A férfi, aki felfedezte a sportoló nőt - Jean Patou, az elfeledett divatlegenda
A modern divat bölcsője egyértelműen Párizsban ringott a XX. század első évtizedeiben. Ebből az izgalmas hőskorból érkezett sok máig legendás tervező, sokuk nevét őrzi a régi fényét mostanáig megőrző divatház. Sok azonban feledésbe merült, a korszak egyik úttörőjének, Jean Patou-nak a neve is egyre halványodik, pedig nélküle nincs modern divat.
Ezeket láttad már?
Hogy mégis sokaknak ismerősen cseng a francia divatház neve, az annak köszönhető, hogy parfümjeik túlélték a márkát. Az 1936-ban piacra dobott Joy valószínűleg a Chanel No. 5. után a második legtöbbet eladott illat a világon. A divatház 1987-ben végleg lehúzta a rolót, de az LVMH luxuskonglomerátum úgy tűnik, idén feltámasztja a legendát.
Patou, az újító
Az első divatházak alapítói jellemzően olyan családokból érkeztek, amelyek klasszikus mesterségeket űztek, és mindenképpen közük volt a divat nyersanyagaihoz, azok megmunkálásához. Jean Patou sem kivétel, hiszen Normandiából származó családja tímár és szőrmekereskedő volt. Egészen fiatalon kitanulta a bőrkikészítést, a szőrmével való bánásmódot a nagybátyja kereskedésében, és viszonylag későn, harmincévesen határozta el, hogy szabász lesz. Párizsba ment, ahol már az 1910-es évek elején feltűnést keltett a kis butikja. Egy teljes kollekcióját vásárolta fel egy gazdag amerikai 1914-ben, de a pályafutása mégis megszakadt, hiszen az első világháború idején öt évig katonáskodott a tervező. 1919-ben azonban ötletekkel telve érkezett vissza a frontról, és az igazi sikersztori ekkor kezdődött.
Jean Patou legnagyobb innovációja kétségtelenül az volt, hogy felfedezte magának a sportoló nőt. Nem csoda, hogy sokáig nem nagyon izgatta a ruhakészítőket a női sportruházat, hiszen csak a XX. század első évtizedeiben kezdett, akkor is csak a meglehetősen tehetős réteg körében népszerűvé válni a sportolás, például a teniszezés. Patou újításaira abszolút vevő volt a közönség, a korszak legnagyobb női teniszsztárja, Suzanne Lenglen a tervező forradalmi darabjában aratta győzelmeit.
Suzanne Lenglen a híres, és akkoriban botrányos Patou teniszruhákban:
A kalap helyett viselt fejpánt is Patou leleménye:
A dizájner alaposan megkurtította a szoknya hosszát, és ujjatlan ruhákat készített annak érdekében, hogy minél kényelmesebben mozoghassanak a játékosok a pályán. Jean Patou azonban nem csak a teniszruhákat újította meg, forradalmasította a fürdőruhaviselést is. Hogy mást ne mondjunk, az utóbbi szezonokban megint egyre népszerűbb kötött fürdőruhákat először ő tervezett. A tervező minden mozgásformánál az adott sport sajátosságait tanulmányozta, és az volt a legfontosabb szempontja, hogy praktikus, kényelmes ruhadarabokat alkosson, ezért vezette be a V-nyakú darabokat például. Sports Corner néven üzletet nyitott, ahol minden szobában más-más sporthoz, - tenisz, golf, sí, vitorlázás, lovaglás -, kínált hozzá passzoló ruhákat és kiegészítőket, sálakat, kesztyűket, kalapokat. Valószínűleg a világ első ilyen jellegű boltját hozta létre ezzel.
George Hoyningen-Huene fotója 1928-ból a Vogue magazinból, Jean Patou kötött fürdőruhájában pózol a modell:
Coco zseniális riválisa
Az innovációval és az újítással azonban nem csupán a sport terén rukkolt elő. Jean Patou elkötelezett híve volt, annak, hogy kényelmesebbé tegye a nők öltözködését, ezért lett a kedvenc darabja a kardigán. Számtalan változatban, és anyagból készített gombos, hosszú ujjú felsőket. A divathagyomány úgy tartja, hogy ő találta ki, hogy minden szezonnak új divatszíne legyen, és a kollekcióit ennek szellemében készítette. Egyenes vonalú szoknyái a rohanó 20-as évek szimbólumaivá váltak. Nem csoda, hiszen olyan sztárokat öltöztetett, mint Mary Pickford, Pola Negri, vagy Louise Brooks, akinek a The Beauty Prize című filmjéhez készített kosztümöket.
Louise Brooks a The Beauty Prize című filmben Jean Patou kreációit viselte:
7 dolog amivel megváltoztatta a divatot Coco Chanel
7 dolog amivel megváltoztatta a divatot Coco Chanel
Nagyjából egyszerre indult a pályája Coco Chanellel, akivel Párizs két első számú, egymással vetélkedő divatdiktátorává lettek. Szezonról szezonra vetélkedtek ki meri lejjebb helyezni a derékvonalat, ki rukkol elő valami újdonsággal. Chanel a parfümmel jóval megelőzte Patou-t, azonban amikor az utóbbi előállt a barnító napozó olajjal, akkor a legenda szerint Coco azonnal elhatározta, hogy lépnie kell, és nemsokára előállt a konkurens termékkel. Az újítások gyakran vezettek oda, hogy Jean Patou kisebb botrányokba keveredett, például amikor egy amerikai útjáról hat amerikai modellel tért haza. Ebben is megelőzte a korát, hiszen pénzt fizetett modelleknek, hogy bemutassák a ruháit, és hogy miért Amerikából hozta őket? Hát, ebből lett a botrány, mert Patou azzal indokolta a választását, hogy az amerikai nők sokkal magasabb, sportosabb alkatúak, és jobban állnak rajtuk a ruhái. A franciák egyenesen hazafiatlansággal vádolták ezért a dizájnert.
Patou estélyik a 1922-ből, a szezon színe jól láthatóan a lila volt a tervezőnél ebben az évben:
Egy Jean Patou kabát a párizsi utcán 1923-ban, a dizájner nem véletlenül érkezett a szőrme üzletből, hiszen előszeretettel alkalmazott szőrme rátéteket a kabátokon első sorban:
Ugyanakkor Patou számítása mindenképpen bejött, hiszen nagyon tudatosan, minden más tervező előtt felismerte, hogy az amerikai piac megszerzése kulcsfontosságú, ezért kereste a kapcsolatot a Vogue magazinnal, és többször együtt is működött a Condé Nast kiadóval. A reklám, és a marketing terén is igazi újító volt, valószínűleg ő volt az első, aki nagyon is tudatosan használta logóként a saját monogramját a ruháin, hogy mindenki egyből tudja, hogy ez Jean Patou kreációja.
A középső kabát széles hajtókáján jól látható a JP logó:
Patou imádott vitorálzni, és állítólag ezek voltak mindössze azok az alkalmak, amikor nem formális öltözetben, frakkban, öltönyben jelent meg társaságban. Egyik híres mondása szerint egy úriembernek, aki ad magára legalább 80 öltönye van. Fényűző életet élt, elképesztően gazdag könyvtára volt, és mesés partikat adott. Sok tekintetben megelőzte a korát, a divat egyik legnagyobb innovátorának tartották. Mindössze 55 évesen, tüdőembóliában hunyt el váratlanul, később derült ki, hogy a csillogó életmódja, és a hírneve ellenére valójában 12 millió frankos adósságot hagyott maga után.
Újraéledő legenda?
Jean Patou halála után az adósságok ellenére a húga a férjével megmentette a divatházat, ami első sorban, és ez a későbbiek során is mentőövnek bizonyult, az éppen a tervező halálának évében piacra dobott Joy parfüm őrületes sikerének volt köszönhető. A divatház később nem akármilyen tervezőket adott a divatvilágnak.
A Jean Patou Joy parfümének reklámja a 30-as évekből:
A Jean Patou vezető tervezőjének székében a később a Dior élén 30 évet lehúzó Marc Bohan után rövid, de nem túl sikeres időszakot eltöltött egy bizonyos Karl Lagerfeld is. Őt Michel Goma követte, akinek a tanítványa nem más volt, mint Jean-Paul Gaultier, aki szintén rövid ideig volt a márka élén, hogy aztán Christian Lacroix vezesse a Jean Patou-t, ami 1987 végleg lehúzta a rolót. Tavaly azonban a LVMH bejelentette, hogy a Carvennek új életet adó, és a Nina Riccinél szintén figyelemre méltót alkotó 40 éves Guillaume Henryvel a fedélzeten nekivágnak a Jean Patou divatház feltámasztásának. Az alapító megérdemelné, hogy a neve ne merüljön feledésbe.
Egy kínai motívumokkal díszített Jean Patou estélyi a MET kínai tematikájú kiállításán:
Nem volt pénze ételre, mostanra kasszasiker produkciókban szerepel – Pedro Pascal portréja