A használt ruha érték és lehetőség, nem szemét - Hazai tervezőkkel beszélgettünk a upcyclingról
Az upcycling kezd megkerülhetetlenné válni divatiparban, sokan ebben látják a jövőt, hiszen megvalósítja a körforgásos gazdaságot, és még újfajta kreatív gondolkodásra is ösztönzi a tervezőket. A Secondland és a Borbála tervezőivel beszélgettünk az egyik legizgalmasabb újhullámos mozgalomról.
Ezeket láttad már?
A Secondland alkotói, Vecsei Réta és Tasnádi Kati, illetve a Borbala megálmodója, Ferencz Bori elárulja, hogy miért érdemes kincsként tekinteni az eldobott ruhákra, és hogy azoknak hol a helye a mindennapi életünkben. Meríts inspirációt a magyar tervezőktől, akik küldetésükről a 2022-es szeptemberi Trendbibliában meséltek nekünk!
Eddig női kollekciókkal találkozhattunk a Secondlandben és a Borbálában, a jövőben gondolkodtok férfi, vagy uniszex ruhákon is?
Ferencz Bori: Nálam a piaci nyomás is közrejátszott, hogy női ruhákat terveztem, nekem is kellett kompromisszumokat kötnöm. Nagyon szeretem a genderfluid koncepciókat, szeretem feltenni a kérdést, hogy mi az a női ruha? Ha készítenék is férfikollekciót, az sem lenne merőben más, mint az eddigiek.
Vecsei Réta: Alapvetően női ruhákat tervezek, de örülnék, ha lennének darabok, amelyek átívelnek, és egy divatkövető férfi is felvenné őket.
Tasnádi Kati: Erre jó példa lehet az upcycled blézerünk, ami egyébként férfizakóból készül. Illetve, ott van a fejünkben, hogy mi hordható többféle módon, hogyan lehet sokféleképpen variálni a ruhákat, melyik darab, ami uniszex is lehet.
Vecsei Réta: Sokat gondolkodunk azon Katival, hogy még kevesebb terméktípust szeretnénk csinálni. Már van egy elég széles skálájú kollekciónk, viszont ha hűek akarunk maradni az upcyclinghoz, és meg akarjuk tartani az egyesével, leggyakrabban patchwork technikával összeállított ruhákat, annak a gyártás felől a kisebb, fix termékpaletta a jövője.
Az upcycled divatot hogyan lehet beilleszteni a mindennapi gardróbba?
Vecsei Réta: Tervezőként ez egy nehéz kérdés, mert az upcycling alapvetően egy nagyon bohém dolog tud lenni. Nekünk is a mai napig egy tanulási folyamat, hogyan egyszerűsítsük le, hogy ne legyen nagyon konceptuális, színpadias amit csinálunk. Magyarországon méginkább fontos a hordható, letisztult vonal.
Tasnádi Kati: Valahogyan megtaláljuk a helyét, hova építsük be azt, ami a kreatív oldalhoz tartozik, ami inkább egy látványos elem, egy imázs darab, és utána azt hogyan lehet lefordítani a mindennapokban is hordhatóra.
Ferencz Bori: Ipariszinten is rengeteg kérdést felvet. Sok viszonteladónál probléma, hogyan tudom sorozatgyártani az adott darabot, honnan tudok ugyanolyan anyagot szerezeni hozzájuk? A fast fashion kiszámíthatóságát elvárják a second hand, upcycled daraboktól is, pedig ez egyáltalán nincs biztosítva. Valakinek talán elszomorító az upcycling kapcsán, hogy nem olyan lesz a végeredmény, amihez fast fashion által hozzászoktak, de én egy nagyon DIY vonalon indultam el, nem titok, hogy magamnak csinálok sok mindent, de ezzel közelebb hozom az embereket a divathoz, mert látnak egy másik utat is.
Összeegyeztethető a fenntartható márka a trendkövetéssel?
Tasnádi Kati: Az a célunk, hogy azokat a vásárlókat is elérjük, akik nem feltétlenül fenntartható márkára vágynak, de keresik a trendi darabokat, a minőséget, a jó stílust – ezután, ha egy vevő látja például a címkén, hogy mi mit képviselünk, az egy plusz érték lesz számára.
Vecsei Réta: Sokkal többet ér, ha meg tudjuk fogni a trendkövetőket, és képesek leszünk változtatni a szemléletmódjukon, vagy akár a vásárlói szokásaikon. Viszont mi divattervezők vagyunk, a fenntartható márkát sem jótékonyságból csináljuk, hanem a divattal akarunk foglalkozni, és ha már ezzel foglalkozunk, akkor szeretnénk tudatos módon megvalósítani. Divat mindig volt és mindig lesz; nem értelmetlen kiállni, állást foglalni benne.
Ferencz Bori: Én a kicsit niche-réteget célzom meg, ami inkább arról szólna, hogy csináljunk workshopot, vagy a vásárlók bevonásával tervezzek. Szeretném a szabásmintákat is megosztani: az aktuális trendeknek megfelelő darabok készülnek, mégis kézzel készültek. A Borbála ruhák kicsit momentum darabok, viszont ha van vele egy személyes kapcsolat, akkor már nem érezzük úgy, hogy gyorsan kiment a divatból. Korábban megosztottam több szabásmintát is, és sok visszajelzést, képet kaptam azoktól, akik otthon ,maguknak készítettek el egy-egy pólót, és arra gondoltam: na, ilyen egy igazi Borbála darab!
A ruhád tisztíthatja a levegőt, készülhet etikusan, és senkinek nem kell meghalnia, hogy jól nézz ki
Korlátoz vagy felszabadít az upcycling?
Vecsei Réta: Alkotóként egy nagyon jó kihívás, hiszen erről szól a dizájn. Anyaghiány szempontjából viszont akadály tud lenni, mert rengeteg ötletünk van, de a rendelkezésre álló anyagokhoz vagyunk kötve. Nyilván egyszerűbb lenne berendelni a méterárut, az új textíliákat és sorozatgyártani a ruhákat, ugyanakkor a Secondland így már nem lenne Secondland.
Ferencz Bori: Engem abszolút felszabadít. Szeretem az ismert dolgokat újrakombinálni - ha kitalálok egy koncepciót, akkor a rendelkezésre álló anyagokból és ismert technikákkal meg tudom valósítani, közben folyamatosan jönnek az új ötletek – több is, mint amennyit meg tudok valósítani.
