A divat az önkifejezés mellett szólhat kulturális értékek megjelenítéséről is: 10 éves a Romani Design

Idén vagytok 10 évesek, hogyan foglalnád össze ezeket az éveket?
Az itthoni kortárs brandekre jellemzően mi is évi 1-2 kollekcióval jelentkeztünk, jelentkezünk, amikhez társadalmi és kulturális üzeneteket párosítunk. Fontos kiemelni, hogy ezzel nem csak egy teljesen újfajta kommunikációt indítottunk el a divat területén, hanem hazánkban az elsők között gondoltuk azt, hogy a divat többre hivatott, rá tudtunk mutatni arra, hogy a divat a szépség és az önkifejezés mellett szólhat kulturális értékek megjelenítéséről, egyetemes emberi és népi tradíciók megéléséről is. Fontos elem a munkánkban, hogy mindezt egy Magyarországon és Europában kisebbségként élő és háttérbe kényszerített népcsoport kulturális identitását képviselve, azt megmutatva, értük és nekik is üzenve tettük. Büszkék vagyunk arra, hogy aktív részvevőivé tudtunk válni a magyar kortárs divatvilágnak, sőt jelenlétünk hatással is bírt rá lenni.
Az elején az volt a vállalásunk, hogy egy olyan divat brandet szeretnénk építeni, aminek erős társadalmi es kulturális missziója van, ezt úgy gondolom, hogy 100 százalékban sikerült teljesíteni. A kezdetek óta nagyon következetesen kommunikálunk a megálmodott és létrehozott vizuális üzenetekkel. A kollekciók révén pedig sikerült kialakítani egy nagyon egyedi, sajátságos stílust, amit az ügyfeleink szeretnek, ismernek és már évek óta elvárnak. Úgy gondolom, hogy azzal a minimális keretrendszerrel ami számunkra elérhető volt az évek alatt maximálisan teljesítettünk, sőt.

Mi jellemezte ezt az évtizedet kreatív szempontból?

Egy sikeres ötvös vállalkozást váltottam át a Romani Design működtetésére. A ruhakészítés teljesen máshogy működik, mint egy ékszer elkészítése, ezt el kellett sajátítanom. Az elején a húgom és én is rengeteg új területtel találkoztunk, számos dolgot kellett autodidakta módon megtanulnunk az évek során a sikerhez.
Mindig fontos volt számunkra, hogy a történet, amit el akarunk mondani az egyes kollekciók megálmodásával rólunk is szóljon, ne csak a közösségről, ahova mi magunk is tartozunk. Ez a hosszú, izgalmas és sok tanulsággal teli modern mese, amit 10 esztendeje írunk a húgommal szóljon mindarról, amit gondolunk magunkról, a romák és nem romák kapcsolatáról, a kulturális kapcsolódási pontjainkról, a világunkról, arról amit mindennap megélünk és a jövőt érintő vízióinkról. Szoktam mondani, hogy mi nem csupán ruhákat hozunk létre, hanem vizuális üzeneteket gyártunk, melyekben egyszerre jelenik meg a tradíciók tisztelete, az azokból való építkezés, a modern kor újító szellemisége, az értékteremtés, az emberi közösségek sokféleségének, szabadságának szükségessége.

Mesélj kicsit az elért sikerekről.
Hihetetlen, nagyszerű partnerségeket építettünk ezalatt a 10 év alatt, ami érinti a legnevesebb itthoni múzeumokat, többek között az Iparművészeti Múzeumot, a Szépművészeti Múzeumot, a Nemzeti Galériát és a Műcsarnokot, valamint impozáns és megtisztelő együttműködésekben volt részük nagykövetségekkel, divathetekkel, szakmai fórumokkal, újságokkal is.
Azt gondolom, hogy nem csak felkeltettük az érdeklődést a munkánk iránt a kezdetekkor, hanem ezt szinten is tudtuk tartani, sőt. Mindennek köszönhetően sikerült olyan márkát építenünk, ami rendelkezik társadalmi és szakmai presztízzsel.

Ki tudnál emelni 3 dolgot ebből az évtizedből, ami számodra különösen sokat jelent, fontos?

Sok ilyen van. 2010-ben az Iparművészeti Múzeumban volt az egyik első, önálló divateseményünk, Divattal az elfogadásért címmel, ahova több, mint 800 ember jött el. Ez eléggé példátlan azóta is, ritka, hogy egy brand eseményére ennyien kíváncsiak. A bemutató mindenképp nagy felütése volt az elindulásunknak.
A második évben átvehettük Az Év Hősnője díjat a Glamour Women of the Year gálán.
A következő megtisztelő partnerség, amit kiemelnék, az a Műcsarnokban megrendezett Körülöttünk Nemzeti Szalon 2017. Iparművészet és Tervezőművészet című kiállítás, amit 5 évente rendeznek meg hazánkban. Azon kevés kortárs ruhabrand között lehettünk, akik ebbe a nagyra becsült válogatásba bekerülhettek.
Ezek mellett számos nemzetközi eseményen, kiállításon, nagykövetségi partnerségben is képviseltük hazánkat és a brandet. A legfontosabb ilyen emlékünk az, amikor Indiában a Tádzs Mahal palota arany szalonjában mutattuk be az akkor aktuális kollekciónkat, káprázatos élmény volt. Nem kevésbé szerettük - többek között - Lisszabont, Brüsszelt, Kuala Lumpurt, Bangkokot is.

Sok szó esik arról, hogy a koronavírus-járvány hatására megváltozik a divatipar. Ezt ti is érzékelitek? Változott a működésetek a pandémia hatására?

Mi is azt tapasztaltuk, hogy sajnos 80-90 százalékban leállt ez az iparág, ezért próbálunk a virtuális térben erősebben, aktívabban jelen lenni. Ennek érdekében próbáljuk a webshopot is jobban pörgetni, valamint az eddig is az erősségeink közé tartozó személyes kapcsolatépítést tovább fejleszteni.
Régebben is és most is olyan tudatos ügyfeleink voltak, vannak, hogy szalon munkával még mindig ellátnak minket. De természetesen sokkal kevesebbel, mint a pandémia előtt. Ez az időszak nagy kihívások és próbatételek elé állított bennünket is, mind emberileg, mind szakmailag, de természetesen nem adjuk fel, megyünk előre, megyünk tovább az utunkon.

Nemrég mutattátok be a 2020-as őszi-téli kollekciótokat a BCEFW-en, mesélj erről kicsit.

10 evesek vagyunk, ezért szerettem volna visszanyúlni egy-egy régebbi fazonhoz, szabásmintához. A kollekcióban az előző évekből átemelt 1-1 olyan összeállítás szerepelt, ami vagy nekünk jelent sokat vagy a vásárlóink nagyon szerették. Gyakorlatilag ez egy best of válogatás, emlékezve az eltelt 10 esztendőre.
Ugyan a korábbi formákat, szabásmintákat vettük elő, de teljesen más dizájnt kaptak a megalkotott darabok. Ilyenek például a ss2012 See Through your heart! kollekciónk kasmír zakói, kabátjai, húgom, Helena pántlika nyakékei, a ss2015 My identity My freedom kollekció kretinca ruhái, Helena egyedi kézműves táskái, a ss2016 Icon kollekció Frida Kahlo inspirálta darabjai, melyek ebben a Romani Bestof10 kollekcióban bársonyból, selyemből, pliszírozott, lágy, áttetsző textíliákból, bőr és fém kiegészítőket használva születtek újjá.

Most min dolgoztok?

Vannak webshop és szalon megrendeléseink, partneri kapcsolatokból eredő megrendeléseink. Készülök egy nagy workshopra, amit roma fiataloknak fogok tartani. Vannak a Romani Talent Programunkkal kapcsolatos feladataink, melyeket ezekben a hónapokban is igyekszünk működtetni, bár nem minden nehézség nélküli ebben a helyzetben. Lettek volna idén kiállításaink, amik átkerültek a következő évre, de már ezekkel is elkezdtünk foglalkozni a húgommal. Valamint nagyon készülünk az adventi, karácsonyi időszakra különleges, egyedi Romani ajándék termékekkel. Ez a karácsony valamennyiünk számára egészen más lesz.

Mesélnél kicsit a workshopokról és a társadalmi szerepvállalásotokról?

A pandémia előtti időszakban voltak gyakornoki programjaink, szakmai gyakorlati mentorációt kaphatott nálunk egy-két diák, most ezt átmenetileg szüneteltetjük.
Illetve van a roma fiatalokat érintő tehetséggondozó mentorációs programunk, amit a kezdetek óta csinálunk. Most szeptemberben fejeződött be egy hosszabb projektünk főiskolásokkal, egyetemistákkal. Arra vállalkoztunk a fiatalokkal közösen, hogy arra a kérdésre keressük a választ, hogy a nagyon fontos élet stratégiájukat és a karrierjük építését milyen módon tudják összekapcsolni a roma kulturális identitásuk megélésével a mindennapokban. Számomra az a fontos, hogy rá mutassak arra, hogy az elit roma fiatalok ne kerüljenek abba a helyzetbe, hogy választaniuk kelljen a karrierjük es a roma kulturális identitásuk között. Épp ellenkezőleg, a karrierjük építésében kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a roma kulturális identitásuk.
Ezen kívül az öltözködés nyelvéről beszélünk nagyon sokat, arról hogy az öltözködés minden szempontból fontos, a léleknek és a szellemnek egyaránt. Nagyon fontos, hogy az ember jól érezze magát a bőrében, ami nem valósul meg, ha nem önazonos azzal, amit visel.
Ismerkedünk a roma viseleti kultúrára jellemző tradicionális mintavilággal, vannak, akik nem ismerik sajnos. Megélik, hogy mennyire értékes, gazdag, szép az a viseleti kultúra ami az övék vagy az övék volt valamikor. Célom, hogy ráébredjenek arra, hogy nekik, mint a leendő roma értelmiség tagjainak mennyire fontos feladatuk az, hogy ezt az értéket képviseljék. Senki nem fogja értékelni helyettük, először nekik kell. Van egy csúnya sztereotípia a közgondolkodásban, miszerint a roma ember és a roma kultúra nem jelent értéket. Én ezt szeretném helyre tenni. Azt gondolom, hogy ebben nagy szerepe és feladata van a jelenlegi és jövőbeli roma értelmiségnek.
Ezen kívül évek óta dolgozok együtt általános iskolásokkal Budapestről es vidékről is. Náluk lényeges a pályaorientáció, hogy a gyerekek megismerjenek divathoz köthető szakmákat, területeket. Az a probléma, hogy az, hogy valaki fodrász vagy sminkes vagy stylist vagy fotós legyen nem annyira elérhetetlen általában véve, de a roma fiatalok esetében ezek nagyon nehezen megvalósítható álompályák. Évek óta dolgozom azon, hogy ezeket a szakmákat megismertessük ezekkel a gyerekekkel, hogy kialakuljon bennük az a vágy, hogy ezek felé a választható szakmák felé lépkedhessenek. A legfiatalabb növedékünk 5 éves volt, amikor elkezdtük a közös munkát, most mar általános iskolás. Ez egy nagyon fontos es sok eredményt hozó munka, amit nagyon szeretünk.

Mit kívánsz magatoknak a jövőre nézve? Mik a jelenlegi céljaitok?

Az elmaradt kiállításokat szeretnénk a következő évben megvalósítani. Az egyik tervben van az Iparművészeti Múzeummal, a másik egy 10 éves szülinapi kiállítás lett volna. Erről még nem mondtunk le, szeretnénk megvalósítani, csak most már 10+1 lesz.
Egyébként ugyanezen az úton szeretnénk tovább menni, dolgozni és minél több embernek segíteni a szépséget és értéket képviselő, egyedi darabjaink létrehozásával. Reméljük, hogy a pandémia időszakában elszenvedett súlyos veszteségeket sikerül pótolni a minél teljesebb szektorban, ehhez mindenképpen esélyt nyújt a most elérhetővé vált nyitott forrásokhoz való kapcsolódás. Még nem tudom, hogy mi magunk is részt vehetünk ebben, de nagyon remélem, hogy igen.

Interjú: Dózsa Kamilla