8 zseniális és friss férfi divatkollekció
Meg is kaptuk néhány olvasónktól, hogy rosszul értelmeztük a viszonylag friss kreatív igazgató, Alessandro Michele vízióját. Meglehet, hogy így van, de néztük így, néztük úgy, és valahogy képtelenek voltunk megszeretni azokat a darabokat.
Ezeket láttad már?
Igazságtalan a részünkről, hogy kirángatunk a férfi divathétről egy vélhetően megosztó kollekciót, aztán elcsámcsogunk rajta. Mindent egybevetve pedig a most zajló férfi divathét, ami a 2016-17-es őszi-téli kollekciókat vonultatja fel, igencsak izgalmas.
A mindig kicsit mostohán kezelt divatesemény színvonalára nem lehet panasz, sőt! Mintha a világban zajló aggasztó események, krízisek sokkal inkább hatással lennének a kifutókra, és a divattervezők érzékenyebben reagálnának a külvilágra. Örömtelibb lenne persze, ha a menekültválság, vagy a világpolitikában bekövetkező aggasztó fordulatok nem árnyékolnák be a mindennapjainkat, és nem a társadalmi problémák csapódnának le a divatvilágban. Azonban sajnos ezek a gondok léteznek, és hatással vannak az életünkre, az viszont cseppet sem baj, ha divat ilyenkor nem zárkózik magába, hanem a maga nyelvén, a maga eszközeivel beszél erről.
A béke katonái - Comme des Garcons
A távol-keleti divattervezőktől már megszokhattuk, hogy mindig nagyon érzékenyen reagálnak a társadalmi változásokra, és kollekcióik nemcsak az elképesztően precíz és magas színvonalú szabászati tudásukról árulkodik, hanem egyszersmind politikai állásfoglalás is. A Comme des Garcons márka alapítója/vezetője, Rei Kawakubo ezúttal is egyértelműen üzent. Modelljei virágkoszorút viseltek a fejükön, ugyanakkor a kollekció egésze régi katonai viseletek megoldásait hozta játékba.
A hangsúlyos vállrészek, kézvédő rátétek egyszerre juttathatták eszünkbe a hagyományos szamuráj öltözeteket éppúgy, mint a középkori lovagi felszereléseket. Ezek azonban egyáltalán nem militáns hangulatot kölcsönöztek a ruháknak, hiszen különböző mintás anyagokkal ikább lágyította az összképet a tervező, vagy éppen izgalmas elegyet alkotott az ilyen ujjmegoldások és a klasszikus frakk-kabát összeházításával.
Kawakubo szabásvonalai mindig reflektálnak a hagyományos japán öltözködésre, így például láthattunk bőszárú térdnadrágokat, de erre utalnak a hangsúlyos zsebrátétek a zakókon is.
Matrózok a senkiföldjén - Prada
Miuccia Prada egy bámulatos férfi kollekciót készített, ami talán a mostani férfi divathét egyik legerősebb koncepciója. Matrózsapkás modelljei mintha a filmtörténet egyik legnagyobb hatású filmjének, a Patyomkin Páncolosnak a XXI. századi remake-jéből léptek volna elő. Amellett, hogy a minőségből egy pillantra sem adott alább az olasz tervezőnő, egy, a szokásosnál pesszimistább kollekcióval állt elő. Az ingek printjein, amelyet Cristophe Chemin készített, megjelennek erőszakos jelenetek. A pazarlásra, az elfogadás elutasítására, a menekültkérdésre utaló nyomatok társadalmi üzenetei egyértelműek.
Nemcsak a printek, de a kollekció egésze is egyfajta üzenet, ezek a darabok nem a luxust ünneplik, sokkal inkább visszafogottságra ösztönöznek.
Hiányoznak a feltűnő színek, helyette a bőrből újraálmodott egyszerű szabású matrózingek, a tengerész egyenruhák praktikuma szerénységre intenek. Miuccia Prada lemond a fényűzésről, és szolidaritást vállal a filmbéli sztrájokoló matrózokkal.
Western a nagyvárosban - Dolce & Gabbana
Aki ismeri az olasz márkát, az tudja, hogy ha valaki, akkor aztán ők mindig életörömtől duzzadó, vidám és látványos kollekcióval rukkolnak elő. Nos, a látványosságra most sem lehetett panasz, de mintha a felhőtlen életöröm helyett inkább a márkától talán szokatlan kritikai él is megjelenne a kollekcióban. A széles poncsóban, nehéz szőrmekabátokban vonuló modellek mellett hiába jelennek meg a klasszikus spagettiwesternekből ismerős, játékosan újragondolt, és kétségkívül sokkal vidámabb viseletek, az összkép a Dolce & Gabbana világában is nyomasztóbb, mint korábban.
A cicás, virágos felvarrókkal díszített farmerek, a mintás öltönyök elutasítják a hagyományos westernek macsó identitását. A formálisan egyszerű, szabászati remekműveknek beillő öltönyök ugyanakkor a hagyományos olasz divatot is képesek ebbe a vadnyugati vízióba beemelni.
A Dolce & Gabbana politizálása éppen csak jelzésértékű, de nyilván nem véletlen, hogy a menekültválság kellős közepén egy ilyen témájú kollekcióval álltak elő.
Kisvárosi rettegés - Raf Simons
Ugyan véletlen volt, legalábbis a belga tervező szerint, de a nemrégiben a Dior éléről leköszönt tervező Twin Peaks ihlette kollekciója éppen David Lynch születésnapján debütált a kifutón. Simons első kollekciója ez, amióta önszántából otthagyta a világ egyik legnagyobb divatházát, és szinte máris érezhető, hogy micsoda nyomás alól szabadult fel.
Az egykor merészen újító férfi kollekciójával feltűnést keltő dizájner most megint csak a saját márkájára figyelhet, és ez nagyon is látszik a most bemutatott szérián. Saját bevallása szerint elsősorban a Twin Peaks című legendás sorozat fojtó hangulata, és a korszak horrorfilmjei inspirálták az új darabokat. A túlméretezett, roncsolt szegélyű pulóverek, a különböző mintákat keverő, rétegző szettek persze a grunge-stílust is eszünkbe juttathatják. Raf Simons egyértelműen az elveszett, a jövőbe egyre kevesebb optimizmussal tekintő fiatalokról mesél ebben a kollekciójában.
Az oversize darabok, a látszólag szedett-vedett styling nyomasztó hangulata pontosan passzol a Twin Peaks világához. Az egzisztenciális bizonytalanság szegényes luxusa ez a kollekció.
A szorongás gardróbja - Yohji Yamamoto
Aki ismeri az örökifjú japán zseni munkáit, az tudja, hogy nála kevés érzékenyebb, költőibb divattervező mozog a nemzetközi divatvilágban. Yamamoto kreációi gyakran a hordhatóság határán mozognak, ugyanakkor kollekciói mindig pontosan tükröznek egy-egy állapotot, hangulatot. A 72 éves mester sosem szakad el a hagyományos japán viseletek széles szabásvonalaitól, de így is képes érvényes, a jelenre reflektáló darabokat készíteni.
Bár talán furcsa ilyesmit állítani valakiről, akinek a ruhái csillagászati összegekbe kerülnek, de Yamamoto társadalmi érzékenysége, a szegényekkel, a leszakadókkal vállalt szolidaritása minden kollekciójából visszaköszön.
Most sincs ez másként, a dizájner elmondta a kollekcióról, hogy: "ez a fiatalok sikolya, úgy érzem, hogy az egész világ összeomlik". Az egyik pólójának a hátulján egy felirat olvasható: "Corporate Motherfuckers" - ennél egyértelműbb kritikát aligha lehet megfogalmazni.
A csavargó eleganciája - Miharayasuhiro
Az eredetileg cipőtervezőként induló Mihara le sem tagadhatná, hogy Yamamoto nagy hatással van rá. Legújabb kollekciója is mintha válaszolna az idősebb mester aktuális kreációira. A túlméretezett darabok dominanciája, a réteget halmozása, a roncsolt felületek megjelenése mind-mind rokonítják Yamamotóhoz.
A Miharayasuhiro ugyanakkor kétségtelenül valamivel pozitívabb összképet fest, bár ez a vizió sem éppen vidám. A tervező láthatóan urbánusabb szemléletú, Yamamoto sokkal közelebb áll a tradícióhoz, de habitusukban nagyon is rokonok.
Ez a kollekció az otthontalanságról, a vándorlásról szól, ami nyilván megintcsak egy újabb reflexió az aktuálisan leginkább égető társadalmi kérdésekre. Az úton levők számára egymásra torlódik az idő, az otthonról hozott ruhák idegenként hatnak máshol, és viseletesek lesznek, elhasználódnak, kinyúlnak - ezeket érzékelteti Mihara a felületeken, ugyanakkor kétségtelenül bujkál valamiféle vagabond elegancia a kreációiban.
Chaplin gyermekei - Dior
A Dior férfi kollekciója is megidézi a csavargó alakját, méghozzá talán a legismertebb csavargóét, Charlie Chaplinét. Talán a széria kulcsdarabja a vörös, apró kockás chaplini szmoking, amelynek a felső része szűk, a nadrág viszont már-már komikusan bő.
A kollekcióban végig hangsúlyos, bár jobbára a részletekbe rejtve jelentkezik a csavargó szedett-vedett ruhatárára való utalás. A gyatyakorcoban cipőfűző helyettesíti az övet, felfeslett varrást imitál egy kabáton a minta.
A nagyon aprólékosan kidolgozott utalásszerű részletek mellett feltűnő, hogy a Dior új darabjai a fekete és piros színekre épül, így kapcsolódik össze a csavargó alakjának kívülállása a punk anarchista hozzáállásával. Nagyon úgy tűnik, akármennyire is ellentmondásosnak hat, hogy a francia luxusmárka is, nagyon rafináltan összeboronált motívumok segítségével, egyfajta társadalmi kritikát fogalmat meg a kollekciójával.
Háborúra készülnek - Balmain
Olivier Rousteing, a Balmain kreatív igazgatója imádja a látványos erődemonstrációt. Részletgazdag kreációi nem mentesek némi teatralitástól sem, a legújabb férfi kollekciójában már-már a jelmezszerűség felé mozdult el. Egyenesen a napoleoni időkbe repítette vissza a kifutót. Már az első aranysujtásos kabátban bevonuló modellel érzékeltette, hogy időutazásban lesz részünk.
A jellegzetes XVIII. - XIX. századi katonai viseletek szabásvonalai köszöntek vissza a kollekció darabjain, de a tervező adott a részletekre is, hiszen mind a selyembrokát, a bársony, a bőr anyagok, mind pedig a díszítések, az aranygombok, a paszományok felidézték a császárság korát.
A Balmain lehengerlő kollekciójába ugyan felesleges volna bármilyen komolyabb üzenetet belelátni, hiszen egyértelműen a pompáról, és a márka erejéről szól. Igaz, a férfi divathét trendjeivel összevetve igen különös fénytörésbe kerül.
Képek: RexFeatures/PuzzlePix - Vogue
