A diplomás, családos, vidéki harmincas tesz legtöbbet a környezetvédelemért
Kettősség jellemzi a mai harmincasokat: ez az első olyan generáció, akik már az óvodában találkoztak a környezetvédelemmel, ugyanakkor szüleiktől nem kaptak kész mintákat arra, hogyan óvják meg a bolygót. A mindennapokban a tudatos víz-, és villanyfogyasztás, a szelektív szemétgyűjtés, a tömegközlekedés választása és a helyi áruk előnyben részesítése a leggyakoribb környezetvédő magatartás a generáció tagjai körében. Egy most készült kutatás szerint a 30-39 év közöttiek négyötöde vallja azt, hogy fontos számára a környezete védelme, mégis aktív lépéseket csak a diplomás, családcentrikus és elsősorban vidéki harmincasok tesznek a fenntarthatóságért.
Ezeket láttad már?
Különleges korosztály a mai 30-asoké: a digitális átmenet generációja. Az utolsók, akiknek gyermekkora még az analóg, offline világban zajlott, emlékeiket azonban a technológia, a VHS- és DVD-korszak, az első mobiltelefonok, az internet megjelenése és egyes ikonikus tévéműsorok (Kacsamesék, Knight Rider, Mátrix, Dallas) határozzák meg. A család és az otthon megléte vagy hiánya óriási vízválasztó a harmincasok között: a generáció fele elégedett, révbe ért, vagy jó úton jár, és nem cserélne senkivel; a másik fele viszont még útkereső és borúsan látja a jövőt anyagi, szakmai vagy magánéleti gondok miatt.
A harmincas évek kihívásokkal és feladatokkal teli időszak, és kulcsfontosságú, mert a biztos és nyugodt jövőt kell megalapoznia – vélik a harmincas generáció tagjai az UniCredit Bank és a Scale Research reprezentatív kutatása szerint. Fontos mérföldkő számukra, hogy ebben az életszakaszban már felelősséget kell vállalniuk tetteikért, és hogy a legfontosabb életesemények – karrier, családalapítás, gyermek születése – miatt rájuk nehezedő társadalmi nyomással is meg kell birkózniuk.
A generáció többségének fontos téma a fenntarthatóság, 41%-uk ért egyet azzal, hogy a fogyasztók felelőssége a tudatos életforma kialakítása, egynegyedük a vállalatokhoz köti a felelősséget, egyharmaduk pedig a kormányokhoz.
A saját otthon és a család megléte vagy hiánya megosztja a harmincasokat – a fenntarthatóság tekintetében is
Két nagy csoportra szakad szét a 30-as generáció, annak alapján, hogy
A generáció felét azok az otthon- és családközpontú harmincasok (49%, 632 ezer fő) teszik ki, akik jellemzően már házasok (vagy házasságot terveznek), gyermeket nevelnek (vagy 1-2 éven belül gyermeket szeretnének), és akiknek életében az otthon, a család és a barátok a legfontosabbak. Elégedettek az életükkel, megtalálták az útjukat, karrierjük épül, nem riasztja el őket a felelősségvállalás. Jól érzik magukat a bőrükben, nem cserélnének más korosztállyal, legfeljebb az anyagi biztonság terén éreznek még némi hiányosságot. Többségük saját ingatlanban él, otthonuk az önkifejezésük része, hosszabb távú terveik pedig a lakásfelújításhoz, házépítéshez és gyermekvállaláshoz kapcsolódnak.
Kiemelten fontos számukra a fenntarthatóság: nem pazarolnak vizet és áramot, szelektíven gyűjtik a szemetet és külön a használt elemeket, előnyben részesítik a tömegközlekedést, illetve a helyi termelők portékáit, és kerülik a műanyagcsomagolást.
A generáció másik felét azok a harmincasok (51%, 646 000 fő) alkotják, akik még jobbára családalapítás vagy gyermekvállalás előtt állnak, kevésbé elégedettek a jelenlegi anyagi vagy párkapcsolati helyzetükkel, és ezt az állapotot hedonistán vagy épp ellenkezőleg, szorongva, reményvesztetten élik meg.
Sokuk életét még a bulik, barátok, a szórakozás és a kaland határozza meg. Ha jól is keresnek, pénzüket hedonistán felélik, jobbára csak túlélnek a jelenben. Szívesen hosszabbítanák meg azokat az éveiket, ahol egy ideig még nem kell felelős döntéseket hozniuk. Nincsenek hosszú távú terveik vagy befektetéseik, mobilak, életüket akár külföldön is el tudják képzelni, és ha van saját lakásuk, az is inkább csak gátja függetlenségüknek.
Elviekben fontos számukra a fenntarthatóság, mégis kevesen lépnek a komfortzónájukon kívülre és mondanak le a kényelmükről, vagy fogják vissza fogyasztásukat.
Mások meglehetősen reményvesztetten élik meg a jelent. Aggódnak, szoronganak az anyagi helyzetük, a magányosságuk vagy a külső környezet állandó időnyomása miatt, úgy érzik, le vannak maradva a generációjuktól pénzügyi és párkapcsolati téren egyaránt. Nehezen terveznek, és stabil pontok (lakás, párkapcsolat, gyerek) hiányában kiszámíthatatlanabb számukra a jövő. Valamifajta csodavárás állapotában élnek: legfőbb céljuk, hogy a jelenlegi élethelyzetükből kimozduljanak. Anyagi helyzetük nem teszik lehetővé, hogy a közeljövőben saját lakásuk legyen; a munkanélküliség is őket (51%) sújtja leginkább.
A 30-asoknak tehát csak a fele elégedett, több mint egyharmaduk még útkereső, a jövőjük pedig hosszabb távú célok hiányában bizonytalan. Környezetvédelemhez való viszonyukat ugyanez a megosztottság jellemzi: az elégedett harmincasok számára egyértelmű, hogy felelős döntéseket hozzanak a környezetükért, az útkeresők számára azonban csak a sokadik megoldandó feladat környezetük védelme.
A vidéki harmincas aktívabb környezetvédő, mint a fővárosi
A napjainkban felerősödő környezetvédelmi hangok és kampányok ellenére a számok azt mutatják, még mindig van tennivaló ezen a téren. Az jó hír, hogy a generáció 78%-a tartja fontosnak a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet, de csak a diplomás, családos, otthonteremtő szegmens tesz érte aktívan. Az álláskeresésnél is főleg a magasan képzettek azok, akiknek szempont egy cég fenntarthatóság iránti elkötelezettsége.
Meglepő módon a fenntarthatósági törekvésekben (komposztálás, hazai áru vásárlása) sokkal inkább élen járnak a vidékiek, mint a fővárosiak, hiába trendi a téma Budapesten és a lehetőségek is adottak hozzá (csomagolásmentes boltok, újrahasznosítás). Sokaknál a környezet védelme kimerül a szelektív hulladékgyűjtésben és a komfortzónájukon kívül eső tevékenységek (a repülés és autóhasználat korlátozása) már érdektelenek számukra.
Pörgős 20-as, harcos 30-as, nyugodt 40-es évek
A saját 20-as éveiket leginkább egy pörgős időszaknak látják, ahol a gondtalanság, bulizás és szórakozás töltötte ki az életüket. Bár élvezték ezeket az éveket, visszatekintve úgy látják, nem gondoltak a jövőjükre, felélték minden pénzüket. Jelenlegi, 30-as éveiket harcos időszakként élik meg, amely a tapasztalatszerzésről, a pénzkeresésről és a felelősségvállalásról szól, és elengedhetetlen a jövő megalapozásához. Épp ezért nyugodt 40-es években reménykednek, ahol majd kiélvezhetik munkájuk gyümölcsét, és mind magánéletileg, mind egzisztenciálisan stabil, kiegyensúlyozott életet élhetnek.
A harmincasoknak bőven van még teendője a környezetvédelem területén, de ez az első generáció, aki felismerte, hogy muszáj aktívan tennie a fenntarthatóság érdekében.
