Vélemény: Lakatos Márk elemzi az idei MET-gálát - Vitriolos!
Legalább cirkuszt a népnek, ha már kenyérre nem telik – ez lehetne a mottója az idei, több mint hatszáz fő részvételével lezajlott MET gálának. Furcsa érzés divatszakemberként arról írni, hogy van-e értelme divateseményt rendezni – egy egyre eszkalálódó háború és egy elszabaduló infláció közepén, viszont jó érzésű emberként, és nem divatszakemberként kötelező feltenni a kérdést szerintem, és úgy látom, több szakmabeli boncolgatta ezt a nagyon aktuális kérdést.
Ezeket láttad már?
Lakatos Márk stylist, televíziós személyiség, üzletember és jelmeztervező végignézte az idei MET gála hírességeit, támadt némi hiányérzete és ezt megosztja velünk.
Mit kell tudni a MET gáláról?
A MET gála a Metropolitan Művészeti Múzeum Divatintézete számára rendezett jótékonysági gála – a neves múzeumnak ez az egyetlen részlege, amely magának teremti elő a működéséhez szükséges forrásokat. Az eseményt 1946-ban indította útjára Eleanor Lambert publicista, akit úgy tartanak számon, mint a nő, aki elhozta az európai divatot Amerikába. A gálát minden évben május első hétfőjén rendezik meg, kivéve két eseményt: a 2020-as gála a vírushelyzet miatt elmaradt, 2021-ben pedig szeptember 13-án tartották. Minden évben más a tematika, a múzeum kiállításaihoz kapcsolódóan, amely idén a Gilded Glamour nevet kapta, az 1870-1900 közötti időszakot felölelve, a hozzá kapcsolódó kiállítás pedig az ’In America: An Anthology of Fashion’.
Az esemény elnöke 1995 óta az amerikai Vogue főszerkesztője, Anna Wintour, de minden évben választ maga mellé társelnököket - idén az este talán legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó ruháját viselő színésznő, Blake Lively volt, valamint a férje, Ryan Reynolds, Regina King színésznő és Lin-Manuel Miranda színész, zeneszerző.
Az eseményre egyébként csak meghívásos alapon lehet bejutni – egy ülőhely a tavalyi gálán 35000 dollártól indult, és több mint 16,4 millió dollárt gyűjtöttek, idén azonban ez a szám már 200-300.000 dollár között mozgott, úgyhogy nem panaszkodhatnak a szervezők. Természetesen a legnagyobb sztárok ingyenesen vesznek részt a „figyelemfelkeltés” jegyében, vagyis csinálják a felhajtást az esemény körül. A Launchmetrics cég adatai szerint a gála médiaértéke közel 543 millió dollár, szemben a Super Bowl szintén nem csekély 520 milliójával.
A Condé Nast (többek között a VOGUE, GLAMOUR, Allure, Vanity Fair magazinok kiadója) célja tehát, hogy a MET gálát minél inkább a divatélet Super Bowl-jaként adja el, amellyel így évről évre többet tud kérni a helyekért, nem is beszélve arról, hogy ez a legnagyobb eseményük. Számok említése nélkül annyit közöltek, hogy a tavalyihoz képest megduplázták a reklámbevételeiket - ez persze nem tudjuk, mennyire jó hír, hiszen sok cég behúzta a féket reklámköltések terén a pandémia idején. Az viszont biztos, hogy a jótékonykodás mellett – a Condé Nast felajánlott egy nagyobb összeget a Vöröskeresztnek és másokat is erre buzdított – a cél a business.
Kihagyott ziccerek
Nem szoktam sportos szófordulatokkal élni, de nincs jobb szavam erre, szerintem ugyanis sokkal több fontos üzenetet lehetne eljuttatni a rengeteg emberhez, aki követi az eseményt. A divat, mint az önkifejezés egyik eszköze, sokkal alkalmasabb és szofisztikáltabb platform lehetne politikai vagy társadalmi ügyek melletti állásfoglalásra, mint mondjuk akár a Super Bowl, mégis (szinte) egy kezemen meg tudom számolni, hány sztár állt ki valamilyen fontos ügy mellett az elmúlt években.
Ott van például Alexandria Ocasio-Cortez amerikai képviselőnő 2021-es Tax the Rich, azaz adóztassuk meg a gazdagokat felirattal díszített fehér estélyi ruhája, vagy Eric Adams, a frissen megválasztott New York-i polgármester 'End Gun Violence' feliratú szmokingja, amin egyébként a helyi közlekedési rendszer is helyet kapott mintaként. Az, hogy sokan félnek nagy kinyilatkoztatásokat tenni, abból is eredhet, hogy az ilyen dolgok könnyen visszaütnek a (jó)szándék ellenére is – egy kiváltságos rétegnek rendezett puccos gáláról leszólni a tömegeknek, hogy hé, ne lövöldözzetek, vagy adóztassák meg a gazdagokat, kicsit ironikusan hat az eseményt telefonról néző tömegeknek.
Akik megpróbálták
Nem mondhatjuk viszont, hogy senki nem próbálkozott az este mottóját a XXI. század kihívásaival ütköztetni: a klímaváltozás és a világszerte egyre nagyobb problémákat okozó infláció idején szerencsére több sztár viselt vintage ruhát vagy olyan darabot, amiben már szerepelt valahol, de akadtak olyanok is, akik újra felhasznált vagy upcyclingolt textilt építettek a megjelenésünkbe.
HoYeon Jung, a Squid Game sztárja és nem mellesleg koreai szupermodell, egy 2017-es Louis Vuitton cruise collection miniruhába bújt – bár azt nem tudom, mi köze volt a darabnak a tematikához –, ahogy Emma Stone is az LV színeiben vonult. A színésznő az esküvői ruháját viselte újra, ami számomra inkább az 1920-as éveket idézte – ezzel egyébként nem volt egyedül, a vendégek a teljes 1900-as éveket bejárták divatban, pedig hivatalosan az 1800-as évek végéről szólt a buli.
Emily Ratajkowski szupermodell a Versace archívokat túrta át és egy olyan gyöngyökkel kivarrt csodára voksolt, amit előtte Yasmeen Ghauri szupermodell viselt még 1992-ben. Amber Valletta pedig, a 90-es évek egyik legkedveltebb, de még ma is tündöklő modellje, drog elleni aktivista pedig az Azzarro divatháztól viselt egy 1980-as évekbeli designt, amit a stylistja, Karla Welch talált egy népszerű LA-beli butikban, az Aralda Vintage-ben. Adut Akech dél-szudáni-ausztrál modell is csatlakozott a vintage kalandokhoz: ő egy 2003-as Christian Lacroix alkotásba bújt.
Camilla Cabello egy nagyon átgondolt koncepcióval érkezett, meghozzá egy upcyclingolt Prabal Gurung estélyiben. A kubai-mexikói származású énekesnő ruhája ugyan formájában nem idézte meg az 1800-as évek végét, de ahogy az Insta posztjában is leírta, innen, az ipari forradalom kezdetétől indultak az olyan bajok, mint a túlfogyasztás vagy az anyagi javak túlértékelése. Ruháján a felvarrt virágok a természet kincseinek szeretetét jelképezik.
Billie Eilish is az upcyclingra szavazott, neki maga Alessandro Michele, a Gucci kreatívigazgatója tervezte az estélyijét.
Paloma Elsesser plussize modell részben alkalmazta az újrahasznosítást: a Coach egyedi tervezésű, fűzős, és ebben egyébként tényleg a XIX. század végére emlékeztető ruhájába az 1930-as évekből származó vintage csipke részleteket varrtak. Tegyük hozzá, hogy a plus size vendégek minden eseményen nehezebb helyzetben vannak: kevesebb tervező vállalja az öltöztetésüket és méretben jó vintage darabok sem nagyon állnak a rendelkezésükre.
Felbukkant még a 20 éves Xiya Bastida klímaváltozás aktivista, mint Amy Schumer vendége: a Re-Earth Initiative társalapítója megfogadta, hogy soha nem vesz új ruhát és ehhez most is tartotta magát, kiegészítőként őslakosok által készített ékszereket viselt. Kár, hogy Amy Schumer pedig őt magát kezelte kiegészítőként az est kritikusai szerint.
Meg kell még említeni Ritz Ahmed brit-pakisztáni színészt, aki a megidézett korszak kihasznált és agyondolgoztatott bevándorló munkásainak állított emléket outfitjével, de nála inkább a gondolat érdemel tapsot: a selyeming és a Cartier nyaklánc nem igazán jelképezi a munkásosztályt és nem is kifejezetten ökotudatos, hiszen új darabokat választott.
Milyennek láttam én a gálát?
Mindent elárul szerintem, hogy a hatszáz vendég közül nagyjából tíz-tizenötöt tudtam megemlíteni ebben a listában. Lehet, hogy voltak többen is, csak nem igazán foglalkozik velük és az üzenetükkel senki. Itt állunk egy háború árnyékában, egy újabb gazdasági válság küszöbén, miközben Amerikában épp a korszakalkotó Roe v Wade, vagyis a nők abortuszhoz való jogát elismerő törvényt akarják éppen kinyírni. Kicsit olyan ez az egész event, mint Kim Kardashian ezúttal félrecsúszott megjelenése: méregdrága ruhát bérlünk, amibe nem férünk bele, promózva az önsanyargatást, átpattanunk egy replikába, ezzel félresöpörve az ökotudatos szemléletet (tudom, hogy kötelező volt váltania, de mi értelme volt így egyáltalán a ruhának) és ami a legszomorúbb, hogy az a platina haj inkább kanárisárga lett, a konty pedig kétségbeesett leplezése egy malőrnek.
Látszat, látszat, látszat. Ezzel pedig nem vagyunk beljebb.
Lakatos Márk
