A fekete kultúra 100 éve diktálja a divatot, ezeket a trendeket mind neki köszönhetjük
A fekete kultúra már több, mint 100 éve diktálja a divatot, megdöbbentő, hogy az évek során hogyan alakította át a trendeket és formálta a mai nap divatját! Bár a múltban és a jelenben is rengeteg ikonikus afroamerikai eredetű divattrend bukkant fel, a fekete kultúra értékét mégis még mindig kevesen ismerik el a divatiparban.
Ezeket láttad már?
A jelenlegi amerikai (és világkörüli) fekete mozgalmak, valamint a sokszínű és változatos divatipar fejlődése érdekében fontosnak tartjuk, hogy visszatekintsünk azokra a fekete kultúrából származó pillanatokra, melyek nemcsak meghatározták az akkori divatot, de újra is írták a jelenlegi trendeket.
Miért tudunk olyan keveset a fekete kultúráról? Mert például alig lehet magyarul kapni róla könyveket
1920-as évek: Harlem-reneszánsz
A világ legelső fekete befolyásának is szokták nevezni az 1920-as években (az I. világháború végével) kezdődő Harlem-reneszánszot, amit egyébként saját korában "új fekete mozgalomként" emlegettek. Ez a mozgalom egyfajta kulturális, társadalmi és művészeti kitörés volt az afroamerikaiak részéről, akik évszázados rabszolgasorban való szenvedés után kezdtek saját gyökereket ereszteni, és ezért talán nem is meglepő, hogy rengetegen költöztek északra, főleg Bostonba, Detroitba és New York környékére.
Ekkor tört be a divatba a zoot suit, mely egy magasderekú, szélesszárú szabott nadrágból, illetve egy hosszúderekú, vastag válltöméssel rendelkező gombos blézerből állt. Ezt szettet a Cotton Clubban előadó Cab Calloway jazz zenész hozta a divatba, melyet a Rochas, az Hermés és a Maison Mihara 2020-as ősz/téli kollekciójának bemutatóján is láthattunk.
A divatvilágban is kegyetlen módon diszkriminálják a mai napig a fekete modelleket
A divatvilágban is kegyetlen módon diszkriminálják a mai napig a fekete modelleket
Akkoriban a női vonalon is jazzmotívumok uralkodtak (pl. fekete, hosszúszárú ruhák, gyöngynyakláncok, tollas hajráfok, gondoljunk csak Michelle Williamsre A nagy Gatsby című filmben) - hála Josephine Bakernek, aki a 20-as évek legnagyobb afroamerikai szexszimbólumának számított. A Prada például neki is szentelte az egész 2011-es tavasz/nyári kollekcióját, legutóbb pedig a Givenchy és a Dion Lee 2020-as ősz/téli kifutóján láthattunk hasonló stílusú ruhákat.
1960-70-es évek: Fekete polgárjogi mozgalom
A 60-as, 70-es évek történései az afroamerikaiak esély- és jogegyenlőségének küzdelméről szólt - a mozgalom egyik legbefolyásosabb csoportja pedig a Fekete Párduc (Black Panther Party) párt volt, akik fekete vagy sötétkék garbós felsőjükben, fekete nadrágjukban, fekete bőrdzsekijükben és fekete svájci sapkában lázadoztak a rendőrségi brutalitás ellen - többek között innen ered a #BlackLivesMatter szlogen is.
A polgárjogi mozgalom végül hatalmas győzelemmel zárult - a sztárok és a divattervezők pedig még a mai napig inspirálódnak az öltözékükből: a Celine, a Vetements és a Tommy Hilfiger 2020-as ősz/téli kifutóján látottakat például bevallottan a Fekete párducok ihlették, de Beyoncé is tőlük inspirálódott a 2016-os Superbowl félidős műsorában viselt fellépőruhái láttán.
1980-1990-es évek: Forradalmi hip-hop korszak
A 80-as, 90-es évekbe lépve, a hip-hop zeneirányzat elterjedésével divat lett feltűnő márkajelzést, azaz logót viselni, ahogyan az erőteljes, már-már neonos színek, a túlméretezett darabok, valamint a vad és rikító minták is népszerűek lettek – mindezt pedig Run-DMC-nek köszönhetjük, akik a 86-os My Adidas című dalukkal nemcsak a slágerlistákat hódították meg, hanem a divatipart is.
A banda lett ugyanis az első, amelyik bevezette a sneakerkultúrát, kiemelte a sportruházatot, valamint népszerűvé tette a divatiparban manapság is gyakran alkalmazott eladási stratégiát, a termékkollaborációt. Michael Jordanhez hasonló sportolók, valamint a korszak hip-hop zenészei (Run-DMC, LL Cool J, M.C. Hammer, N.W.A., Wu-Tang Clan, TLC, Aaliyah) pedig erősen hozzájárultak ahhoz, hogy az Adidashoz, a Nike-hoz és a Pumához hasonló sportmárkák elterjedtté váljanak azok között is, akik egyébként egyáltalán nem is sportoltnak. Úgy is mondhatnánk: sportolás nélkül, a hétköznapokban is sikk lett edzőruhát viselni, főleg, ha kellőképpen laza volt a fazonja és jó nagy logó volt rajta.
2000-es évek: A hip hop találkozása a luxussal
A 2000-es években a fekete kultúra által behozott, majd népszerűvé tett sportruházat műfaja eggyel nagyobb szintre emelkedett és immár a luxusbizniszt is bekebelezte. Először Dapper Dan afroamerikai divattervező volt az első, aki létrehozta az első harlemi, főleg sportruházattal foglalkozó divatházat (manapság pedig a Guccival is gyakran kollaborál), aztán Kanye West Yeezyje vitte tovább a luxuskategóriás sportipart, később pedig Virgil Abloh a Louis Vuittonnal és az Off-White-tal, majd Rihanna Fentyje robbant a köztudatba. Utóbbi egyébként duplán is történelmet írt, hiszen Rihanna lett az első fekete nő, aki saját divatházat nyitott Franciaországban, valamint ő lett az első olyan nő is, akivel a luxusmárkákat birtokló LVMH multivállalat saját márkát alapított.
Ez pedig nemcsak a hatalmas divatipari jelentősége miatt fontos, hanem azért is, mert befolyásával a kezdő afroamerikai tervezők elkezdtek egyre jobban hinni abban, hogy az előnyt élvező fehér dizájnerek mellett ők is hozzájárulhatnak a divattörténelem alakulásához.
Kovács Gréta
