Így lett nyersevő a magyar modell

Gimis éveim végén váltottam a vegán életmódra, amikor mindenféle tejterméket és a tojást is elhagytam. Ennek indítóoka az volt, hogy készítettem egy tanulmányi pályázatot, amiben az állatkísérletek szörnyűségeiről írtam, e projekt során ismertem fel azt is, hogy a tej- és tojásipar kíméletlensége semmiben sem különbözik a húsiparétól, így a "sok kicsi sokra megy" elv alapján nem akartam tovább támogatni ezt a termékeik fogyasztásával. Ekkor egyre többet próbáltam főzőcskézni, több kevesebb sikerrel ismét. Az a baj, hogy túl türelmetlen vagyok. Egyszerűen nem tudtam sose kivárni, hogy az ételeim rendesen elkészüljenek, megfőjenek, készre süljenek, mindig kihagytam egy-két alapanyagot, szóval nem lettem egy fakanálvirtuóz.

Szerencsére a városomban van egy vegán étterem, ahol a megnyitást követően azonnal törzsvendéggé váltam, minden nap ott ebédeltem, anyukám pedig továbbra is segített, mindig "leadtam a rendelést", gyűjtöttem a recepteket, ő pedig elkészítette nekem. Ez az étterem tökéletes példa arra, hogy vegánul is lehet ugyanolyan finoman, sőt, még finomabban táplálkozni, mint a normális nyugati szokásokkal. Természetesen nagyon érdekelt a téma, nem vettem félvállról és "jól akartam csinálni", ezért az etikai okok mellett egyre fontosabbá váltak az egészségügyi előnyök is. Semmilyen problémám nem volt ezalatt a közel 3 év alatt, sőt, rendszeresen edzettem, illetve a félmaratonomat is "fehérje nélkül" futottam. Ez egy nagy tévhit egyébként, tökéletes fehérjeforrást nyújtanak a növények, mellesleg koleszterin mentesek, rostdúsak, ami a húsról, tejről, tojásról nem mondható el. Mikor elkezdtem komolyabban utazni, akkor kerültem szembe az igazi kihívásokkal: magamnak kellett főzni.

Nagyon nagyon egyszerű dolgokat készítettem. A reggelim mindig zabpehely volt friss gyümölccsel, napközben is sok-sok friss gyümölcsöt és zöldséget fogyasztottam, főztem rizst és tésztát, ami sosem volt olyan, mint kellene lenni, mert ugye nem vártam meg, de telepakoltam őket zöldségekkel vagy paradicsomszósszal, sütőben sütöttem burgonyát, szójaterméket is elég sokat ettem, különböző kekszeket, kenyeret, hüvelyeseket, magvakat, egyáltalán nem volt nehéz, de mindig azzal a kérdéssel találtam szembe magam: "De akkor mit eszel??" Egyszerű: mindent, ami vegán. Sok gabona volt az étrendemben, kávét soha életemben nem fogyasztottam, semmifajta energiaitalt, pedig a blogomban írtam már, milyen kemény tud lenni egy-egy munkanap, különösen fashion week idején. Egyáltalán nem ettem túlzottan mesterséges és feldolgozott élelmiszert. Persze, ettem csokit, de csak magas kakótartalmút, lényeg a lényeg, tisztán, egészségesen éltem már így is hosszú éveken keresztül.

A főzést nemcsak a tudás hiánya, hanem sokszor a nem megfelelő tisztasági körülmények miatt is kerültem. Utáltam azokban az edényekben főzni, vagy azokat a serpenyőket használni, amit előttem ki tudja hány lány, és ki tudja mit készítettek benne, mennyire mosogatták el, általában kupacban állnak a tányérok a mosogatóban (bizony, a modell lányok szerintem néha felveszik a versenyt az egyetemista srácokkal takarítás terén :) és őszintén, nem volt kedvem mindig mások után mosogatni úgy, hogy ha én egyszer-egyszer használtam ezeket az eszközöket, azonnal elmostam és a helyére tettem...

Szóval tavaly nyáron azt vettem észre, hogy 70-80%-át az ételeimnek friss növények tették ki, a reggeli zabpelyhemet felváltotta a nyers gyümölcs, és az ebédemet is és a vacsorámat is... Vagy valamiylen zöldség, amit csak meg kell mosni és már lehet is enni. Illetve sok sok olajos mag, kesu, mogyoró, pisztácia, dió stb. Először nem is nagyon foglalkoztam vele, de egyre többet hallottam róla, elkezdtem olvasni-olvasni, információt gyűjteni, egyáltalán nem erőszakoltam magamra a nyersevést, de minél hosszabb idő telt el a főtt étkezéseim közt, annál jobban éreztem, hogy nyersen jobban funkcionálok. New Yorkban pedig teljesen kinyílt a nyersvilág, ott rengeteg étterem van már, amik kifejezetten nyers ételekre specializálódtak.

Én is nagyon nagyon szeretnék mindenfajta kis receptet elkészíteni és kicsit "játszani" az ételekkel, de most is folyamatosan úton vagyok, így az egyszerűség és a gyorsaság a kulcs számomra. Legtöbbször megeszek egy egész görögdinnyét, bizony, egy 8-10 kg-s dinnye elfér az én hasamban, vagy 7-8 banán, egy hatalmas saláta, vagy bármilyen idénygyümölcs másoknak elképzelhetetlen mennyiségben. Mielőtt bárki azt mondaná, oké, akkor én sem eszem, csak gyümölcsöt, legyen elővigyázatos! Sok tudást és utánajárást, információgyűjtést igényel, hogy valóban jól csináljuk azt, amit csinálunk, ez nem diéta, nem fogyókúra, ha a kalóriabevitelt és a mennyiségeket nézzük, sokkal többet eszem, mint a legtöbb nyugati étkezést folytató ember. Fantasztikusan érzem magam, rengeteg energiám van, ugyanúgy futok rendszeresen, sokkal türelmesebb vagyok mindenféle helyzetben. Nemrég indítottam is egy blogot, teljesen anonim írtam, nem akartam a jelenlegi munkámat összefüggésbe hozni az életmódommal, de így, hogy a GLAMOUR Online-on most olvasható ez az írás, megosztom: www.nyersiker.wordpress.com

Ha bárkinek kérdése lenne, nyugodtan megkereshet, ez a cikk nem arról szól, hogy az előnyöket elmondjam, de üzenetben szívesen segítek. Sőt, már szüleim is belátják, hogy nekik kéne követni engem, nagyon büszke vagyok rájuk, mert évekig ők próbáltak engem győzködni, hogy ez így nem lesz rendben. 

Nos, mivel írtam, nem nagyon tudok turmixolni, vagy valamilyen klassz fogást előállítani mostanában, a saját kreálmányaimra még egy kicsit várni kell, de ami késik, nem múlik! Addig csatolok pár képet, amit az utazásaim során fogyasztottam, ezek azok az ételek, amik megerősítettek abban, hogy semmiről sem mondok le, ha ezt az irányt követem, sőt, sokkal teljesebbé válik az életem.
Szóval, ha valaki a kedvembe szeretne járni, nem kell étteremben asztalt foglalnia, elég, ha elvisz egy szép nagy gyümölcsöshöz ;)