Greenwashing jelenség, avagy amit a márkák eltitkolnak előled
Eco, green, lebomló, klímasemleges. Csak néhány olyan kifejezés, ami elárasztotta a boltok polcait az elmúlt időszakban. Arról azonban keveset beszélünk, vajon van-e valós tartalom a szavak mögött. Szakértőnk segítségével utánajártunk a greenwashing jelenségnek.
Ezeket láttad már?
Hallunk a környezetünket fenyegető veszélyekről, egyre gyakrabban férkőzik be a fiatal generáció szótárába is a klímaváltozás. A bolygó megóvására, annak élettartamának növelésére nemzetközi szervezetek jöttek és jönnek létre, a klímavédelemnek is vannak nagykövetei ,és talán 2022-re megértettük azt is, hogy amit kicsiben teszünk, bizony óriási hatással lehet a jövőnkre, legyen szó újrahasznosításról, a vízfogyasztás csökkentéséről, energiatakarékosságról vagy olyan márkák és termékek támogatásáról, amik jelentős lépéseket tesznek a témakörben. Abba viszont sokszor nem gondolunk bele, hogy mi áll a jólcsengő szlogenek mögött, nem járunk utána, vajon valóban megteszi-e a gyártó az ígért környezetvédelmi, vagy akár társadalmi hozzájárulást. Ezeket a megtévesztő vagy hamis üzeneteket nevezzük greenwashingnak.
A klímaválság az egyik legaggasztóbb probléma
A Tudatos Vásárlók Egyesületének egyik fő célja, hogy ezekre a csalásokra, jól hangzó marketing lufikra nyissa fel a fogyasztók szemét és tisztába tegyen néhány alapvető kérdést. Szász Nóra, az Egyesület szakértője így fogalmaz: „A fenntartható termékek és szolgáltatások iránt egyre nagyobb a kereslet, sőt, az emberek akár hajlandóak többet is fizetni azért, ha megnyugvással konstatálhatják, hogy a vásárlói döntésük kevésbé terheli a környezetet, hiszen a klímaválság az egyik legaggasztóbb probléma ma, épp ezért egyre több cég kínál zöld vagy zöld színben feltüntetett megoldásokat. A zöld üzenetek pozitívan hatnak a termékek, szolgáltatások népszerűségére és forgalmára. A tudatosabb fogyasztókat megcélzó termékek azonban sokszor csak látszólag szolgálnak környezetvédelmi célokat, a jól hangzó állítások mögött nincsenek konkrét erőfeszítések, változások. Ezeket a megtévesztő vagy hamis üzeneteket hívjuk összefoglalóan greenwashingnak, magyarul zöldre festésnek.”
A zöld állításokat alá kell tudnia támasztania a gyártónak
Több olyan kifejezés, logo és embléma van ebben a témakörben, mely újra és újra felüti a fejét a „zöldre festett” termékek csomagolásán. Egy zöld levél, egy bolygó, vagy fa grafika mellett a hangzatos „eco”, „újrahasznosított”, „környezetbarát” vagy „zero waste” mottók gyakran szerepelnek reklámokban vagy csomagolásokon ilyen kontextusban. Mivel jelenleg nincs életben olyan jogszabály, amely ezeket ellenőrizné, így csak magunkban és a józan logikánkban bízhatunk, valamint valamivel hosszabb megfontolásra lehet szükségünk a tévesen fenntartható termékek vagy cégek kiszűrésére. Ugyanakkor létezik olyan jogszabály, amely előírja, hogy a zöld állításokat alá kell tudnia támasztania a gyártónak. „A zöldre festés számos területen előfordulhat, a kozmetikumok és tisztítószerek csomagolásától a banki szolgáltatásokon át a különböző italgyártó cégek kommunikációjáig, ezért nehéz egy formulát meghatározni a felismerésére, számtalan gyakorlati megvalósulása van. Érdemes feltenni a kérdést, hogy a termék lényeges tulajdonságára vonatkozik-e az a bizonyos zöld állítás, sugallat vagy képi megjelenítés. Ha egy alapvetően szennyező, környezetre káros tevékenységet folytató vállalat egy terméke vagy szolgáltatása hirtelen nagyon zöld lesz, ajánlott fenntartásokkal kezelni ezeket. A legbiztosabb, ha hiteles ökocímkével, például az EU-s EU Ecolabellel ellátott termékeket vásárolunk, amelyek valóban kevésbé terhelik a környezetet.” - mondja szakértőnk.
A legfontosabb a folyamatos tájékozódás és mások tájékoztatása
A gyártók mindent megtesznek a profit érdekében, amíg jogszabályba nem ütköznek, így nem árt az óvatosság. „Jó, ha szkeptikusak vagyunk a jól csengő szlogenekkel, és megszólal bennünk ilyenkor egy kis hang, ami óvatosságra int. Ha például egy cég azt állítja, hogy klímasemleges a terméke, akkor érdemes megnézni a csomagolást vagy a gyártó weboldalát, hogy pontosan miként érik ezt el. Mivel ez általában azt jelenti, hogy utólagosan megváltják a szennyező tevékenységüket, például faültetéssel vagy óceánpart-tisztítással, miközben maga a termék előállításának módja nem változik, nem történik technológiai előrelépés a szennyezés csökkentése érdekében. Az is árulkodó jel, ha nem támasztják alá semmilyen információval az állításaikat, vagy magyar nyelven nem könnyen hozzáférhetőek ezek.” Bízunk benne, hogy hamarosan központi megoldás születik a megtévesztő reklámkommunikáció ellehetetlenítésére, hiszen ez jelentősen megkönnyítené a tudatos fogyasztók dolgát. Addig pedig a legfontosabb a folyamatos tájékozódás és mások tájékoztatása.
