Több az egó, mint az ész - interjú Kajdi Csabával

Szerencsére azonban Cylát, vagyis Kajdi Csabát évtizednél is hosszabb munkakapcsolat fűzi a GLAMOUR-hoz, így aztán nem kellett keresgélni a számát, rögtön felhívtam, és legnagyobb szerencsémre elutazás előtt még volt pár órája, amelyet ráadásul az általa alapított Visage modellügynökség irodájában töltött. Külön szerencse, hogy a például Mihalik Enikő útját is egyengető ügynökség székhelye egy utcában van a szerkesztőségünkkel!

Cylára van kereslet

A Visage irodájában személyesen Csaba nyitott ajtót, kapucnis felsőjén egy Cyla felirat díszelgett: hiába, egy influenszernek dukál egy saját márka is! Igaz, egyelőre csak a prototípus készült el, de nincs kétségem afelől, hogy akár komoly potenciál is lehetne a saját márkás ajándéktárgyakban. Csaba jellegzetes bemondásaiból, szófordulataiból már szótár is készült, és ahogy én magam is tapasztaltam, ezek a kifejezések lassan kezdenek beépülni a köznyelvbe, így aztán nem olyan elrugaszkodott elképzelés, hogy valószínűleg lenne kereslet egy „Ledobom a sertésjelmezt” feliratú pólóra, vagy egy „Taka van!” feliratú alvómaszkra. Aki régóta ismeri, az tudja, hogy Kajdi Csaba tényleg nagyon szórakoztató tud lenni, és azt is, hogy sosem fél kimondani, amit gondol. Éppen ezért, amikor az Instagramon parodizálni kezdte az influenszerlét bevett sablonjait és felszínességét, akkor tulajdonképpen nem okozott meglepetést az ismerőseinek. Az igazi meglepetést sokkal inkább az okozta, hogy kiderült, valami nagyon elemi, és sokakat foglalkoztató dologra érzett rá, és hirtelen a valódi ismerősei mellett rengeteg idegen is követni kezdte, mára minden bizonnyal sokan olyanok is, akik korábban nem is hallottak róla. Beszélgetésünk idején a kevesebb, mint háromezerből már majdnem ötvenezer követője lett, persze ezzel együtt jöttek a kisebb-nagyobb botrányok, sértődések is. Sokan nem vették túl jó néven, hogy Cyla rajtuk élcelődött, és ennek hangot is adtak a közösségi felületeken, melyet persze a bulvársajtó is előszeretettel vett át.

Kajdi Csaba - Fotó: Pejkó Gergő, Stylist: Kökény Nikoletta, Smin és haj: Kiss Csilla

Jött egy hülye, aki mer kérdezni

„Az történt, hogy jött egy hülye – ez vagyok én –, aki kimondja, amit egyébként rengeteg ember gondol, legalábbis a visszaigazolásokból ezt látom. Nem érheti kritika azokat az embereket, akik valódi tartalom és válogatás nélkül bármihez adják az arcukat, a nevüket, amiből pénzt remélnek? – vetette fel a sértődésekkel kapcsolatban Kajdi Csaba. – Nem véletlenül lett ennyi követőm. Az a tartalom, amit én szolgáltatok – mert valójában ez lenne egy influenszer feladata, hogy tartalmat szolgáltasson –, felkavarta az állóvizet, és olyan dolgokat mondott ki, amiket mások eddig nem mertek. Szerintem a marketingnek ez az ámokfutása, ami most van, hogy ma egy vécépapírt reklámozok, holnap egy drága krémet, aztán egy autóval pózolok, hamarosan le fog csengeni. Leszűrődik majd, hogy egyes témákban kik azok, akik értéket képviselnek, és kik azok, akik nem. Az influenszer nem egyenlő a celebbel. Tévedés, hogy én teljesítmény nélkülinek tartom ezeket az embereket, akik műsorvezetők voltak, vagynbsp;szépségkirálynők, vagy tortát dobáltak egy tévéműsorban, vagy valóságshow-ban szerepeltek. Én tartalom nélkülinek látom őket, és a kettő nem ugyanaz. Engem felháborít a káros hatásuk: mi jót közvetítenek ők, milyen mintát adnak a fiataloknak? Beszélnek-e arról, hogy miért kellene tanulniuk a fiataloknak, hogy beszéljenek-e nyelveket, hogy hogyan öltözködjenek, vagy, mondjuk, adnak-e tanácsokat, hogy hogyan viselkedjenek egymással? Én ezt nem látom, csak azt, hogy különböző termékekkel pózolnak. De mi a tartalom mögötte?” – veti fel a problémát Csaba.

Miért nem ő a töritanár?

Beszélgettünk még a hatalmas felelősségről, ami a megnövekedett figyelemmel jár. Én legalábbis felvetettem, hogy talán így lenne, de tévedtem: „Modellügynökként húsz éve foglalkozom tizenéves lányokkal, akiknek nagyon könnyű összetörni az álmait, szerintem az tényleg nagy felelősség. Az Instagramot viszont nem látom ilyen veszélyes terepnek. Vannak persze, akik megsértődnek, de néha az az érzésem, hogy az ő esetükben több az egó, mint az ész. Nem lenne egyszerűbb inkább poénra venni az élcelődéseimet?” – tette fel a kérdést Cyla. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy talán túl sokat foglalkozunk azzal, hogy időnként beszól egy-egy celebnek. „Ha megnézed az összes tartalmat az Instagramomon, akkor láthatod, hogy posztoltam a rasszizmusról, az antiszemitizmusról, a homofóbiáról, Párizs történetéről, és ennek csak egy kis szelete, hogy celebekkel is foglalkozom. Szerintem rájuk is érvényes, amit a nagyapám szokott mondani, hogy kulturált ember a fociról tíz percnél többet nem beszél. Nincs ugyanis annyi tartalom bennük” – mondta. Ezzel kapcsolatban fel is merült, hogy Csaba nagyon sok érzékeny témát vetett már fel a sztorijaiban, olyanokat, amik nemegyszer meglehetősen szélsőséges reakciókat váltottak ki. Kíváncsi voltam, hogy az ő közönsége hogyan reagál arra, amikor ilyen dolgokról beszél. „Megpróbálok ezekről a témákról amennyire lehet, természetesen, és a magam stílusában, érthetően beszélni. Sokszor megkapom a gimnazista követőimtől, hogy »miért nem ilyen a töritanárom, mint te? Mert így most már értem«. Sok esetben a közérthetőség hiányzik. Meg kell találni azt a nyelvet, amivel könnyebben eljut az emberekhez a mondanivalónk. Én megpróbálok úgy beszélni a nehéz kérdésekről, hogy az ne konkrét állásfoglalás legyen, csak bemutatok egy-egy helyzetet, és rábízom a követőkre, hogy mit gondolnak erről.” Cyla tényleg egészen meglepő és nagyon fontos kérdéseket is felvet, és abban feltétlenül igaza van, hogy ezekre érdemes nagyobb figyelmet fordítani. Ha például nem jártál még Londonban, és kíváncsi vagy, milyen a Tower vagy a koronaékszerek, akkor „katt a bióba!”, és nézd meg, mit csinált az öreg Cyla Angliában!

Az interjú eredetileg a GLAMOUR magazin májusi számának Tedd! & Ne tedd! mellékletében jelent meg.