Így változik meg az életed, ha modell leszel
Mint ígértem, arról fogok mesélni, hogyan változtatta meg életemet, hogy megismerkedtem a VM Model ügynökséggel és belevágtam ebbe a csodálatos szakmába, de előbb kezdjük az előző bejegyzésemben ígért spanyol beauty munka néhány képével:
Ezeket láttad már?
A modellkedés nem csak csillogással jár, kemény munkát sok odafigyelést és alkalmazkodóképességet is igényel.
Legelőször felhívták a figyelmemet, hogy nagyon fontos, milyen a megjelenésem, ezért a korábban kedvelt ruháim közül selejteztem és azóta, ha új ruhát veszek, az általában fekete, fehér vagy szürke árnyalatút, anyagra-fazonra pedig olyat keresek, amivel egy castingon is bármikor megállom a helyem.
A megjelenésen kívül a szerződésben foglaltak betartása kiemelkedő jelentőségű, ezen akár egy munka is múlhat. Ahhoz, hogy a meghatározott cm-eket ne lépjem túl, egyrészt változtatnom kellett az étkezési szokásaimon, de elmaradhatatlan a rendszeres testedzés is. A táplálkozás során pl. kiiktattam a fehér kenyeret, a krumpli és fehér rizs helyett barna rizsre, de inkább salátára váltottam. A cukros üdítőkről átszoktam a szénsavmentes ásványvízre és a napi mennyiséget is jelentősen megnöveltem, bolti gyümölcslé helyett smoothiet turmixolok. Figyelek arra, hogy lefekvés előtt legalább 4 órával már ne egyek és délután a fehérjét részesítem előnyben a szénhidráttal szemben.
Ha édességre vágyom, már általában megelégszem a 70%-os étcsokiból 1-1 kockával, vagy kis aszalt gyümölccsel, de fincsi gyümölcsös zabkásákat is főzök. :P Persze ez nem teljes elvonást jelent, a születésnapomon például tortáztam.
A mozgásformák közül a futást és a jógát ajánlották számomra. A futás mellett az érzékeny pontomra (csípőm) szoktam speciális gyakorlatokkal dolgozni, de majd a jógát is szeretném kipróbálni. Ezzel nem csak a cm-határok betartása a célom, hanem hogy formáljam a testem.
Mint arról már írtam, Kínába való utazásom előtt sokat jártam az ügynökségre gyakorolni az angolt, különösen a szakmában használatos kifejezéseket, de drága angol tanárnőmtől, Eszter nénitől az iskolában is sok támogatást kaptam, amiért nagyon hálás vagyok.
A tanulás és persze a gyakorlat meghozta gyümölcsét, nagyot lendült a szókincsem, kifejezőkészségem. Már nem félek angolul megszólalni és a tudásom a gyakorlással mindig tovább csiszolódik. (Ez akkor tudatosult bennem először, amikor Párizsban a fotóssal beszélgettem munka közben és egyszer csak belém villant: "Jé, nem is magyarul beszélek!" Nagyon jóóóóó érzés volt. :)
Az iskolában szerencsémre nagyon támogatólag állt mellém a tanári kar nagy része és az osztálytársaim is, hogy a hiányzások miatti elmaradásom pótolhassam, ezért külön köszönettel tartozom nekik.
Az utazásaim - amellett, hogy világot látok - mind-mind sok tapasztalattal gazdagítanak, ami nagyban segíti az önállósodásomat. Megtanulok viselkedni különböző helyzetekben, kiállni magamért, ésszerűen kezelni a pénzt, gondoskodni magamról a külföldi tartózkodás alatt. Amikor kiderült, hogy egyedül kell utaznom külföldre, az egész család megrettent, hisz korábban még az országon belül sem utaztam önállóan sehova. Most magabiztosan tájékozódom és nem esem kétségbe, ha egy nagyobb repülőtéren kell megkeresnem hol szálljak át, hogyan jussak el a külföldi ügynökségre vagy egy-egy munka helyszínére.
Igyekeztem olyan dolgokról írni, amik engem izgattak a kezdet kezdetén és remélem, hogy aki érdeklődik a modellkedés iránt, de még nem volt mersze belevágni, ezeknek az infóknak hasznát veheti.
Legközelebb Tokióból jelentkezem, sziasztok! :)