Bogár Niki a Mango és a Desigual kifutóján

Július 11.: A mai napom elég nyugisnak volt mondható. Reggel szépen elmentem a show-k helyszínére, előtte ki tudtam magam aludni a fárasztó vasárnap után. Megreggeliztem, már a kertben találkoztam Borisszal, a Schipper tervezőjével. Nagyon szeretem a kis csapatukat, őszintén örülök, hogy ismerem őket és dolgozhatok velük, nagyon emberségesek, figyelnek a lányokra, beszélgetnek velünk és a munka után is tartják a kapcsolatot a modellekkel. Hozzájuk mentem délelőtt egy ruhapróbára, nagyon érdekes darabokat osztottak rám, holnap reggel ez lesz az első show, már alig várom!

Ezután nem nagyon volt dolgom, olvastam, körbejártam a kastélyt, fényképezgettem, beszélgettem a lányokkal, ugyanis egy ilyen nagyszabású show nagyon jól össze tudja hozni az ismerősöket a világ minden pontjáról. Most is itt van Saara, akivel Firenzében csináltam a Patrizia Pepe show-t, Laura, akivel nagyon sok helyen összefutok, és rengeteg más lány, akik a 080 Barcelona Fashion Weeket csinálták az előző szezonokban, alig van új arc. Emellett a sminkesek és fodrászok is ismerősként köszönnek, többször dolgoztam már velük. Nem beszélve az ESMA tagjairól, ők bonyolítják le az egész rendezvényt, nagyon kedvelem őket, az előző szezonban is meséltem már róluk (ezek a show-k voltak a blogom debütálásának indító okai). Jessica és Pat folyamatosan kézben tartja a lányok aktuális tennivalóit, Clara pedig egy tündéri backstage filmes.

Délután 3 fele kezdődött el számomra a készülődés Brain&Beast showjára, és örülök, hogy ezen már túl is vagyok. Egyedül az ő cipőjük okoz egy kis nehézséget, igazából nem is azzal volt a baj, azokhoz már hozzászoktam, de egy olyan zsákszoknya volt rajtam, ami térd alatt végződött és túl szűk volt az alja, így nem tudtam rendesen lépni benne. Ez is csak akkor volt szembetűnő, mikor a finálét csináltuk, ugyanis jóval lemaradtam az előttem haladó fiútól... Sebaj, máshogy nem lehet abban a szoknyában menni. A kollekció darabjaiban Mickey egér köszönt vissza, persze nem direkt módon, de a körvonalak és a szabások egyértelműen felismerhetővé tették a világ talán leghíresebb egerét.

Ezután ismét volt időm a kiskertben falatozni, muszáj pótolni az energiát, de utána kellett készülni a Desigual show-ra. Na ez egy igazán nagy rendezvény volt. Ők használták a legtöbb modellt, sőt gyerekek is voltak. A kertben rendezték, és voltak hastáncosok, lovas hintó, DJ, mosolyogva, jókedvűen, önfeledten kellett körbejárni a szökőkutat, utána pedig egy nagy parti is volt, ahol mindenféle koktélt, popcornt, hot dogot, fánkot, pezsgőt, churros-t és még sok finomságot kínáltak.

A bemutató amúgy több mint 1 órás késéssel kezdődött, hatalmas volt már a kapkodás, de persze minden jól sikerült. Majd` elfelejtettem, a kifutóra lépés előtt, az ajtó körül rengeteg fogkrémreklámnak beillő, vigyorgó szájakat megjelenítő képek voltak kiragasztva, ezzel is arra ösztönözve minket, hogy ezen a bemutatón igenis érezzük jól magunkat. Sőt, kis ajándékcsomagot is kaptunk, ez egy nagyon kedves gesztus volt a tervezőktől, amiben volt egy kis képeslap, filctollak, notesz és egy Desigual fehérnemű.

A frizura átszerkesztése ismét nem volt könnyű, bár az elkövetkezendő két nap nagyobb aggodalmat kelt bennem, ugyanis 4-4 show-t fogok csinálni... Igazán remélem, hogy a 3 nap végére marad némi a saját hajamból. :-) Természetesen a csapat profi és igyekeznek a legjobban kímélni minket. Sőt, nagy örömmel konstatáltam, hogy a sminkesek valóban figyelmet fordítanak a megfelelő higiéniai körülményekre és minden lány szempilláját külön kefével festik ki (bár ez a Desigual show előtt nem így történt), és külön kis kanálkákkal nyúlnak minden krém alapú kozmetikumba, amit később használnak. Az a baj, hogy ez nem mindenhol természetes...

Holnap fárasztó napom lesz, megállás nélkül pörgés lesz, de jelentkezem, igyekszem minél több képet csinálni.

Július 12.: A második nap is jól telt. Reggel Schipper bemutatójával kezdtünk. A smink elég érdekes volt, narancssárga vonalminta volt az arcunkra festve. Maga a kollekció nekem nagyon tetszett, szeretem a tervezőpáros ruháit. Sok darabhoz tartozott egy-egy derékszorító vagy külön feltehető derékdísz, melyek optikailag keskenyítik a derekat és szélesítik a csípőt, valamint pár darabnak a hátrész kialakítása volt nagyon különleges, az én fehér ruhám is ilyen volt.

A soron következő bemutató a Who volt, itt narancs- korall színű friss, üde, nyárias sminket kaptunk, a hajunk pedig be volt fonva 2 copfba majd fel lett tűzve. Ezek a ruhák elég lengék, egyszerűek, a "felkapok valamit és lemegyek a tengerpartra" érzést keltették, különösen, hogy a cipők is papucsszerű, de magas talpú darabok voltak. Mindenesetre jól sikerült, bár nagyon sokat vártunk a kezdésig, az emberek nem igazán akarták elfoglalni a helyüket, és ez pont ebédidőben volt, a lányok nagyon türelmetlenek voltak. Én jól tűrtem, de sokan elkövetik azt a hibát, hogy nem reggeliznek, és nagyon vicces pillanat volt, amikor a büfé ajtaja előtt, ami csak 13 órakor nyit, 5 lány ott állt rajtra készen, de ezt szó szerint képzeljétek el és kérdezgette a büfé felügyelőjét, hogy na most mehetünk már? Készen van már? Hány perc még? Stb., majd rohantak az asztalok felé, mikor végre kinyitott. :)

A harmadik show-m Celia Vela bemutatója volt, ez a szökőkút körül kapott helyet. Szép kollekció volt, átmenetet képeztek a ruhák a fehérneműk és az utcai viseletek közt, leginkább csipkéből készültek. A kültéri bemutatók kicsit nehézkesek, mert magán a talajon sem olyan könnyű járni magas sarkúban, elég hepehupás és a homokba belesüllyed a cipő sarka, illetve iszonyúan tud vakítani a nap egyes időszakokban.

A sok csúszás miatt az esti bemutatóm előtt maradt egy jó hosszú pihenőidőm, megcsináltam a holnapi TCN fittingjét, kicsit "aludtam", beszélgettem a lányokkal, intéztem a további ügyeimet az otthoni ügynökömmel, és persze kihasználtam a büféasztal kínálatát, már csak unaloműzés céljából is... És nem utolsósorban elkezdtem rendbe szedni a hajam, mert három show után már kezdett nagyon gubancos lenni.

Szerencsére a Mango frizurája nagyon egyszerű volt, jó így befejezni a napot. A ruhapróba hosszú volt erre a show-ra, kb. 8 outfitet rám próbáltak, viszont átöltözéskor meglepetten vettem észre, hogy egy olyan darabot kell majd viselnem, amit még nem is láttam. Ilyen is szokott történni. Maga a show nagyon jó hangulatban zajlott, most is nagyon odafigyeltek a díszletek kivitelezésére, szaxofonisták játszottak, és ezután is egy nagy grillpartit rendeztek.

Holnap lesz az utolsó napom a barcelonai divathéten…

Kattintsatok a képekre a galériáért!

Korábbi bejegyzések:

_blank>Dior cruise show-n Bogár Niki

_blank>Modellblog: félmaratont futottak a topmodellek

_blank>Nedves és piszkos - Bogár Niki a spanyol V magazinban

_blank>M#0000ff face=Verdana> o

_blank>Modellblog Madridból #1: Súlykontroll a divathéten

_blank>Modellblog Madridból #2: A spanyol híradónak nyilatkoztam

_blank>Modellblog Madridból #4: Az utolsó show

_blank>Modellblog Madridból #3: Egy-két könnycsepp kicsordult

_blank>Modellblog Párizsból: Én nyithattam a Lutz show-ját

Bogár Niki a Mango és a Desigual kifutóján Brain&Beast show