Hisz a demokráciában, és bebizonyította, hogy Barbie nem buta és üres - Greta Gerwig belebukhatott volna a Barbie-projektbe, de csak még magasabban szárnyal
A Barbie premiere után pár nappal már hivatalos, hogy 2023 legnagyobb bevételű nyitóhétvégéjét hozta meg a világ leghíresebb játékának élőszereplős története. Az alapvetően alternatívabb filmes szcénában tevékenykedő Greta Gerwig-et, a film forgatókönyvíróját és rendezőjét Margot Robbie személyesen kérte fel a feladatra, aki először félt elvállalni, de utólag ugyanolyan közel érzi magához a projektet, mint az Oscar-díjra jelölt rendezéseit, a Lady Birdöt és a Kisasszonyokat.
Ezeket láttad már?
A Barbie filmet megelőzően Greta Gerwig nevéhez olyan műfajában sikeres, de a széles közönség számára mégsem ismert filmek kötődtek, mint a Frances Ha vagy az Amerikai álomlány. Gerwig a 2000-es és a 2010-es évek alatt független és kisköltségvetésű filmekben tűnt fel: kezdetben olyan produkciókban, ahol még forgatókönyv sem volt, hanem maga improvizálta a dialógusokat.
A kaliforniai Sacramento városában született Gerwig huszonévesen költözött New Yorkba, hogy „ott legyen, ahol a kultúra van” és belevetette magát a keleti-parti művészközeg legjavába. Saját elmondása szerint „még az alternatív filmfesztiváloknak is túl alternatív” filmekkel foglalkozott, több kritikus is ennek a „mumblecore” zsánernek a királynőjeként kezdte emlegetni a fiatal színésznőt. Pár év leforgása alatt viszont már egyre nagyobb költségvetésű, és még a híres Sundance filmszemlét is megjáró filmekben dolgozott – ilyen volt például a Greenberg és a Frances Ha is.
A 2010-es Greenbergben Florence szerepére maga a rendező, a negyvenes éveiben járó Noah Baumbach választotta ki az akkor 26 éves színésznőt. A filmet a rendező első feleségével, Jennifer Jason Leigh színésznővel közösen írta, azonban a pár valamivel később egy igen megterhelő időszakot követően (amely a Házassági történet című filmet inspirálta) elvált. Baumbach és Gerwig 2013 óta alkotnak hivatalosan egy párt, két közös gyereküket és a férfi első házasságából született fiát közösen nevelik – nem mellesleg pedig rendszeres alkotótársak is. „Noah az első ember, akivel meg akarom osztani az ötleteimet, a vázlataimat vagy a munkáimat... a kedvenc dolgom a világon őt megnevettetni, akkor vagyok igazán elégedett, ha látom, hogy őszintén nevet a vicceimen” – mesélte Gerwig a párjáról.
Gerwig Barbie-tematikájú interjúi rendszeresen kitérnek a Baumbach-kal való kapcsolatára, és a nő munkásságát is sok kritikus, újságíró a férfival való kollaborációihoz köti. És bár Baumbach hatása Gerwig karrierén nem mellőzhető, a Barbie-t megelőzően a nő mindkét kasszasikerű filmje önálló szerelemprojekt volt. Az önéletrajzi ihletésű Lady Bird és az amerikai klasszikus regény, a Kisasszonyok adaptálásának rendezéséért is Oscar-díjra jelölték, ami különösen nagy szó volt, hiszen egészen pár évvel ezelőttig az első díjak átadása óta összesen csupán öt nőt jelöltek ebben a kategóriában.
Megharcolt a sikerért
Gerwig keményen harcolt a szakmai áttöréséért, és azért, hogy megrendezhesse a Kisasszonyokat, a pletykák szerint egyenesen a Sony vezetőivel kért megbeszélést, ahol hosszasan győzködte a CEO-t, hogy övé lehessen a projekt – ám a Kisasszonyok sikere után többé nem volt kérdés, hogy Greta Gerwig nem csak az indie szcénában képes maradandót alkotni, hanem a mainstreamebb projektekben is megállja a helyét, miközben önazonosan tudja képviseli a hangját.
Hollywoodban általában a legtöbb híres emberről kering egy-két legenda, ami arról ad tanulságot, hogy igazi csodabogár, vagy hogy van valami nagyon jellegzetes és furcsa szokása forgatásokon. Gerwigről több ilyen mendemondát hallani. „Hippi” szülők gyermekeként késő tini koráig egyáltalán nem nézett filmeket, mivel otthon nem volt televíziójuk. A Lady Bird forgatásán minden filmen dolgozót megkért, hogy hordjanak táblákat, amiken mindenkinek látszódik a neve, és egy számára fontos film (Gerwig az Álom luxuskivitelbent választotta).
Rendezőként híresen a demokrácia híve, minden munkája során igyekszik olyan közeget teremteni, amelyben mindenki őszintén és szégyenérzet nélkül beszélhet. Egy filmjébe sem volt eddig hajlandó szexjelenetet írni. Illetve amikor meg akarta győzni a Mattel képviselőit, hogy fogadják el a vízióját a Barbie filmre, egy háromórás monológot tartott nekik, és külön az alkalomra írt egy verset is, amelyben a bibliai Jób könyvét is idézte.
Mire a Barbie producere, Margot Robbie felkereste Gerwiget, először csak a forgatókönyv megírására, addigra a produkció publikusan már többször is szétesett, a hozzá fűződő nevek folyamatosan változtak. Gewig az elején visszakozott a munka elvállalásától, mivel „óriási felelősségnek érezte mind a karakter, mind a háttértörténete megalkotását és felépítését”. Azonban kíváncsi volt, mit tud kihozni a világ egyik legmegosztóbb játékának világából, és igent mondott a felkérésre, azzal a feltétellel, hogy élettársa, Noah Baumbach lehet az alkotópartnere.
„Greta először nem mondta el, hogy engem is benevezett a projektre, de megkérdeztem tőle, hogy mi fogjuk csinálni a filmet? Ő pedig csak annyit válaszolt, hogy »igen, Noah, úgyhogy legyél izgatottabb!«” A pandémia alatt dolgoztak a történeten, amely a rendezőpáros szerint tökéletes környezet volt, hogy megalkothassanak egy elszigetelt világot. Nagyon elkezdtem kötődni a Barbie-hoz, és egyszerre két dolgon járt az eszem. Az egyik, hogy nem bírnám elviselni, ha más rendezné meg a filmet, muszáj nekem. A másik pedig, hogy ezt a forgatókönyvet valószínűleg sosem engedik majd elkészíteni.
Míg Barbie személyét (vagy személyeit) mitológiai karakterként gondolták újra, addig Gerwig visszanyúlt az alternatívabb gyökereihez, és gondoskodott róla, hogy a filmnek szerves része legyen a filozófia, a feminizmus és a női szolidaritás. Ezeket az elveket már a film forgását megelőző időszakban is át akarta ültetni a gondosan kiválogatott stábba. Ahogy arról a Margot Robbie-ról szóló portrénkban írtunk, minden szereplőt aszerint válogattak ki, hogy mennyire sugárzott „Barbie-energiát” vagy éppen „Kenergiát”. Az összeállított női stábot végül Gerwig és Robbie Londonba hívta meg egy igazi „csajos estére” és ottalvós bulira, hogy kialakuljon közöttük egy olyan bensőséges viszony, ami a történet kivitelezéséhez elengedhetetlen. Olyan dolgot akartam csinálni a színészekkel, ami vegytiszta móka. És őszintén, felnőttként már nincs annyi alkalmad ottalvós bulit tartani a barátaiddal, mint gyerekként.
Az, hogy Gerwig ennyire odafigyel az őszinte és mély emberi kapcsolatok kialakítására, a legtöbb kollegája szemében emlékezetessé tették a vele való munkát: „A forgatás közben rengetegszer beszéltük Will Ferrellel, hogy az a pozitivitás, ami belőle áradt, mindenki mást is motivált és egyből jókedvűvé varázsolt” – nyilatkozta Jamie Demetriou színész.
Rendezőként az a dolgom, hogy megálmodjak egy filmet, majd elérjem, hogy a filmen dolgozó akár több száz ember ugyanazt az álmot lássa
– magyarázta Gerwig egy interjúban.
A játékosságot és a jó hangulatot a Barbie utolsó szegletében is érezni lehet – mindez a rendező alapos munkájának köszönhető. A díszlet a filmen dolgozók szerint „egyből mindenkinek mosolyt csalt az arcára”, és a vizuális megjelenés azonnal felidézte azt az ártatlan gyermeki világot, amiben először találkoztunk a Barbie babákkal. „A megjelenésnél nem akartam, hogy az én felnőtt ízlésem felülírja a gyermeki világot. Nyolcévesen mindent szerettem, ami harsány, csillogó és színes volt, a filmben mindezt vissza akartam adni” – mesélte a Rolling Stone-nak. Greta Gerwig eddigi legnagyobb költségvetésű, legmainstreamebb és legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó filmje tucatnyi kollaborációt inspirált, nők és lányok milliói merülnek el ismét a Barbie-core divatban, zenében, esztétikában, ami többé nem a sztereotipikus „üresfejű babákat” jelenti, hanem az érző nőket, akik eldönthetik, mit akarnak, és akik megküzdenek a saját sikereikért és boldogságukért.
