Hogyan lehet fenntartható a divatipar?

Ki lesz a befutó?

Hivatalosan is elindult a versengés a világ fenntartható divatfővárosa címért New York, London, és Párizs között. A francia főváros január végén jelentette be öt éves, ‘Paris Good Fashion' néven futó tervét, miszerint 2024-ig fenntarthatóbb gyakorlatokat kíván bevezetni a divatiparban. A tervezetnek három fő alappillére van: a beszerzések nyomon-követhetővé tétele és optimalizálása, a különböző munkafolyamatok, mint például a termelés, feldolgozás fenntarthatóbbá tétele (beleértve a párizsi divathetet) valamint a körkörös gazdaság létrehozása.

Mi az a körkörös gazdaság?

Az Európai Unió az egyszeri fogyasztásra épülő környezetszennyező és pazarló gazdasági modell helyett a körkörös gazdaság megvalósítására törekszik, kész korszerűsíteni a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályait. Ez többek között annak tudható be, hogy a felmérések szerint Európában brutális mennyiségű, évi 2,5 milliárd tonna hulladékot termelünk.
A körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabítsuk. Ilyen működőképes eljárás lehet, ha vásárlás helyett kölcsönzünk vagy a már meglévő terméket átalakítjuk, megjavítjuk vagy továbbadjuk őket. Ezáltal csökken a hulladék mennyisége valamint az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő.

"Mikor 20 évvel ezelőtt elkezdtem a divatszakmában dolgozni, még senki nem beszélt a fenntarthatóságról. A világ azóta sokat változott, kijelenthetjük, hogy ökológiai katasztrófa előtt állunk. Ez aggodalomra ad okot a fiatalabb generáció számára, akik a divatmárkáktól is elvárják, hogy változtassanak az eddigi folyamatokon. Párbeszédet kell teremteni a két világ között." – mondja Isabelle Lefort újságíró a kialakult helyzetről. Párizs célja, hogy a 2024-es olimpiai játékokra már fenntartható divatfővárosként fusson a köztudatban.

Jelenleg nincs mit betartani

Bár jelenleg nincsenek olyan fenntarthatósági előírások, amiket a tervezők kötelesek lennének betartani, egyes nagyvárosok mégis arra törekszenek, hogy felhívják a tervezők figyelmét a környezetbarát alternatívákra. Néhány hónappal ezelőtt az Amerikai Divattervezők Tanácsa (CFDA) is bejelentette saját fenntarthatósági kezdeményezését, mellyel a környezetbarátabb módszerek használatára kívánják ösztönözni a márkákákat az Egyesült Államokban.

A CFDA 233 oldalas tanulmánya négy nagy témakör köré szerveződik: útmutató a fenntarthatósági stratégiához, eszköztár a tervek megvalósításához, egy anyagindex és fenntarthatósági könyvtár, amely a meghatározó szervezeteket jegyzi. Természetesen ezeket a gyakorlatokat még nem építették be a tervezők a hétköznapi munkafolyamatokba, de kétségtelenül iránymutató azoknak a márkáknak, akiknek még nincs egyértelmű elképzelésük arról, hogy hogyan tegyék környezetbarátabbá vállalkozásukat. A jelentés kihangsúlyozza, hogy a változásoknak azonnal el kellene kezdődniük.

"Márkám állandó alapját képezi a fenntartható tervezői szemléletmód, mely esetemben főként a technológiai megoldásokban és az anyaghasználatban mutatkozik meg. Ilyen például a zero-waste elvű kivitelezés (szabászati hulladék nélkül készült ruhadarabok) valamint a természetes összetételű textíliák használata, melyek lebomlanak a környezetben. Fontos tényező, hogy termékeim nem tömeggyártásra készülnek, hanem limitált példányszámú, hosszútávon szerethető designer termékeket hozok létre, melyeket édesanyámmal készítünk el, így egyértelműen lekövethető, hogy kik és milyen körülmények között készítik ruháimat. Ezeket a megoldásokat évről-évre új formában dolgozom fel, aktuális inspirációs forrástól függően, kutatva a további fenntartható innovációs lehetőségeket. 2016-ban tanulmányaimmal párhuzamosan indultam a "Gombold Újra!" nemzetközi divattervezői pályázaton, melyen az akkori feldolgozandó téma a fenntartható divat volt. Ekkor ástam bele magam mélyebben a problémakörbe és jöttem rá, hogy ha ruhákkal szeretnék foglalkozni, akkor nem tervezhetek szimplán új darabokat, különben az esztétizáláson kívül sajnos csak egy újabb alkatrész leszek a romboló gépezetben. Ekkor nyertem el a ‘Legjobb magyar tervezőnek' járó díjat, ECOllection kollekciómmal. A pozitív visszajelzéseknek köszönhetően elindítottam saját márkámat, amit a mai napig a fenti alapelvek szerint építek." – mondta a Vetlényi Alma divattervező.

Emma Watson fantasztikus ruhákat visel a környezettudatosság nevében

Emma Watson fantasztikus ruhákat visel a környezettudatosság nevében

A beszámoló szerint a divatipar jelenleg nem fenntartható. Az ember felhasználta a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat, kizsákmányolta a jövő generációinak fennmaradásához szükséges erőforrásokat. Hasonló célkitűzései vannak a brit Fashion Councilnak, akik azt vallják, hogy nem lehet a divat ára a Föld. "Azzal, ahogyan megtervezzük, legyártjuk, majd elhasználjuk a ruháinkat óriási hatást gyakorolunk a környezetre. A ruhagyártás klímaváltozással járó kibocsátást okoz." – nyilatkozta Mary Creagh a brit divatintézet munkatársa.

A saját márkámat elsősorban az anyaghasználattal igyekszem fenntarthatóvá, és környezetbaráttá tenni. Főként szétbontott second-hand ruhákból, és maradékanyagokból dolgozom. Van, hogy hozzá kell igazítani a szabásmintákat is, illetve nagyon gyakran egyedi darabok születnek, hiszen sok textiliából csak nagyon kis mennyiség áll rendelkezésemre. Nagyon gyakran dolgozom second-hand polieszterrel, amely valójában egy műanyagszármazék, így ha a szemétdombra kerül rengeteg időbe telik ameddig lebomlik, ha egyáltalán lebomlik. Emellett egy nagyon rezisztens textília, gyakran olcsó fast fashion darabok készülnek belőle, amelyeket minden szezonban lecserélnek, pedig ennél sokkal tovább lehetne használni. Igyekszem minél izgalmasabb ruhadarabokat készíteni belőlük, így meghosszabbítva az élettartamukat, és elkerülni hogy a szemétdombra kerüljenek.

Az egyik legbiztosabb módja annak, ha a környezetünkért szeretnénk tenni valamit, hogy kevesebbet vásároljunk. Illetve ha mégiscsak felhalmozódtak a megunt ruhák próbáljunk meggyőződni róla hogy, nem a szemétdombra kerülnek, hanem valamilyen módon újrahasznosítják őket. Ha már új termékeket vásárolunk érdemes figyelni az organikus pamut címkékre is, illetve mindenkinek ajánlom hogy second-hand boltban vásároljon, mert egy igazán egyedi élményt tud nyújtani.- nyilatkozta az ügyben Ferencz Borbála divattervező.

Érzi a változás szelét a luxusmárkákban utazó Kering-csoport is, akik a London College of Fashionnel karöltve indították el az első luxus divatiparra és fenntarthatóságra hangolt online tanfolyamukat. A kollaboráció célja a divat fenntarthatóságának növelése, a fenntarthatósághoz való hozzáállás szélesebb körű elfogadása. A hat hetes kurzus lefedi a témakör azon aspektusait (elmélet, gyakorlati), melyekkel a divatmárkák szembesülhetnek az új módszerek integrálásakor.

A vezető divatfővárosok után várhatóan más divatorientált országok is beszállnak a versenybe. Azonban félő, hogy lesznek, akik a hangzatos fenntarthatósági kérdésből inkább gátlástalanul hasznot húznak, mintsem hosszútávú megoldást keresnének a jövőt nagy mértékben befolyásoló ügyre.

Adamek Alma