Maria Antoinette a kifutón - Bogár Niki kalandjai Japánban

3 lookom volt, természetesen a ruhapróba is megtörtént előzetesen. Az első egy kabát volt, ami alatt harisnyát viseltem, amelynek középen levél minták voltak nyomva, a második egy fekete jumpsuit, a 3 különböző cipőm alapvetően mind nagyon kényelmes volt, de az ehhez tartozó volt a legkellemetlenebb, mert patenttal záródott, nem tudom, ti hogy vagytok vele, de bekapcsolásnál nagyon kellemetlen tud lenni, főleg, ha egy öltöztető csak hirtelen nyom egy jó nagyot a patenton, na az a másodperc gyilkos tud lenni :D Az utolsó outfitem pedig egy piros ruha volt egy sárga, geometrikus mintákkal ellátott harisnyával. Ehhez szeretnék hozzáfűzni valamit, ami talán sokak számára érdekes lehet.

Ezt a ruhát nem Hiroko tervezte, hanem egy tündéri, brit lány, aki a tervező mellett dolgozik. A ruhatervezés nem kizárólag "A designer" asztalán megy végbe, hanem egy egész team áll mögötte, akik ötleteikkel, javaslataikkal inspirálják őt, így tud megszületni a tökéletes kollekció. Természetesen van egy maghatározott irányvonal, és ez alapján megy az ötletelés. A sminkben az volt az érdekes, hogy a rúzst csak egy kis foltban vitték fel a szánkra, mindenkinek máshova és más alakban, nekem középen volt egy ovális, míg másnak a szája sarkában volt, volt, aki pedig szivecskét kapott. A szemünk egyszerű tusvonallal volt sminkelve. A hajat nem igazán tudom elmagyarázni, nézzétek a képeket :D

Egy mókás polaroid rólam...

Megint ejtenék pár szót arról a kényes témáról, hogy "a modellek nem esznek semmit". Szépen meg volt terítve az asztal mindenféle finomsággal, Nutella is volt, és ezt jó pár lány szépen ki is használta, csak úgy fogyott az eper- Nutella kombó ;) Illetve már jó előre ki volt írva, hogy fél 6-kor bizony jön a pizza, nem kell aggódni. A bemutató rendben lement, utána még castingokra kellett mennem.

Másnap Hanai bemutatóján vettem részt. Itt 4 ruhám volt és egy kicsit össze-visszaság uralkodott, de végül természetesen minden jól alakult. Itt is volt ruhás főpróba, és eléggé meglepett, hogy az idős tervezőhölgy elegáns, konzervatív ruháit Madonna és Pink slágereire visszük kifutóra, de ez pozitívan hatott mindannyiunkra szerintem, rám legalábbis mindenképp, én nyitottam a show-t, a Sorry-ra. A koreográfia elég kacifántos volt, a runway-en több lépcső és emelkedő volt és ezek közt kellett kanyarogni, több helyen megállni, pózolni stb. Az öltöztetőm sajnos nem volt a helyzet magaslatán és nem nagyon tudta, mikor, mit kell rám adni és milyen sorrendben, ezért sokszor nagy volt a kapkodás, ez valószínűleg más lánnyal is előfordulhatott, mert a bemutató közepén láttam, hogy a színpadon egyre több kiegészítő hever elszórva, ez abból adódhatott, hogy a sietségben nem helyezték fel ezeket kellő odafigyeléssel. Mindenesetre ez nem okozott fennakadást. A show végén pedig kitipegett a tervező asszony is, ekkor már lehet, hogy bánta azt a sok emelkedőt. :)

Az itt töltött napjaim alatt igyekszem minél többet járni a várost és nézelődni, sokszor meg is akad a szemem egy- két furcsaságon. Lányok, tudom, hogy lassan jön a jó idő, vagyis nagyon remélem, mert folyamatosan hallom, hogy milyen rossz idő van otthon és hogy nem látszik közeledni a tavasz, de egyet ígérjetek meg, nem követitek ezt a japán leánykát styling terén... Ez a 100% Ne Tedd! kategória. Még ha hord is valaki shortot térdig érő csizmával, a narancsbőrös fenékvillantás abszolút tabu. De még ha nem narancsbőrös, akkor is ;)

Itt Tokióban szerencsére nem késik sokat a tavasz, így ki is virágzottak a cseresznyefák, a sakura. Ezt a japánok hatalmas ünnepléssel köszöntik. Kimennek a nagy parkokba és ott piknikeznek, esznek- isznak, jól érzik magukat, táncolnak, különböző programokon vesznek részt, ez az ünneplés a hanami. Nagyon szép látványt nyújt, örök élmény marad bennem a rengeteg, egybefüggő, fehérbe borult fa látványa.

Abszolút Ne Tedd! Japánból csak nektek

Tokuko show-ján is jelen voltam, fergeteges volt. Már a castingról úgy jöttem el, hogy mondtam a velem egy ügynökségen lévő orosz lánynak, miután végeztünk, hogy ezen a bemutatón a legnagyobb örömmel részt vennék. Mindketten meg is kaptuk szerencsére! Azért volt nagyon jó, mert a kellemes, nyugodt és profi atmoszférát már a castingon is lehettt érezni, és még egy, ami igazi felüdülés tud lenni, hogy cipőink kis mamuszkák voltak és egyszerű vászon balerinacipők, ennél kényelmesebb soha nem is lehetne :))

A terevző minden szezonban egy adott témára épít, most Franciaország lett a kiválasztott, de mint megtudtam, volt már egyszer régebben Párizs, de Magyarország is. A hajunkat befonták és nemzeti színű szalagokat fűztek bele, majd feltekercselték, a smink neljesen natúr volt, az utolsó lookhoz kaptunk csak francia zászló- matricát az arcunkra. Nagyon érdekes ruhák voltak, volt, hogy egy hatalmas masni csücsült a fejemen, ez egy hajpántra volt felerősítve, stabil volt, semmi probléma nem adódott, volt, hogy egészen bulisra vettük a figurát, de Marie Antoinette-hasonmásként is léptek kifutóra lányok.

Ez a show azért volt különleges, mert a Tokuko a 25. évfordulóját ünnepelte, ami egyben a tervező 50. show-ja volt (minden évben 2). Itt is vegyes koreográfia volt, a backstage-ben indulás előtt a koordinátor buzgón lapozgatta a papírjait és instruálta a lányokat, hogy mikor melyik oldalon kell kimenni, mikor, mit kell csinálni. Szokott rajtuk látszani, hogy ők is nagy stresszben vannak, mindenki azon van, hogy minden a lehető legtökéletesebben menjen. Minden lánynak mondanak pár bíztató szót is az utolsó másodpercekben, ez teljesen hozzátartozik az igazi backstage-élményhez. :) A fináléban konfettieső volt és táncikáltunk, nagyon kellemes időt töltöttem itt el.

Pár napja pedig egy nagy, a legrégebben alapított japán kozmetikai cégnek dolgoztam, az ősszel megjelenő 3 új termék reklámozásában kaptam szerepet, erről majd a megjelenés idején mesélek többet, de nagyon szuper volt az egész munka.

Remélem lányok, túléltétek a húsvéti locsolást és senkit nem fürdettek meg a nagy hóban!