Muszlim fürdőruhák - avagy a divat szűz területe

Bár nem tartozik a tárgyamhoz, muszáj elmesélnem, hogy az egyiptomiak minden történelmi és kevésbé történelmi nehézség ellenére is mennyivel pozitívabban gondolkoznak, mint mi, magyarok. Múltkori nyaralásunk alatt éppen kijárási tilalom volt, ami az jelentette, hogy este kilenc után ki sem tehettük a lábunkat otthonról, a mostanit pedig napi öt-hat órás (nem éjszaka előálló) áram- és vízszünet nehezíti, így gyorsan kell írnom, nehogy elszálljon az egész. Én (magyar szokás szerint teljesen adekvát módon) vagyok az egyetlen, aki panaszkodik és bosszankodik. Ők csak azt mondogatják a gyertyafénynél ücsörögve, hogy hamdullah - vagyis Allah dicséretére, vagy hála Allahnak! Magamba nézek.

Mindeközben, amikor még világít a nap és látok, a tengerparton és a medencék partján felbukkanó muszlim fürdőruhákat stírölöm már évek óta. Nem hiszek a szememnek.

Biztosan sokan azt sem értitek, miről beszélek. Egyiptom, bár az arab országok közül a legliberálisabb (igen, legelfogadóbb), sokan a régi hagyományokat követik, tehát nőként amit csak tudnak, takarnak a testükből nyilvános helyeken. Bizony az ittenieknek, akik még sosem jártak Európában, egy Palatinus strandos életkép maga lenne a szoftpornó.

Itt nem látsz bikinit, az én szolid, egyrészes Triumphom (ami igen csinos darab) a maximum, ami felbukkan még a legtrendibb strandokon is, amit az arabok látogatnak.

Ne Sarm es-Sejk-re vagy Hurgadára gondolj, mert a Vörös-tenger partja egy európai (vagy manapság inkább orosz) régió Egyiptomban. Ott van mindenféle bikini, de itt, Alexandriában, ahol a helyiek nyaralnak, leginkább az iszlám fürdőruha a menő. Vagyis dehogyis menő.

Csúnya ancúgokban mennek a nők fürödni, amiből csak a lábfejük, a kezük és az arcuk lóg ki. Nem is tudjátok, mennyire felértékelődik egy szép lábfej, egy kedves, bájos arc, egy szép, ápolt kéz, amikor csak ennyit látsz egy nőből!

Bizony Spock kapitány a Star Treckből is megirigyelhetné egyik-másik modellt, de én bizony nem. Évek óta az jár az eszemben, pláne azóta, mióta a sportruházat ilyen kellemes változáson ment át, és csupa milliódolláros név tervez jobbnál jobb darabokat például az Adidasnak, hogy vajon miért nem érzik ezt egy hihetetlen lehetőségnek a masszív tőkeerővel és kreatív háttérrel bíró divatcégek? Utálok számolni, de azért megpróbálom. Csak Egyiptom populációja az elmúlt hatvan évben húszmillióról nyolcvanhét millióra nőtt. Egymilliárd muszlim él a földön (nyilván ennek csak egy része érdekelt a szinte mindent takaró fürdőruha viselésében, de az is nagy szám lehet, akik igen). Húha.

Lehet, hogy pályát váltok és fürdőruha-tervezésbe kezdek?