Kiss Virág: „Nem foglalkoztatott, mi történik majd a testemmel a szülés utáni időszakban”
Kiss Virág életmód szakértő lételeme a sport, csodás alakját bárki megirigyelhetné. A világbajnok fitneszmodell exkluzív interjúnkban meséli el, hogyan élte meg várandósságát és teste változását. Meríts tőle lendületet!
Ezeket láttad már?
Virág évek óta szívén viseli, hogy motivációjával, már nem csak nőként, hanem kislánya anyukájaként is példát mutasson másoknak.
Régóta követjük a kitartó munkádat. Ma már anyukaként segítesz másoknak az egészséges életmód és a mozgás útjára lépni. Neked volt olyan időszakod, amikor a tükörbe nézve nem voltál elégedett azzal, amit láttál?
Gyerekkorom óta meghatározó része az életemnek a sport és a versenyzés, nagyon jó alapot kaptam, amire felnőttként biztosan tudtam építkezni. A testépítő korszakom előtt volt egy időszak az életemben, amikor nagyon rosszul éreztem magamat a bőrömben. A középiskola utolsó évében cserediák voltam Amerikában, kint töltöttem egy évet, bármit csináltam, hiába sportoltam, figyeltem az étkezésre, majdnem tíz kiló plusszal jöttem haza. Ezután kezdtem el még jobban beleásni magam a tudatos életmód kérdéseibe.
Mikor ragadott magával a versenyzés?
Még gyerekként kerített hatalmába ez a világ, kezdetben gyerekfitnesz-versenyekre jártam, majd később elindultam egy felnőtt magyar bajnokságon, ahol lesérültem, leszakadt az összes bokaszalagom. Az azt követő rehabilitációs időszakban el kellett döntenem, hogyan tovább: abbahagyom ezt a típusú versenysportot vagy a tanulásra koncentrálok, valamilyen alternatív sporttevékenységgel kiegészítve.
Ebben az időszakban indult el itthon a bikini fitnesz kategória. Úgy döntöttem, kipróbálom magam - sorra jöttek a sikerek, úgy éreztem, megállíthatatlan vagyok. Később először saját magam szórakoztatására kezdtem el használni a közösségi felületeket, hogy akárcsak egy naplóban, dokumentálhassam a felkészülési időszakot és a versenyeket.
Azt vettem észre, hogy egyre több embert érdekel, mint ahogy az is, hogyan lehet kihozni magunkból a maximumot. Ekkor döbbentem rá, hogy megtaláltam magam: szeretnék másokat támogatni, az egészséges életmód és a mozgás irányába terelni.
Mindig nagy kérdés, különösen azok életében, akik nap, mint nap a testükkel foglalkoznak, hogyan élik meg a várandósággal járó testi változásokat?
Mindig is álmom volt, hogy harminc éves korom előtt szeretnék szülni. Sokan, akik testépítéssel foglalkoznak, egyszerűen félnek mindenféle testi változástól. Szerencsére nekem ez a gondolat soha nem okozott problémát. Nem foglalkoztatott, mi történik majd a testemmel a kilenc hónap alatt vagy a szülés utáni időszakban.
Biztos voltam benne, hogy megfelelő étkezéssel, mozgással vissza fogom nyerni a korábbi alakomat. Nagyobb feladat volt, hogy megváltoztassam a korábbi étkezési szokásaimat, és bizonyos ételeket, amiket valamiért tiltólistára tettem, újra visszahozzak az étkezésembe.
Hogy életed meg a várandósság alatti kilenc hónapot?
Az első trimeszter nagyon nehéz volt, fáradékony voltam, rengeteget aludtam, sokszor fájt a fejem, gyógyszer helyett próbáltam alternatív megoldásokat keresni a problémámra. A második trimeszterre szerencsére elmúltak ezek a problémák, úgy éreztem, újra visszajött az energiám, elkezdtem otthon tornázni.
Az utolsó két hónapban már nagyon nagy volt a pocakom, nehézkes volt megoldani a mozgást. A kislányom, Zoé érkezése után az otthoni edzéseknek, tudatos étkezésnek köszönhetően viszonylag hamar visszanyertem a korábbi alakomat, biztos vagyok benne, hogy a testem így hálálta meg a több éven tartó diétát és folyamatos edzéseket.
Milyen volt a szülésélményed?
Szerencsére csak pozitív élményem van ezzel kapcsolatban, császármetszéssel szültem meg a kislányomat, nem így terveztük, az utolsó pillanatig bíztunk benne, hogy természetes úton szülöm meg Zoét, de végül máshogy alakult. Az első hetekben rengeteget segített anyukám, tudtam, hogy az ő támogatásával jó kezekben leszünk, én pedig könnyebben regenerálódhatok a császármetszés után.
Milyen érzés kavarog most benned, ha tükörbe nézel?
Elfogadtam, hogy már nem leszek olyan, mint a versenyzős időszakomban, mégis jól érzem magam, amikor belenézek a tükörbe. Tudom, hogy már nem vagyok olyan izmos, mint régen, de nem számít. Elfogadtam, és ezzel szeretnék másoknak is példát mutatni, például hogyan lehet kompenzálni, ha úgy érezzük, nem a legegészségesebb dolgokat ettünk.
Egy kisgyerek mellett nem biztos, hogy mindig minden körülmények között oda lehet figyelni az étkezésre, ez természetes, ezért nem szabad magunkat ostorozni. Hiába próbálunk a férjemmel tudatosan étkezni, a kislányunk sok esetben a saját döntéseit követi. Most éppen a válogatós korszakát éli, ettől függetlenül próbáljuk neki megmutatni, mennyire sokszínű lehet a táplálkozásunk. A játékos tanulásban hiszek, a görcsös, ráerőltetett módszerek nem vezetnek megoldásra.
Azért nyugtass meg, ugye nálatok is vannak nehezebb napok, amikor nem ennyire tökéletesen működnek a dolgok?
Persze, nálunk is vannak komolyabb kihívások, például sokat voltunk betegek az utóbbi időszakban, egy-egy betegség után borzasztó nagy kihívást jelent visszatérni a hétköznapokba. Néha nehéz menedzselni az időt, és igen, nálunk sincs mindig szupertisztaság, sőt kihívást jelent megküzdeni a hisztivel, de meg kell tanulni elfogadni, hogy ezek a nehezebb időszakok is hozzátartoznak az élethez. Az utóbbi időkben sokat változtam én is, hogy még könnyebben tudjam ezeket a helyzeteket kezelni.
Szerinted mi lehet a titok, mindig az adott helyzetből kell kihozni a legtöbbet?
Képzeld, nemrég nálunk voltak a szüleim, és meglepődve a tapasztalták, mennyi olyan étel van a hűtőnkben, amit korábban el sem tudtak volna képzelni. A versenyzős időszakomban valóban így volt, de mára minden megváltozott ezzel kapcsolatban.
Azt vallom, hogy mindig a jelenre kell koncentrálni, és ahhoz alkalmazkodni. Hiszek benne, hogy mindent az alapoz meg, te, mint nő hogyan állsz hozzá a feladatokhoz. Ha te jól vagy, és persze van egy szerető, támogató társad, nincs olyan feladat, ami ne tudnál megoldani.
Fotó: Zsólyomi Norbert
Stylist: Csillag Szilvia
Smink: Kutasi Mariann
Haj: Czinege Donát
