Felborult az egyensúly - Nagy Réka rossz hírekről számol be
Azt hiszem egy ideje már nem jelentkeztem, mondhatni eltűntem. Szégyelltem magam, hogy végül is semmi sem jobb, ez csak egy álca. Kedvesem mondja mindig, hogy olyan "fake" a mosolyom. Nos, ez valóban így van, és én ezzel a mosollyal élek kb. 5 éve.
Ezeket láttad már?
Rövid beszámoló arról, mi is történt velem, miért vagyok újra infúzióra kötve, és miért is kellett otthagynom ideiglenesen a városok városát, Londont. Egy ideje már nem éreztem túl jól magam. Túl sok szabadidőm volt, ami nehezítette a helyzetet. Korábban említettem már gyógyszerfüggőségemet. Miután már az előírt 2 tabletta helyett 10 se segített, úgy gondoltam, kukába az egésszel... Ekkor követtem el az első hatalmas hibát. Napokig csak feküdni tudtam, a fényt nem viselte el a szemem, úgy éreztem, forog velem a világ. Ekkor borult meg az "egyensúly".
Később persze hébe-hóba szedtem néhány tablettát, így talán kicsit jobb lett, de nem az igazi. Hetekkel később mindez be is bizonyosodott. Kétszer öngyilkossági kísérletet követtem el, mondván, hogy a bulimiából nincs kiút, tönkretesz mindent... Két napig voltam a londoni King George kórház lakója, majd saját felelősségemre távoztam. Azt már meg sem merem említeni, hogy két rendőrt küldtek utánam az éjszaka közepén... Végül eljött a nap, egy héttel előtte még mosolyogtam, most repülőre kellett szállnom. Csak is ezzel a feltétellel engedtek el a rendőrök. Otthon édesapám várt, aki azonnal kórházba is szállított. Mondanom se kell, most újra, az infúziók, és az injekciók a legfőbb támaszaim. Három napig altatásban tartottak, a hihetetlen vitaminhiány miatt vénásan kapom őket.
Próbálom elfeledni azt, amit nem lehet. Tanulság, hogy szeressétek magatokat annyira, hogy nem sodródtok hasonló helyzetbe. Ugye, minden okkal törtenik, bár én ezt még kevéssé találtam meg, de sebaj,
talán még nem vagyok elég jó.
