Mivel csábítanak el igazából a luxusmárkák?
A nagy luxusmárkák alapítássukkor csak a királyi és nemesi családok számárá készültek, majd később a politikai viszonyok átalakulásával egyre többen hozzáférhettek a luxuscikkekhez, de még így is egy elég szűk kört jelentett. Majd jöttek a 2000-es évek, a nagy fellendülés és mára már a szűk körből egy nagyobb társadalmi réteg alakult ki, a termékek könnyebben elérhetővé váltak.
Ezeket láttad már?
Nincs olyan ember, aki ne ismerné fel a Louis Vuitton ikonikus LV monogramját vagy a Chanel egymásba hajló C betűjét a táskáikon, kiegészítőin. A Louboutin cipők drágák, gyönyörűszépek, de a piros talpak nélkül ugyanolyan lábbelik lennének, mint a többi. De akkor mitől ér ez a cipő jó pár százezer forinttal többet?
Mert rajta van az a bizonyos védjegy. Kell a vásárlónak a luxus életérzés ígérete, a státuszszimbólum, amiket a márka logója megad számukra.
A nagy divatházak is nagyobb átalakulásokon mentek keresztül az elmúlt években, gyakori eset, hogy azokat a ruhákat, amiket a kifutón láthatunk, az üzletekben nem lehet megvásárolni. Általában ezeknek a cégeknek a fő profilja a kiegészítők, hiszen sokkal alkalmasabbak egy-egy márkajegy hangsúlyozására, mint egy ruha, amiről nem biztos, hogy első pillantásra kiderül, hogy kinek a kreációja. Sőt, egy 2016-os felmérés szerint a globális luxuspiac bevételének 30%-a dizájner táskáknak köszönhető.
A social media fénykora óta még több impulzus ér minket. Sztárok, influenszerek közkedvelten viselik a luxusmárkák darabjait, megosztják legújabb szerzeményeiket a közösségi média felületeiken. Az átlagember ilyenkor eljátszik a gondolattal, hogy milyen jó is lenne, ha ebbe az elit, fényűző csoportba ő is beletartozna.
Ma már az emberek többsége nem csak azért vesz egy méregdrága dizájner táskát, mert olyan jó a minősége, hanem maga a márka neve miatt. Manapság ezeket a táskákat, kiegészítőket státuszszimbólumként is használják, amelyek segítségével az emberek meg tudják mutatni, hogy kik szeretnének lenni, hova szeretnének tartozni.
Mindenki szeretne egy kis szeletet az elit világából, amit számukra a bizonyos luxuscikk megvétele okoz. Ahogy Karl Lagerfeld is nyilatkozott erről:
˝A luxus egy egyszerű póló nyújtotta fesztelenség érzete – egy drága ruhában.˝
Sokak számára a minőség és a luxus szinte már összefonódott egymással, hiszen a luxuscégek nem engedhetik meg maguknak, hogy ne minőségi termékeket készítsenek. Ma már nem is kell az üzletig elmenni, hogy megvásároljuk a kiszemelt darabot, hiszen online, pár kattintással a nap bármely órájában ezt megtehetjük. A világ összes márkája közül tudunk válogatni, a határt tényleg csak a pénztárcánk szabja meg.
Találkoztál már Budapest utcáin a trendi, falra ragasztott babákkal? Most megtudhatod, ki készíti őket
Viszont vannak olyan őrületek, amik már nem is a divatról, hanem a felesleges pénzszórásról szól. A Supreme márka, ami egy streetwear márkának indult, de mára már sokkal többről van szó. A Louis Vuittonnal is kollaboráló márka, bármit bármennyiért kiad a rajongóik pár perc alatt felvásárolják az összes darabot. Így történt meg, hogy nagyon hamar sold out lett náluk a a saját márkás téglájuk, szerszámaik és hajvágógépük.
De hogy ne csak a Supremet említsük, a Balanciaga 300 ezer forintért árulta a papírszatyrát, és lehetett kapni fél millió forintért Chanel bumerángot is.
Nem volt pénze ételre, mostanra kasszasiker produkciókban szerepel – Pedro Pascal portréja