűsítésével, szélesebb felhasználásával.

Mi is próbát tettünk annak idején és a interaktívan változtathatta a közönség a Gryllus Dorka színésznő által viselt ruha színét ), de ez is azért volt lehetséges, mert a nemzetközi partnert érdekelte a Twitter és hitt benne, hiszen más országokban teljesen más számok vannak a felület mögött.

Az itthoni X-Faktor (@xfaktor_hun) is használja a platformot, nagyon sok követőt is gyűjtöttek. A kérdés csak az, vajon az új regisztráltak maradnak és aktívan használják-e, vagy ők is az a magas penetrációs számot erősítik majd, ami a Twittert itthon jellemzi.

Tovább csiripeltem rendületlenül. Egyre több linket kaptam, kávézni is elhívtak, ugyan volt aki kifejtette, hogy nálam ostobább ember nincs is a földön. Bekövettem. Egy érdekes elmélkedést olvastam a sarnyai.hu-n a felületről, miszerint tény, hogy nem könnyű használni és élvezni a Twittert, annak ellenére hogy mennyire izgalmas felület.

Csináltak új felméréseket is, mert csak nem hagyja az embereket nyugodni, hogy ami szabályosan a napi rutin része mondjuk Nagy-Britanniában, hogy az ördögben nem jut túl egy nagyon zárt (és nagyon nyitott) közösségen. Kovács Anita cikkében azt írja, hogy a Survata felmérése szerint szinte minden korcsoportban a Facebook népszerűbb.

Azért nem olyan rossz a helyzet és teszem hozzá, a cikk ötlete, a Twitterrel való intenzívebb foglalkozás (ami az elmúlt években hullámokban mindig rám tör, de aztán a guruk lebeszélnek róla, mondván, minek oda energiát befektetni, ahonnan tizedannyi kattintás sem jön, mint amennyi a Facebookról) ideája is ebből a tényből ered.

A 13–17 éves korosztály 51 százaléka már a Twittert választaná a Facebokkal szemben. Engem pedig érthető módon érdekel a jövő.
A Twitteráti igen jól megfogalmazta a kérdésemre, miért használják mégis, annak ellenére a Twittert, hogy NÉPSZERŰTLEN :
"Két szó. Mennyiség = Facebook. Minőség = Twitter."
"Mert ez nem Facebook."
"Itt nincs telihányva mindennel a timeline, mint a Facebookon."
"Jobb a közösség, mint bármelyik másik social netwörkön."
"Azt követem, aki érdekel, függetlenül attól, hogy ismerem-e vagy sem. Így az ízlésemre szabhatom a kontentot (tartamat)."
"Jobb, mint a halál Facebook, ami elkurvult."
"Mert ezen a "népszerűtlen" (kiszólás nekem, kis butusnak) helyen van a legjobb közösség."
"Lehet kontaktálni (kapcsolatot teremteni), a jelenlegi állásomat is a Twitternek köszönhetem.:)"
"Minőségi kontent (tartalom), igényes userektől (felhasználóktól), információk és szórakoztató tartalmak egészséges (!) aránya. Valódi online "ittésmost"."
"Irreleváns, hogy Magyarországon népszerű-e, ha az ember egy nemzetközi szakmai közösséggel is tart kapcsolatot."

Azt hiszem, ez nekem is egy jó végszó és a saját blogomon egy pillanatra had` nyissam ki a flame és a bejegyzés elején zárójelbe tett öntudatomat: bevallom, azért örültem, hogy a nemzetközi kollégák egy szót sem értenek az egész diskurzusból. Ők még a reggeli kávéjukról is attrocitás nélkül csiripelhetnek, valahogy ott nagyobb a virtuális tér, jobban elférnek. A fene érti ezt.