Nekik találkozni kellett - Audrey Hepburn és Hubert de Givenchy
Sok idő eltelt, több generáció felnőtt már azóta, hogy Audrey Hepburn divatikonná vált, de abban mindenki egyetért, hogy stílusa ma is frissnek, vonzónak hat. Ennek kialakításában kifinomult ízlése és főként Givenchy segítette, aki életre szóló barátja és tervezője lett.
Ezeket láttad már?
Minden 1953-ban kezdődött. Hubert de Givenchy egyértelműen azt hitte, a hogy az Amerikából érkezett "Miss Hepburn", akivel találkozik majd párizsi divatszalonjában, a világhírű Katherine Hepburn lesz, így csalódott volt, amikor - Audrey Hepburn szavaival – "egy vézna kis senki" állt elé azzal, hogy következő filmjéhez szeretne tőle ruhákat.
Nem csoda, hogy Givenchy mit sem tudott a fiatal színésznőről, hiszen a később Oscar-díjat hozó első amerikai filmje, a később világhírűvé vált Római vakáció már elkészült ugyan, de még nem mutatták be.
Azt mondta hát az ismeretlen, bár szimpatikus lánynak, hogy sajnos nincs ideje filmjelmezeket készíteni, mert kevés embere van, és a rövidesen bemutatandó új kollekcióján kell dolgoznia. Audrey viszont nem akart párizsi dizájner ruhák nélkül távozni, és elérte, hogy legalább az előző, 1953 tavasz-nyári kollekció darabjait megnézhesse, és felpróbálhassa.
A ruhák gyönyörűen álltak a balerina külsejű (és múltú) színésznőn. Életre keltette őket, és látszott, hogy szívből örül nekik, mondta visszaemlékezve Givenchy. Audrey több ruhát is magával vitt Amerikába a forgatásra. A Sabrina című új film - és benne az eredeti párizsi modellekben megjelenő Hepburn - óriási sikert aratott, ezzel meg is alapozta a színésznő divatikonná válását. Givenchy pedig rengeteg rajongót és vevőt szerzett a letisztult vonalú kreációkkal.
Így kezdődött életre szóló barátsága Hubert de Givenchyval. A tervező nevét egyébként nem írták ki a film stáblistáján. Hepburn nem győzött ezért szabadkozni, és egyúttal megfogadta, hogy következő filmjeihez a ruhákat mindig Givenchy tervezi majd. Így is lett. A magánruhatárát is a dizájnernél szerezte be.
Audrey a már említett Oscar-díjat is egy Givenchy által átalakított ruhában vette át: a Római vakációban viselt egyik jelmezét új barátja igazította gálaruhává. Együttműködésük további híres filmekben valósult meg, és teremtett kifinomult, időtlenül elegáns trendet, amelyet nők százezrei követtek világszerte.
A következő nagy dobás egy 1957-es film, a Mókás arc volt. A Givenchy tervezte esküvői ruha, amelyet Hepburn ebben viselt, minden menyasszony álma lett, és a késői 50-es években a trendi nők mind ilyen ruhában esküdtek örök hűséget.
Szintén ehhez az évhez kötődik a Délutáni szerelem. Itt olyan ruhatárra volt szükség, amely segít bemutatni, hogyan lesz egy egyszerű csellistából hódító végzet asszonya. Givenchy ezt is tökéletesen megoldotta, és Audrey természetes kecsességgel alakult át a filmben, újabb és újabb inspirációt adva a rajongóknak.
És aztán jött a film, amit ma is mindenki ismer: Álom luxuskivitelben. Holly Gollightly bájos és hebrencs figuráját szívünkbe zártuk, ruháit pedig a mai napig mintának tekintjük. Givenchy ebben a filmben újra definiálta a kis fekete ruhát. A filmbeli darab azóta önálló jogon is ikonikus lett, de legjobban mégiscsak Audrey Hepburnnek állt, hiszen az ő adottságait vette figyelembe a tervező. Hepburn nem akarta kulcscsontját láttatni, mert túl csontosnak gondolta, így ezt eltakarja, viszont szép vállát hangsúlyozza a ruha. Az eredetit 2006-ban elárverezték Londonban 467 000 fontért. Ennyit addig még soha nem fizettek filmjelmezért. A film hatására a kis fekete – különböző hosszúságokban – elindult hódító útjára. Ez mostanáig tart, mert ugye ma sem hiányozhat a nők ruhatárából egy mindig alkalmazható kis fekete ruha. A filmbeli kiegészítők – óriás napszemüveg, vastag gyöngysor, hosszú fekete kesztyű, cigarettaszipka – még inkább a ruha rafináltan egyszerű szabására irányították a figyelmet.
Még egy filmet érdemes megemlíteni Givenchy és Hepburn közös munkáinak hosszú sorából, ez a Hogyan kell egymilliót lopni? 1966-ból. A tervező 30 000 dolláros költségvetésből készíthette Audrey kosztümjeit. Itt láthatunk mindent, ami a jellemző a 60-as évek divatjára: kis fehér ruhákat, vastag keretes napszemüveget, és persze a jellegzetes Givenchy kalapot, amely időről időre ma is visszatér a kifutókon. (A filmben még Hepburn takarítónő jelmeze is vonzóan néz ki.)
Audrey Hepburn élvezte a divatot, bevallottan imádta a ruhákat, de magánéletében a kényelmes, hétköznapi darabokat kedvelte. Persze ezek is stílusos darabok voltak. Mindig kikérte Givenchy véleményét (legalább telefonon), ha új ruhát vett, akkor is, ha földrészek választották el őket egymástól. Gálaöltözékeit végig Givenchy tervezte, aki múzsájának tekintette a színésznőt. Egyébként Audrey méretei egy centit sem változtak az évtizedek során és Givenchy minden kreációja hibátlanul állt rajta még idősebb korában is.
Hepburn átértelmezte a hollywoodi divatos alakot és csillogást, ami nagy teljesítmény volt az akkori áramvonalas dívák között. Igen vékony, törékeny alkata, nagy, kifejező szemei és karakteres szemöldöke mind a nőiesség új megtestesítőjévé tették. A divatszakértők egyetértenek abban, hogy Hepburn stílusa azért lehet máig hatóan vonzó és izgalmas, mert mindig olyan darabokat hordott, amelyek illeszkedtek a személyiségéhez. Ebben volt pótolhatatlan segítője Givenchy, aki talán még jobban tudta, mi való a színésznőnek, mint Audrey maga.
